A kétnyelvűség, az alaposabb nyelvtudás magától értetődő előnyén kívül, a kognitív képességek egészen széles skáláját fejlesztheti.
Bár logikusnak tűnhet, hogy amikor egy francia-angol kétnyelvű turista kávét rendel egy párizsi étteremben, nem gondolja végig, hogy fogalmazná meg a mondatot angolul, de mégis bizonyíték van arra, hogy bizonyos mértékig mind a két nyelv folyamatosan aktív és állandó közöttük az interakció, ami stimulálóan hat az agyműködésre. A két nyelvet beszélő felnőttek jobban teljesítenek bizonyos kognitív képességeket igénylő feladatokban, nemcsak jobb emlékezőtehetségről és nagyobb önkontrollról tettek tanúbizonyságot, hanem a koncentrációs képességük is erősebb, így kisebb gondot okoznak számukra a külső zavaró tényezők. Ezen kívül hatékonyabbak a figyelemmegosztásában és az egyszerre több kérdés megoldásában. A gyerekek esetében az ilyen képességek magas szintje előre jelezheti az akadémiai előmenetelt, míg a felnőtteknél az időskori feledékenységet késleltethetik. Emberként azzal ugyan tisztában vagyunk, hogy a többiek másképpen gondolkodnak, mint mi magunk, de meglehetősen jó emberismeret szükséges ahhoz, hogy képesek legyünk előre látni mások döntéseit és belehelyezkedni egyes szituációkba. Újabb tanulmányok szerint a kétnyelvűség ahhoz is hozzájárulhat, hogy mások szemén keresztül tudjuk szemlélni a világot.
A valószínűsíthető előnyeinek hála, a kétnyelvűség egyre divatosabbá válik mint egyfajta elit mentális tréning, de a kérdés még nem eldöntött. Nem világos, hogy pontosan melyik nyelvi készségek, milyen mértékű kitettség teszi jobbá az embereket, és pontosan melyik feladatok elvégzésében. Ha a kétnyelvűség előnyeit a végsőkig bizonyítani szeretnék, a tudósoknak részletesebb kutatásokat kell végezniük, például azzal kapcsolatban, hogy van-e különbség azok között, akiknek van egy egyértelműen domináns nyelve, és azok között, akik egyenlő mértékben és szinten használják őket.
No Comment