Tizenhat év alatt a borneói szigeten élő orángutánok körülbelül fele elveszett a földterület-változás következtében. 

Becslések szerint 1999 és 2015 között a sziget orángutánjaiból több mint 100 000 eltűnt. E veszteségek nagy részét nyilvánvalóan az olajpálma fakitermelése, a bányászat, a papír és az ehhez kapcsolódó erdőirtás okozta. Ugyanakkor számos orangután tűnt el az ép, erdős területekről is, állítják a kutatók, ami arra enged következtetni, hogy a vadászat és más közvetlen, ember és orángután konfliktus, továbbra is fenyegetést jelent a faj számára.

A populáció sűrűségének csökkenése legsúlyosabban az olyan területeket érintette, amelyeket erdőirtottak vagy átalakítottak az ipari mezőgazdaság számára. Mindent összevetve, a csapat 36.555 fészket figyelt meg és a becslések szerint 1999 és 2015 között 148.500 borneói orángután elvesztését könyvelték el. Az adatok azt is sugallják, hogy a 64 azonosított, területileg elkülönített orangután csoportból (metapopuláció néven ismert) már csaknem 38 rendelkezik több mint 100 egyeddel, ami az elfogadható alsó határérték. Az erdőterület várható jövőbeli veszteségeit figyelembe véve a kutatók azt jósolják, hogy Borneó több mint 45 000 orángután veszít majd el az elkövetkező 35 évben.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy a fakitermelő vállalatokkal és más iparágakkal való hatékony partnerség elengedhetetlen a borneói orángután túléléséhez. Illetve a közoktatás és a tudatosság is kulcsfontosságú lesz. Ez utóbbival a közvélemény tudatosságának és az oktatásnak, a hatékonyabb bűnüldözésnek, valamint több tanulmánynak kellene foglalkoznia, hogy ne öljenek meg még több orángutánt a helyiek.