Mindenki büszke rá. Szolnok, mert ott született, Kisújszállás, mert ott volt fiatal és a Szegedi Tudományegyetem mert ott tanult.

De persze, elsősorban Magyarország lehet büszke, mert első női Nobel-díjas tudósa dr. Karikó Katalin. Jár neki az elismerés, mindenért IS, de elsősorban a Covid-19 vakcinákban használt módosított hírvivő RNS feltalálásáért Drew Weissmannal együtt. Ketten kapták ugyanis a 2023-as fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat.

Egészen pontosan úgy történt, hogy a svédországi Karolinska Institutet Nobel-közgyűlésének döntése után, 2023. október 2-án 11 óra 45 perckor jelentették be, hogy a 2023-as fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat dr. Karikó Katalin és dr. Drew Weissman kapja a Covid-19 modern vakcinákban használt módosított hírvivő RNS feltalálójaként, illetve az orvostudományban új utat nyitó mRNS terápia kidolgozójaként. Továbbá a díjazottak hozzájárultak az oltóanyagok fejlesztésének példátlan üteméhez a modern idők egyik legnagyobb emberi egészségi fenyegetése idején.

Dr. Karikó Katalin négy évtizeden át foglalkozott az RNS által közvetített mechanizmusokkal.

Ezen belül is a laboratóriumi körülmények között átírt mRNS-molekulát kívánta a fehérje-terápiára alkalmassá fejleszteni. Az immunológus Dr. Drew Weissmannal együtt fedezte fel, hogy az RNS gyulladáskeltő hatását elnyomják a nukleozid-módosítások. Ez az úttörő munka és az mRNS nukleozid-módosított uridinjeire vonatkozó szabadalmak nyitották meg az utat a két kutató számára az mRNS terápiás felhasználásához. Ilyen a rák, valamint az autoimmun, a fertőző és a genetikai betegségek kezelése.

De csak a Covid-19 járvány megfékezésében kulcsszerepet játszó mRNS-alapú vakcinák kifejlesztése keltette fel a világ figyelmét Dr. Karikó Katalin hírvivő RNS-sel kapcsolatos felfedezéseinek jelentőségére. A Szegedi Tudományegyetem közleménye szerint dr. Karikó Katalint korszakalkotó, az orvosi technológiában áttörést eredményező teljesítményéért eddig 6 tudományos akadémia választotta tagjává; 15 egyetem avatta díszdoktorrá; több mint 70 tudományos kitüntetést, továbbá számos társadalmi elismerést kapott. Az egyik legnagyobb érdeme emellett, hogy a tudomány népszerűsítését is feladatának tekinti és a Pennsylvaniai Egyetem adjunktus professzoraként is követi a magyar tudományos világot. A Magyarországon tanuló diákoknak azt üzente a friss női Nobel-díjasunk, hogy figyeljenek a fizikális és mentális egészségükre, tanulják meg a stresszt kezelni. – Örömmel végezzék, amit csinálnak, mert akkor egyre jobbak lesznek benne! Arra koncentráljanak, amit meg tudnak változtatni – mondta.

Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, a hírre reagálva, elmondta, hogy a Szegedi Tudományegyetem közösségét büszkeséggel tölti el, hogy Szent-Györgyi Albert 86 évvel ezelőtti kitüntetését követően együtt örülhetnek Karikó Katalin Nobel-díjának. A kuratórium elnöke szerint, ha lenne olyan tudományos díj, amit a kitartásért adnak, azt is meg kellene kapnia.

Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetemen szerzett Ph.D. fokozatot, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett el dolgozni.

Kalandos és nehéz tudományos pályafutásáról sokan írtak már, de valószínűleg egy regényt is lehetne írni. Ha hihetünk a szóbeszédnek, akkor az 1990-es évek végén, egy fénymásoló melletti beszélgetés alapozta meg a Nobel-díjat. Ugyanis, amikor Karikó Katalin, az élet állandó ciklusait róva, labor és kutatási források nélkül maradt egy fénymásoló mellett futott össze Dr. Weissmannal, aki a HIV elleni vakcinán dolgozott. Sok-sok munka és kudarc után rájöttek, hogy az emberi szervezet által termelt mRNS összetevője a transzfer-RNS, azaz tRNS is, amelyben megtalálható a pszeudouridin-molekula. Dr. Karikó Katalin és Dr. Weisman hozzáadták az mRNS-hez ezt a molekulát és a szervezet nem csak befogadta azt, hanem tízszer több fehérje előállítására késztette a sejteket. dr. Karikó Katalin 13 amerikai szabadalommal is rendelkezik.

Legfontosabb publikációk

• Karikó, K., Buckstein, M., Ni, H. and Weissman, D. Suppression of RNA Recognition by Toll-like Receptors: The impact of nucleoside modification and the evolutionary origin of RNA. Immunity 23, 165–175 (2005).
• Karikó, K., Muramatsu, H., Welsh, F.A., Ludwig, J., Kato, H., Akira, S. and Weissman, D. Incorporation of pseudouridine into mRNA yields superior nonimmunogenic vector with increased translational capacity and biological stability. Mol Ther 16, 1833–1840 (2008).
• Anderson, B.R., Muramatsu, H., Nallagatla, S.R., Bevilacqua, P.C., Sansing, L.H., Weissman, D. and Karikó, K. Incorporation of pseudouridine into mRNA enhances translation by diminishing PKR activation. Nucleic Acids Res. 38, 5884–5892 (2010).