A védőoltások jelentősége


A védőoltások jelentősége
Olvasási idő: 2 perc

A vakcinák lehetővé teszik az úgynevezett immunológiai memória kialakulását.

Teszik mindezt anélkül, hogy az egyén megfertőződne a kórokozóval és szenvedne az általa okozott betegség súlyos tüneteitől. Az emberiség történetével egyidős az a küzdelem, amelynek főszereplői a gyógyító, a gyógyulásra váró ember és a fertőző betegségeket okozó kórokozó. A védőoltások, az antibiotikumok felfedezése és alkalmazása számos fertőző betegséget szorított vissza az utóbbi évtizedekben.

Az Egészségügyi Világszervezet 1974-ben elindított Kiterjesztett Immunizációs Programjának eredményeként világinkból eltűnt a magas halálozással járó himlő és a járványos gyermekbénulás eradikációja is közelségbe került. A világ népességének 80 százaléka megerősítetten gyermekbénulás-mentes régióban él. Emellett más védőoltással megelőzhető fertőző betegségek – diftéria, rubeola, meningitis és a hepatitis B fertőzés – drámai csökkenése is megfigyelhető.

A védőoltások következtében számos fertőző betegség is visszaszorult, szinte már ismeretlenné válva.

Így sokakban az a vélemény alakult ki, hogy a továbbiakban nincs szükség védőoltásokra. Ugyanakkor, a napjainkban újonnan vagy ismételten felbukkanó – régi-új fertőző – betegségek új kihívásokat generálnak.

A kórokozók az örökítőanyaguk megváltozása révén olyan menekülési stratégiákat, trükköket fejleszthetnek ki, amelyek a gazdaszervezet védekező mechanizmusaival szemben biztosítják a túlélést, szaporodást és terjedést. Az ilyen menekülési útvonalakat használó kórokozók nagyon súlyos, akár halálos kimenetelű fertőzéseket is okozhatnak az emberi szervezetben. Immunrendszerünk viszont rendelkezik azzal a csodálatos képességgel, hogy egy fertőzés leküzdése során egyre jobbá tudja tenni a „fegyverkészletét”, és ha ugyanaz a kórokozó újra bejut a szervezetbe, sokkal gyorsabban és sokkal hatékonyabban tud fellépni ellene. Így meg tudja akadályozni a súlyos tünetek kialakulását. Ezt a jelenséget hívják immunológiai memóriának.

A vakcinák minden esetben hosszú fejlesztési és ellenőrzési folyamatokon mennek keresztül, amelyek önkénteseken tesztelik a biztonságosságukat, a hatékonyságukat és az esetleges mellékhatásaikat. A COVID-19 megbetegedést okozó koronavírus elleni vakcinák a védőoltások olyan típusaihoz tartoznak, amelyek kifejlesztése igen hosszú múltra nyúlik vissza. Az RNS vakcinákat 1989 óta fejlesztik, de a szaporodásra képtelen, vagy legyengített vírusokat tartalmazó vakcinák más vírusfertőzések ellen már több évtizede forgalomban vannak és biztonságosan, hatékonyan alkalmazhatóak.

A vakcinákra tehát úgy tekinthetünk, mint az immunrendszerünk edzőire.

Ezek felkészítik és ugrásra készen tartják testünk védekező mechanizmusait arra a pillanatra, amikor a veszélyes kórokozó megfertőz bennünket. A tudomány mai állása szerint megkérdőjelezhetetlen tény, hogy az oltások előnyei messze meghaladják az általuk esetlegesen okozott oltási reakciók kockázatát. A védőoltások, az immunizációs programok jelentik a leghatékonyabb módszert bizonyos fertőző betegségek megelőzésére.



Previous Dunwichi horror a Marsról – hallgatható a vörös bolygó zenéje!
Next Ember és növény találkozása az evolúciós hadszintéren

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

négy × öt =