Megjelent a The Oxford Guide to the Uralic Languages című kötet


Megjelent a The Oxford Guide to the Uralic Languages című kötet nyolc magyar szerzője van
Olvasási idő: 3 perc

A kiadvány a tudomány legfrissebb eredményeinek tükrében mutatja be az uráli nyelvek rendszerének sokszínűségét.

Megjelent a The Oxford Guide to the Uralic Languages című kötetA fentiek mellett a The Oxford Guide to the Uralic Languages című kötet az uráli nyelvek egymás közötti kapcsolatait, történeti változásait és Eurázsia más nyelveihez fűződő viszonyait is bemutatja. Bakró-Nagy Marianne, az ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) professzor emeritája, valamint Johanna Laakso, a Bécsi Egyetem professzora és prof. em. Dr. Elena Skribnik, a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem Finnugorisztika Tanszékének vezetője szerkesztésében elkészült átfogó kötet – a szerkesztők szándéka szerint – egy olyan kézikönyv, amely az uráli nyelvek tanulmányozására szakosodott hallgatókon és kutatókon kívül többek között a tipológusok, összehasonlító nyelvészek számára is megfelelő hivatkozási alap lehet.

Annak ellenére, hogy az uráli finnugor nyelvek kutatása hosszú és gazdag múltra tekint vissza, a leírások nagy része különféle nemzeti hagyományokon alapult.

Továbbá az eredmények egyik-másik nyelv vagy témakör tekintetében mára már nem állják meg a helyüket. A The Oxford Guide to the Uralic Languages kötet a tudományterület vezető és ifjabb kutatóinak munkája révén átfogó módon készült. A kötet három nagyobb egységből épül fel. A hat fejezetből álló első rész a rekonstruált uráli alapnyelvet és rendszerének jellemzőit, a leánynyelvek kialakulását, illetve a három nemzetállami nyelv, azaz a magyar, a finn és az észt történetét és államnyelvvé válását mutatja be. Ugyanebben a részben olvashatunk a Baltikumtól Szibériáig terjedő terület kisebb uráli nyelveinek veszélyeztetettségéről és a revitalizációs törekvésekről, valamint e nyelvek írásbeliségének kialakulásáról és jellemzőiről.

A második rész harminchárom fejezetből áll. Ezekben az egyes uráli nyelvekről és azok grammatikai rendszereiről kaphatunk áttekintést a fonológiai jellemzőktől a morfológiai, szintaktikai sajátosságokig. Ezekben a részekben kitérnek a szókincs és a nyelvi kapcsolatok ismertetésére is. Itt több olyan nyelv is szerepel, amelyeknek rendszereit eddig viszonylag kevéssé kutatták vagy, amelyekről nem állt rendelkezésre angol nyelvű leírás. A fejezetek kisebb szövegmintákkal zárulnak.

A könyv harmadik része tizennégy fejezetből áll. Ezekben a szerzők esettanulmányaiban az uráli nyelveken átívelő fonológiai, morfológiai és szintaktikai jellemzőket tárgyalnak összehasonlító, tipológiai megközelítésben. Ezekre a témákra eddig kevesebb figyelem irányult, vagy áttekintő összefoglalásuk még nem valósult meg.

Magyar vonatkozását tekintve elmondható, hogy a kötet negyvenhárom szerzője közül nyolc magyar.

Ők név szerint Gugán Katalin, Kenesei István és Sipos Mária az NYTK, Szeverényi Sándor és Sipőcz Katalin a Szegedi Tudományegyetem, Szécsényi Krisztina az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatója, Schön Zsófia a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem, Wagner-Nagy Beáta pedig a Hamburgi Egyetem munkatársa.

Az Uralic Languages kötet szerzői:

  • Ante Aikio (Luobbal Sámmol Sámmol Ánte), Sámi University of Applied Sciences
  • Rigina Ajanki, University of Helsinki
  • Marianne Bakró-Nagy, Research Institute for Linguistics
  • Jeremy Bradley, University of Vienna
  • Svetlana Burkova, Novosibirsk State Technical University
  • Svetlana Edygarova, University of Helsinki
  • Ulla-Maija Forsberg, University of Helsinki
  • Riho Grünthal, University of Helsinki
  • Katalin Gugán, Research Institute for Linguistics
  • Arja Hamari, University of Helsinki
  • Gwen Eva Janda, Ludwig Maximilian University Munich
  • Markus Juutinen, University of Oulu
  • Olga Kazakevič, Research Institute of Linguistics, Russian Academy of Sciences
  • Istvan Kenesei, Research Institute for Linguistics
  • Seppo Kittilä, University of Helsinki
  • Gerson Klumpp, University of Tartu
  • Eino Koponen, University of Helsinki
  • Johanna Laakso, University of Vienna
  • Nikolay Kuznetsov, University of Tartu
  • Elena Markus, University of Tartu and Institute of Linguistics of the Russian Academy of Sciences
  • Helle Metslang, University of Tartu
  • Matti Miestamo, University of Helsinki
  • Karl Pajusalu, University of Tartu
  • Annika Pasanen, Sámi University of Applied Sciences
  • Timo Rantanen, University of Turku
  • Michael Rießler, University of Eastern Finland
  • Fedor Rozhanskiy, University of Tartu and Institute for Linguistic Studies of the Russian Academy
  • of Sciences
  • Janne Saarikivi, University of Helsinki
  • Sirkka Saarinen, University of Turku
  • Anneli Sarhimaa, Johannes Gutenberg University Mainz
  • Zsófia Schön, Ludwig Maximilian University Munich
  • Florian Siegl, Independent Scholar
  • Katalin Sipőcz, University of Szeged
  • Mária Sipos, Research Institute for Linguistics
  • Elena Skribnik, Ludwig Maximilian University Munich
  • Krisztina Szécsényi, Eötvös Loránd University, Budapest
  • Sándor Szeverényi, University of Szeged
  • Taarna Valtonen, University of Oulu
  • Outi Vesakoski, University of Turku
  • Maria Vilkuna, University of Helsinki
  • Beáta Wagner-Nagy, University of Hamburg
  • Jussi Ylikoski, University of Oulu
  • Konstantin Zamyatin, University of Helsinki


Previous "Matematikai neuronok" az agyban
Next Európa egyetlen gluténjelző kutyája

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.