Az álmodozás jó: azt jelenti, hogy okos vagy


Az álmodozás jó: azt jelenti, hogy okos vagy

Egy új tanulmány azt sugallja, hogy munkahelyen történő álmodozás nem feltétlenül rossz dolog. 

Sőt lehet, hogy éppen pont annak a jele, hogy valaki okos és kreatív. A hatékony aggyal rendelkező embereknek túl sok agykapacitása van ahhoz, hogy megakadályozzák elméjük csapongásait.

Eric Schumacher, a Georgia Tech kutató pszichológus professzor, aki társszerzője a tanulmánynak diákjaival és kollégáival, köztük Christine Godwin vezető társszerzővel, több mint 100 ember agyi mintázatát vizsgálta MRI gépek segítségével. A résztvevőket arra utasították, hogy öt percen át egy rögzített fókuszpontra összpontosítsanak. A csapat az adatok felhasználásával azonosította, hogy az agy mely részei dogoztak egymással összhangban.

Az együttműködő agyterületek segítségével megismerhették, hogy az agy mely részei kapcsolódnak össze ébrenléti és nyugvó állapotban. Érdekes, hogy a kutatás azt sugallta, hogy ugyanazon agyi mintázat különböző kognitív képességekkel függ össze.

Miután rájöttek, hogyan működik az agy pihenő módban, a csapat összehasonlította az adatokat azokkal a résztvevői tesztekkel, amelyek a szellemi és kreatív képességeket mérték. A résztvevők kitöltöttek egy kérdőívet is arról, hogy mennyire álmodozóak a mindennapi életben. Azok, akik a gyakoribb álmodozásról számoltak be, magasabb értékeket produkáltak az intellektuális és kreatív képesség terén, és hatékonyabb agyi rendszereik voltak az MRI gépben.

Schumacher szerint az emberek hajlamosak rosszallóan gondolni, arra ha az eszük, a figyelmük elkalandozik, amikor megpróbál figyelni, és ez nem tud megvalósulni. Pedig pont az ellenkezője lehet igaz. A nagyobb hatékonyság nagyobb gondolkodási képességet jelent, és az agy a könnyű feladatok elvégzése során elkalandozhat.

Hogyan tudja megmondani, hogy az agya hatékony? 

Az egyik fontos ismérv az a képesség, hogy az elkalandozás mellett is nyomon tudjuk követni például egy beszélgetés vagy feladat lefolyását anélkül, hogy hiányát éreznénk a fontos pontoknak vagy lépéseknek.

Godwin és Schumacher szerint az eredmények lehetőséget adnak arra, hogy jobban megértsék, mikor hasznos valóban az elme kicsapongása és mikor káros. Fontos egyéni különbségeket is szempontként alkalmazni, kell tudni egy személy motivációját vagy szándékát a feladatra való koncentráláskor.



Previous Több mint 100 000 orángután pusztult el
Next Átadták Berzsenyi Dániel felújított síremlékét

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.