Halálának 182. évfordulóján avatták fel és koszorúzták meg a Somogy megyei Niklán a település egykori polgára, Berzsenyi Dániel síremlékét.

Az 1776-ban a Vas megyei Egyházashetyén született költőről Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a megemlékezésen azt mondta: felnőtt éveiben a niklai birtokai irányítása mellett elmélyülten foglalkozott az irodalommal. Ennek eredményeként mintegy 600 oldalnyi vers és értekező próza maradt ránk. 

„Berzsenyi versei fölött töprengve valóban lehet olyan érzésünk, mintha ez a költészet egyenesen ebből a szelíd, idilli dunántúli tájból nőtt volna ki”. A Berzsenyire olyannyira jellemző mélabú, „de ezzel együtt a szenvedélyes, tüzes nekibuzdulások, a hazáért való aggodalom és a magány keresése” adják ennek a páratlan költészetnek az esszenciáját – az írószövetség elnöke szerint. 

Szakály Sándor történész, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnökeként idézte fel, hogy néhány éve Boross Péterrel, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökével közösen kezdeményezték a leromlott állapotú, védetté nyilvánított niklai síremlék helyreállítását. A költő Nemcsak Niklának, Somogynak, Egyházashetyének jelent sokat, hanem az országnak is, „mindazoknak, akiknek a magyarság, az irodalom, a kultúra jelent valamit”. A megújult síremlék akár zarándokhely is lehet, talán nem lenne haszontalan, ha minden somogyi diák életében egyszer legalább eljutna Niklára, és megtekintené az emlékházat, a könyvtárat és a síremléket – vélekedett Szakály Sándor.