A megújuló energiaforrások felhasználása a XX. század végén új fejezetet nyitott az energetika terén.

A szakértők egyre többet hangoztatták, hogy a CO₂ kibocsátás növekedése drámai fordulatokban gazdag éghajlatváltozáshoz vezethet. Az attól való félelem, hogy az energiaellátás forrásai megszűnnek felgyorsította a kutatásokat. Így kerültek előtérbe a megújuló energiaforrások, mint a víz-, a nap-, a szélenergia és a biomassza energetikai hasznosítása is.

A nemzeti energiamix összeállításának problémájára vagy éppen annak megoldására Magyarországon is sok önjelölt szakértő áll rendelkezésre. Mi nem szeretnénk ezek számát szaporítani. Ezért csak józan gondolatokra, kicsit elmélyült, értő olvasásra buzdítunk mindenkit. Azzal a kitétellel, hogy egy zöld ruhás pap nem egyezik a környezetbaráttal. Pontosan ugyanúgy nem, mit ahogy a szél- és naperőművek beépített teljesítménye és a ténylegesen megtermelt energia is két teljesen különböző dolog. Ma még az is nagy probléma, hogy a szélerőmű és a naperőmű a nevükben lévő források hiányában nem tud hatékony villamosenergia-termelő lenni. Mivel ezek nagyban függnek az időjárástól is  esetükben nem a beépített kapacitás a mérvadó, hanem az, mennyi villamos energiát tudnak valójában megtermelni. Végül azzal zárjuk ezt a témát, hogy egy naperőműpark körülbelül 45, egy szélerőműpark hozzávetőleg 260 négyzetkilométernyi földterület igénybevételével tudna ugyanakkora mennyiségű villamos energiát termelni, mint egy átlagos atomerőmű.

Ráadásul a szélenergia is jelentős mennyiségű hulladékot termel.

Mivel az európai szélerőművek első nagy generációja hamarosan termelési ciklusának végéhez ér, várhatóan öt éven belül 14 000 elhasználódott és öreg turbinalapát forog majd a fejünk felett. Na most, úgy tűnik Amerikában sem jobb a helyzet a média szerint. Mert bár a turbina nagy részét újrahasznosíthatják – például egy másik szélerőműparkban élhetnek második életet –, a kutatók becslése szerint az Egyesült Államoknak a következő 20 évben több mint 720 000 tonna turbinalapát öregedik el. Ez az adat pedig nem tartalmazza az újabb, magasabb és nagyobb kapacitású verziókat.

A pánik és a hulladékprobléma forrása az amerikaiak szerint az, hogy nincs sok mód a turbinalapátok újrahasznosítására vagy kidobására, mert ezek a lehetőségek drágák. Így jelentkezik egy komoly hulladékprobléma. Ez ellentétes azzal, amit az iparág állít, miszerint a szélenergia a tökéletes megoldás az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel foglalkozó környezetvédők számára. A turbina alkatrészeinek kilencven százaléka újrahasznosítható vagy értékesíthető, ám a szén- és üvegszálas, epoxigyanták és más kompozit anyagokból készült, űrhajó alkatrészhez hasonló anyagú lapátokkal egészen más a helyzet. Méretük (100-300 méter) nem csak a szállítást, hanem a hulladéklerakóba történő leadást is drágítja. Ez pedig egy kis önkormányzat vagy cég számára leadó és fogadó (itt technikai problémák is lehetnek) oldalról sem lesz egyszerű.

A turbinalapátok újrahasznosítása jobban szabályozott azokban az országokban, amelyek évtizedek óta szélenergia-termeléssel foglalkoznak.

Az Európai Unió rendelkezik hulladékgazdálkodási szabályokkal, így például egyes európai vállalatok régebbi alkatrészeket árusítanak ázsiai és latin-amerikai ügyfeleik számára. Tehát az amerikai módszer – gyorsan feldaraboljuk és eltemetjük a földbe – nem világ szintű környezetszennyezés. Az Európai Szélenergia Szövetség (WindEurope) szerint az öreg kontinensen nem fordulhat elő. Sajnos mindemellett azt is megerősítették, hogy több probléma vár még megoldásra ahhoz, hogy a szélerőművek valóban környezetsemleges technológiaként szolgálják a civilizációt.

Karl Englund, a Global Fiberglass Solutions kutatója és technológiai vezetője úgy véli, hogy megtalálta a módját a lapátok újrahasznosításának. Csokoládé pasztilla méretű pelletet őrölnek a hulladék lapátokból és az így keletkezett anyagokat burkolóanyagként vagy csövek és raklapok gyártásához használják. Az első feldolgozóüzem Texas központjában, Des Moines közelében már meg is nyílt. Európában a szélenergia hulladékainak hasznosítása a cementipar számára lesz gyümölcsöző. Már csak azért is, mert a cement előállításához szükséges alapanyagok nagy része helyettesíthető a lapátok gyártásához használt kompozit-üvegszálas anyagokkal. Egyes feltevések szerint még a károsanyag-kibocsátás is kisebb lesz az  előállítás során.

A lényeg, hogy Európa előrébb jár az újrahasznosításban. Így, ha Amerika nem siet a hulladékprobléma megoldásával, a saját fejlesztésekkel, akkor majd megvásárolhatja a technológiát vagy dobálhatja a blade-eket az óceánba.