A horkolás problémái


A horkolás problémái
Olvasási idő: 3 perc

Fáradtság, fejfájás, ingerlékenység, koncentrációs zavar, izzadás?

Ha valaki megfelelő mennyiségű alvás ellenére is ilyen tünetekkel ébred, annak hátterében éjszakai légzéskimaradás is állhat. A Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika szakemberei azt tanácsolják, hogy horkolás esetén mindenképpen vizsgáltassuk ki annak okát, hiszen a légzéskimaradással társuló éjszakai horkolás cukorbetegséget, magas vérnyomást, szívritmuszavarokat, szívinfarktust, stroke-ot, de szexuális zavarokat és demenciát is okozhat.

A magyar lakosság megközelítőleg 10-30 százaléka horkol.

Ebből 5 százalék szenved közép súlyos vagy súlyos obstruktív alvási apnoéban, mely gyakorisága férfiaknál 4, nőknél 2 százalék. A horkolás a felső légutak alvás alatti ellazulásakor az átáramló levegő által okozott hangjelenség, aminél alapvetően két típust különböztetünk meg. A jóindulatú horkolásos hangjelenség tulajdonképpen csak egy zavaró hanghatás, nem kíséri más panasz. Az obstruktív alvási apnoé szindrómához társuló hangjelenségnek pedig jellegzetessége a hangos, horkantással kísért horkolás.

Utóbbi sokkal veszélyesebb, mivel ilyenkor elzáródnak a felső légutak, aminek következtében az alvó ember akár 10 másodpercet meghaladó ideig sem jut levegőhöz. Ez a folyamat egy éjszaka során akár százszor is megismétlődhet, megakadályozva ezzel a mély alvás kialakulását. Ha a horkolás az obstruktív alvási apnoé szindróma részeként jelentkezik, és légzéskimaradás is társul hozzá, annak komoly szövődményei lehetnek. Emellett az alvási apnoéban szenvedők 2-3-szor annyi közlekedési balesetet is okoznak, mint egészséges társaik.

A horkolás minden életkorban előfordulhat, de 40-50 körüli férfiaknál gyakoribb a jelenség, ami hormonális, a testsúlyban bekövetkező változásokkal, anatómiai eltérésekkel, dohányzással, alkoholfogyasztással függ össze. Gyerekeknél a horkolás hátterében általában a megnagyobbodott orr- vagy garatmandula, illetve az elhízás áll.

Amennyiben a horkolás tartósan fennáll, érdemes kivizsgáltatni mi áll a hátterében.

Amennyiben a horkolás tartósan fennáll, érdemes kivizsgáltatni mi áll a hátterében.

Ha valaki kellő mennyiségű alvás ellenére is fáradt, nappal aluszékony, ingerlékeny, fáj a feje, koncentrációs zavarokkal küzd vagy éjszaka gyakori vizelési ingere van, esetleg izzad, akkor nála a horkolás nagy valószínűséggel légzéskimaradással társul. A fül-orr gégészeti rendelésen első lépésként kikérdezik a beteget az alvási szokásairól, felmérik a társbetegségeket és a rizikófaktorokat, ezután pedig egy alapos fül-orr-gégészeti állapotfelmérés következik. Itt már bizonyos anatómiai eltérésekből következtetni lehet a horkolás okára.

Amennyiben egyszerű horkolásról van szó, akkor altatásos endoszkópos vizsgálat során az orron keresztül levezetett endoszkóppal megnézik, hogy a légutak melyik része esik össze, hol keletkezik maga a hang. Amennyiben a vizsgálat során felmerül az alvás közbeni légzéskimaradás gyanúja, a beteg kap egy műszert, amivel otthon, saját megszokott környezetében tudják vizsgálni a szervezet alvás alatti működését, illetve annak kóros eltéréseit, amit aztán kiértékelnek, megállapítva, hogy milyen súlyosságú légzéskimaradásról van szó.

A beteg kivizsgálása ezt követően az alváslaborban folytatódik, ami egy éjszakás befekvést igényel.

Itt mód van az előbbi szűrővizsgálathoz képest jóval több paraméter megfigyelésére, így részletesebb képet kapnak a beteg alvásáról. Az endoszkópos vizsgálatot az alvási apnoés betegeken is el kell végezni, azzal a különbséggel, hogy nem vibrációt, hanem elzáródást keresnek.

Egyszerű horkolás esetén többféle kezelés is lehetséges: amennyiben a horkolás túlsúllyal összefüggésben jelentkezik, akkor mértéke a fogyással párhuzamosan jellemzően csökken. Léteznek különböző eszközös terápiák is, mint például az úgynevezett lágyszájpad-előemelő. Ezt a beteg éjszakára behelyezi a szájába és a lágyszájpadot lehet kicsit előrébb húzni vele, amivel eredményesen kezelhető a lágyszájpad rezgése miatt kialakult horkolás. Létezik állkapocs-előemelő eszköz is, amely egy kivehető fogszabályozóhoz hasonlít, ez az alsó állkapcsot húzza előrébb abban az esetben, ha a horkolás kiváltó oka a nyelvgyök hátraesése.

A sima horkolásos panasz műtéti megoldással is eredményesen kezelhető,

azonban műtét minden esetben csak alvás alatti endoszkópos vizsgálatot követően történhet. Középsúlyos vagy súlyos fokú obstruktív alvási apnoé esetében a leghatékonyabb az úgynevezett pozitív nyomású légsínterápia. Ezzel a lélegeztetőgéphez hasonló készülékkel az elzáródások mesterségesen megszüntethetők. Légzéskimaradás esetén a műtéti eljárás kevésbé hatékony, és vannak olyan anatómiai eltérések is, amiket nem tudnak operálni.

A kezeletlen allergia, nátha, a lefekvés előtt alkalmazott nyugtató, az alkoholfogyasztás és a túlsúly hajlamosít a légutak menti izmok ellazulására, ezáltal a horkolás kialakulására. Összességében elmondható, hogy a horkolás és alvási apnoé kivizsgálása és kezelése komplex feladat, mely a társszakmák együttműködésével valósítható meg.



Previous Rekord a World Robot Olympiad Lego robotépítési és -programozási versenyen
Next UV-sugárzás és szembetegségek kapcsolata

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.