Az atom zöld? Igen!


Az atom zöld? Igen!
Olvasási idő: 3 perc

A zöld energia a megújuló erőforrások közgondolkodásbeli, népszerű elnevezése. Jelentése azonban nem csak a napenergia, biomassza, szélenergia, vízenergia és geotermikus módozatokat fedi le!

A jelenlegi energiafelhasználásunk általában aszerint rendeződik, hogy megújuló, vagy nem megújuló forrásból származó energiát állítunk-e elő. A két kifejezés időbeli határai tiszták és érthetőek, de többé már nem képesek hatékonyan körülírni az emberiség és a klíma számára fontos, optimális választásként létező egyéb lehetőségeket.

A megújuló forrásból származó energia jelentősége a klímaváltozás, illetve az energiatermelők káros emissziójának nyomán nőtt meg radikálisan. A nem megújuló energiaforrások kiaknázásakor keletkező, emberre veszélyes melléktermékek és jelentős mértékű környezetterhelés olyan kockázatokat jelentenek, amelyeket a fejlett világ többé már nem akar viselni. Éppen ezért a társadalmak válaszúthoz érkeztek.

Ma már nem csak a szignifikáns, hanem a túlnyomó többség is egyetért abban, hogy az elavult és környezetkárosító erőműveket le kell állítani!

Ez még viszonylag egyszerűnek is lenne mondható, hiszen már létezik a – folyamatosan fejlődő – technológia, amely használja a Nap sugarait, a szél erejét, a hullámok tajtékát vagy a Föld forró mélységét. De az energiafelhasználás mértéke folyamatosan nő, ráadásul a megnövekedett igények mellett meg kell oldani az ár, valamint a szállítás és tárolás problémáját is.

Tehát, ha a fő szempont a lehető legtöbb tényező figyelembevételével adott optimális, ráadásul reális válasz megtalálása, akkor a zöld energiákról nem szabad többé szűk látókörűen gondolkodnunk. Itt az ideje, hogy a zöld energia kifejezés ne csak a megújulók egyszerű szinonimája legyen, hanem az alternatív energiaforrásoké.

Ugyanis, ha a célunk továbbra is a megfelelő energiaellátás biztosítása az emelkedő lélekszámú emberiségnek, de az egészségre és környezetre káros hatások nélkül, akkor mindenekelőtt működő alternatívára van szükség, nem pedig kísérleti újraalapozásra.

Természetesen attól függetlenül, hogy jelen cikkben eldöntenénk végérvényesen a megújuló energiájú erőművek és az atomtechnológia vitáját; azért érdemes pár szempontot figyelembe venni!

Az atomenergia és az atom bár a nem megújulók közé tartozik – vagyis a meglévő készletek kimerülhetnek –, ez a tulajdonsága elenyészik a hasznon, amit jelent. Az urán ugyanis könnyen és olcsón hozzáférhető, a nukleáris üzemanyag tárolása pedig egyszerű. Továbbá kis mennyiségű nukleáris üzemanyag segítségével is rengeteg villamos energia termelhető. Ráadásul a maghasadás során nincs égés, nem keletkezik szén-dioxid.

Az atomerőművek energiatermelése általában nem jár környezetterheléssel, leszámítva a kiégett fűtőelemek elhelyezését, melyek ártalmatlanítására egyelőre nincs végleges és biztonságos megoldás. Bár a fejlett atomenergetikai ipar ma már a kiégett fűtőelemekben nem hulladékot, hanem új üzemanyagot lát. Így a nukleáris üzemanyagciklus zárásának lehetősége nem egy szakmai álom, hanem mára szinte valóssága vált.

Az atomenergetikai ipar fejlődésében mérföldkő az üzemanyagciklus zárása, ami környezetvédelmi szempontból biztonságosabbá és elfogadottabbá teszi az atomenergiát. Segíti a termikus neutronokkal működő reaktorok kiégett fűtőelemeinek újrahasznosítását, csökkentve a véglegesen elhelyezendő nagy aktivitású hulladék mennyiségét.

Az atom, az atomenergia nagymértékű részvételével kialakított energetikai stratégia, pozitív versenyképességi, ellátásbiztonsági, egészségügyi, sőt környezeti következményeket is előre vetíthet.

Nincs olyan energiatermelés, amely 100%-ban tiszta lenne. Továbbá ne hatna valamennyire károsan a környezetére. Éppen ezért felesleges a megújulók hiányosságai felett elsiklani, a tisztaság és a zéró környezetterhelés jelszavai mögött. Az atomenergia és a megújulók a fosszilis energiaforrások ellen indulnak közös ligában, ezért el kell ismerniük egymás erényeit is. Az erények viszont jelenleg az atomenergia mellett állnak. Nem bocsát ki milliótonnányi széndioxidot évente és nincs füst, cserébe olcsóbb az energia és munkahelyek jönnek létre. Az atom, azaz az atomerőmű jelenleg ráadásul annyi energiát termel, amennyit a fosszilis erőművek együtt is alig tudnak felülmúlni hazánkban.

Bár az ,,üzemanyagának” erős lokalitása miatt hasonló függőség alakulhat ki, mint az olaj és a gáz esetében, ezt ellensúlyozandó, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség már egy meglévő intézményi infrastruktúrát kínál ennek orvoslására.

Természetesen egyetlen ország energiaszektora sem lehet meg diverzifikáció nélkül. Ahogy a gazdaságban, illetve a harcászatban kiegészíti egymást a stratégia és a taktika, úgy működhetnek együtt a mai zöld ,,riválisok”. A nagy és centralizált a kicsi és decentralizálttal azért, hogy végre az energiakoktél mindenki számára fogyasztható legyen!



Previous Vízforrásokat jelölhettek a Húsvét-szigetek óriási szoborfejei?
Next Aranyérmes a debreceni Agóra csapat

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.