A kiadvány a tudomány legfrissebb eredményeinek tükrében mutatja be az uráli nyelvek rendszerének sokszínűségét.

A fentiek mellett a The Oxford Guide to the Uralic Languages című kötet az uráli nyelvek egymás közötti kapcsolatait, történeti változásait és Eurázsia más nyelveihez fűződő viszonyait is bemutatja. Bakró-Nagy Marianne, az ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) professzor emeritája, valamint Johanna Laakso, a Bécsi Egyetem professzora és prof. em. Dr. Elena Skribnik, a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem Finnugorisztika Tanszékének vezetője szerkesztésében elkészült átfogó kötet – a szerkesztők szándéka szerint – egy olyan kézikönyv, amely az uráli nyelvek tanulmányozására szakosodott hallgatókon és kutatókon kívül többek között a tipológusok, összehasonlító nyelvészek számára is megfelelő hivatkozási alap lehet.

Annak ellenére, hogy az uráli finnugor nyelvek kutatása hosszú és gazdag múltra tekint vissza, a leírások nagy része különféle nemzeti hagyományokon alapult.

Továbbá az eredmények egyik-másik nyelv vagy témakör tekintetében mára már nem állják meg a helyüket. A The Oxford Guide to the Uralic Languages kötet a tudományterület vezető és ifjabb kutatóinak munkája révén átfogó módon készült. A kötet három nagyobb egységből épül fel. A hat fejezetből álló első rész a rekonstruált uráli alapnyelvet és rendszerének jellemzőit, a leánynyelvek kialakulását, illetve a három nemzetállami nyelv, azaz a magyar, a finn és az észt történetét és államnyelvvé válását mutatja be. Ugyanebben a részben olvashatunk a Baltikumtól Szibériáig terjedő terület kisebb uráli nyelveinek veszélyeztetettségéről és a revitalizációs törekvésekről, valamint e nyelvek írásbeliségének kialakulásáról és jellemzőiről.

A második rész harminchárom fejezetből áll. Ezekben az egyes uráli nyelvekről és azok grammatikai rendszereiről kaphatunk áttekintést a fonológiai jellemzőktől a morfológiai, szintaktikai sajátosságokig. Ezekben a részekben kitérnek a szókincs és a nyelvi kapcsolatok ismertetésére is. Itt több olyan nyelv is szerepel, amelyeknek rendszereit eddig viszonylag kevéssé kutatták vagy, amelyekről nem állt rendelkezésre angol nyelvű leírás. A fejezetek kisebb szövegmintákkal zárulnak.

A könyv harmadik része tizennégy fejezetből áll. Ezekben a szerzők esettanulmányaiban az uráli nyelveken átívelő fonológiai, morfológiai és szintaktikai jellemzőket tárgyalnak összehasonlító, tipológiai megközelítésben. Ezekre a témákra eddig kevesebb figyelem irányult, vagy áttekintő összefoglalásuk még nem valósult meg.

Magyar vonatkozását tekintve elmondható, hogy a kötet negyvenhárom szerzője közül nyolc magyar.

Ők név szerint Gugán Katalin, Kenesei István és Sipos Mária az NYTK, Szeverényi Sándor és Sipőcz Katalin a Szegedi Tudományegyetem, Szécsényi Krisztina az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatója, Schön Zsófia a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem, Wagner-Nagy Beáta pedig a Hamburgi Egyetem munkatársa.

Az Uralic Languages kötet szerzői:

• Ante Aikio (Luobbal Sámmol Sámmol Ánte), Sámi University of Applied Sciences
• Rigina Ajanki, University of Helsinki
• Marianne Bakró-Nagy, Research Institute for Linguistics
• Jeremy Bradley, University of Vienna
• Svetlana Burkova, Novosibirsk State Technical University
• Svetlana Edygarova, University of Helsinki
• Ulla-Maija Forsberg, University of Helsinki
• Riho Grünthal, University of Helsinki
• Katalin Gugán, Research Institute for Linguistics
• Arja Hamari, University of Helsinki
• Gwen Eva Janda, Ludwig Maximilian University Munich
• Markus Juutinen, University of Oulu
• Olga Kazakevič, Research Institute of Linguistics, Russian Academy of Sciences
• Istvan Kenesei, Research Institute for Linguistics
• Seppo Kittilä, University of Helsinki
• Gerson Klumpp, University of Tartu
• Eino Koponen, University of Helsinki
• Johanna Laakso, University of Vienna
• Nikolay Kuznetsov, University of Tartu
• Elena Markus, University of Tartu and Institute of Linguistics of the Russian Academy of Sciences
• Helle Metslang, University of Tartu
• Matti Miestamo, University of Helsinki
• Karl Pajusalu, University of Tartu
• Annika Pasanen, Sámi University of Applied Sciences
• Timo Rantanen, University of Turku
• Michael Rießler, University of Eastern Finland
• Fedor Rozhanskiy, University of Tartu and Institute for Linguistic Studies of the Russian Academy
• of Sciences
• Janne Saarikivi, University of Helsinki
• Sirkka Saarinen, University of Turku
• Anneli Sarhimaa, Johannes Gutenberg University Mainz
• Zsófia Schön, Ludwig Maximilian University Munich
• Florian Siegl, Independent Scholar
• Katalin Sipőcz, University of Szeged
• Mária Sipos, Research Institute for Linguistics
• Elena Skribnik, Ludwig Maximilian University Munich
• Krisztina Szécsényi, Eötvös Loránd University, Budapest
• Sándor Szeverényi, University of Szeged
• Taarna Valtonen, University of Oulu
• Outi Vesakoski, University of Turku
• Maria Vilkuna, University of Helsinki
• Beáta Wagner-Nagy, University of Hamburg
• Jussi Ylikoski, University of Oulu
• Konstantin Zamyatin, University of Helsinki