Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói – Szalkai Balázs és Varga Bálint doktoranduszok, valamint Grolmusz Vince matematikus professzor – nők és férfiak agyi gráfjait vizsgálták.
Megállapították, hogy a nagyagyú nők agygráfja számos gráfelméleti paraméterben jobb, mint a kisagyú férfiaké. Az eredmény a nemi különbségekre vezethető vissza.
Mindenki által ismert tény, hogy a nők magassága és súlya átlagosan kisebb, mint a férfiaké. Ugyanez igaz a női agy méretére is: a nők agyának térfogata és súlya átlagosan kisebb, mint a férfiaké.
A kutatók 2015-ben megjelent publikációjukban igazolták, hogy a nők agyának összeköttetései gráfelméleti és villamosmérnöki szempontból „jobbak”, mint a férfiaké. A kutatók az Egyesült Államok egy nagy kutatási projektje, a Human Connectome Project MRI felvételeiből készítették el nők és férfiak agyi kapcsolatait leíró agygráfjait, majd azokat a gráfelmélet eszközeivel elemezték. Kiderült, hogy a nők agygráfjai átlagosan több gráfélt (azaz összeköttetést) tartalmaznak, mint a férfiakéi.
Az ELTE kutatói azt is megmutatták, hogy mind a jobb, mind pedig a bal agyféltekén belül, akárhogyan is osztjuk ketté az agyféltekét két egyforma részre, a két rész között futó kapcsolatok minimális száma – amit minimális kiegyensúlyozott vágásnak is neveznek – a nők esetében nagyobb. Ezt a mennyiséget régóta használják többek között számítógépes hálózatok minőségének leírására: annál jobb egy hálózat, minél nagyobb ez az érték.
Az is kiderült, hogy a nők agygráfja jobb nagyítógráf, mint a férfiaké.
Mind a minimális kiegyensúlyozott vágás mérete, mind pedig a jobb nagyítógráf tulajdonság az agy belső, mély, „gazdagabb” kapcsolataira jellemző.
Az agyi MRI felvételek rögzítése, feldolgozása és kiértékelése meglehetősen összetett folyamat, így nem zárható ki, hogy a nemek közötti különbségek az agyi kapcsolatokban valamilyen mérési vagy feldolgozási hibára vezethetők vissza. Így például felmerült, hogy a – statisztikailag nagyobb aggyal rendelkező – férfiak esetében azért találtak kevesebb agyi kapcsolatot a kutatók, mert a hosszabb agyi pályák nyomon követése nehezebb, mint a rövidebbeké. Ha ez így lenne, akkor a méretkülönbségek és nem a nemi különbségek okoznák a nők előnyét az agyi összeköttetések terén.
Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói a Human Connectome Project 500 alanyából kiválasztottak 36 kisagyú férfit és 36 nagyagyú nőt úgy, hogy minden nő agya nagyobb legyen, mint bármely férfi agya a csoportból. Ezután az alanyok agyi MRI felvételeiből agygráfokat építettek, és ezeket elemezték. A tudósok azt kapták, hogy a kisagyú férfiak nem rendelkeznek olyan előnnyel az agyi összeköttetésekben, mint a nők az előző tanulmányban, és a nagyagyú nők agygráfja számos gráfelméleti paraméterben itt is jobb, mint a kisagyú férfiaké.
No Comment