A kutyák agya sohasem pihen


A kutyák agya sohasem pihen
Olvasási idő: 2 perc

Az agy különböző területei folyamatosan tartják a kapcsolatot, még akkor is, ha az agy látszólag pihen.

Vajon milyen ősiek ezek a kapcsolatok? Mi jellemzi az egészséges agy működését? Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének kutatói ezekre a kérdésekre keresték a választ. A kutyák bevonásával végzett vizsgálat az epilepszia vagy az öregedéssel együtt járó kognitív hanyatlás kutatását is segíthetik a jövőben.

A hálózatokat funkcionális mágneses rezonancia (fMRI) vizsgálattal fedezték fel, amihez családi kutyákat képeztek ki mozdulatlan fekvésre az MR vizsgáló csőben.A Szenior Családi Kutya Program legújabb kutatása a kutyaagy eddig ismeretlen nyugalmi hálózatairól szól. Ezek a hálózatok az agy nagyobb egységeinek működéséről árulkodnak. A hálózatokat funkcionális mágneses rezonancia (fMRI) vizsgálattal fedezték fel, amihez családi kutyákat képeztek ki mozdulatlan fekvésre az MR vizsgáló csőben.

A kutatásban 22, különböző korú és fajtájú négylábú vett részt gazdájával együtt.

A projekt mostani állomását egy féléves tréning előzte meg, melynek első fázisában az ELTE-n zajlott az állatok felkészítése. A második szakaszban pedig egy MR gépnél gyakorolták a kutyákkal és tulajdonosaikkal a feladatokat. A módszer egyébként a kutyák egészségére teljesen ártalmatlan, és az állatok némi jutalomfalatért cserébe szívesen vettek részt a teszteken. A mérések a Természettudományi Kutatóközpont Agyi Képalkotó Központjában zajlottak.

Ahogy a neve is utal rá, a nyugalmi hálózatok vizsgálatakor a résztvevőknek semmiféle ingert nem játszanak le a mérés ideje alatt, és nem is kell semmit csinálniuk. Lényegében zavartalanul fekszenek, míg az MR készülék képek sorozatát készíti  az agyműködésükről.

Szabó Dóra vezetőszerző szerint az egész folyamat a következőhöz hasonlít: „egy villogó fényfüzérekkel díszített karácsonyfa izzóiról el kell döntened, hogy melyek tartoznak ugyanahhoz a füzérhez. Ehhez csak fényképeket használhatsz. Ha elég sok fényképet készítesz és teszel egymás mellé, elkezd kirajzolódni, hogy melyik égők villannak fel egyszerre. Egy füzér ebben a példában körülbelül megfeleltethető egy ilyen hálózatnak”.

A következő videón megtekinthető a kutatók által leírt hálózatok elhelyezkedése a kutyaagyban: 

Dr. Kubinyi Enikő, a kutatócsoport vezetője szerint a leírt hálózatok elhelyezkedésük alapján hasonlóak az emberi agy nyugalmi hálózataihoz. Kutyáknál is van alapműködési, szenzorimotoros, auditoros vagy homloklebenyi hálózathoz hasonló elrendeződést mutató képlet. Ugyan a szerepük még kérdéses, így is alapot nyújtanak ahhoz, hogy az öregedéssel kapcsolatos változásokat vizsgálják.

A mostani eredmények egyrészt más kutatóknak is támpontot jelenthetnek, hogy célzottabb kérdéseket tegyenek fel az agy működésével kapcsolatban. Továbbá szélesebb képet ad az egyes agyi hálózatok szerepéről.

A kutatás következő szakaszában azt vizsgálják majd az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói, hogy a különböző életkorú kutyáknál milyen változások mennek végbe az agyban.



Previous Jelentős római kori pénzlelet-együttes Dél-Baranyában
Next Magyar film kvíz! Azt hiszed láttad már mindet? Teszteld a tudásod!

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

öt × három =