Genetikai háttér és a koronavírus-betegség lefolyása


Genetikai háttér és a koronavírus-betegség lefolyása
Olvasási idő: 2 perc

Az SZTE kutatónői szerint a genetikai háttér adhat választ a koronavírus-betegség súlyos vagy kevésbé súlyos lefolyására.

Prof. Dr. Széll Márta, molekuláris biológus, az SZTE SZAOK Orvosi Genetikai Intézetének vezetője, aki egyben az SZTE stratégiai rektorhelyettese és Dr. Buzás Krisztina, az SZTE SZAOK és TTIK közös Immunológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense a Szabadegyetemen mutatták be a témával kapcsolatos projektjeiket. Az SZTE kutatónői két éve dolgoznak azon, hogy a koronavírus-betegség súlyos és kevésbé súlyos lefolyására választ adjanak. A titok többek között a gének variánsaiban rejlik.  

Prof. Dr. Széll Márta szerint a genetikai állományunk mindössze 1 százalékban különbözik embertársainkétól, és ez a különbség határozza meg a fiziológiai különbségeinket, valamint a különböző betegségekre való hajlamunkat is. E tudás birtokában két évvel ezelőtt az Innovációs és Technológiai Minisztérium segítségével indították útjára a Pécsi Tudományegyetemmel közösen, azt a kutatást, amely egy biológiai mintagyűjteményre alapszik és több szempontból is óriási szereppel bír. A mintákat mindeddig 600 koronavírusos, vagy már azon átesett betegtől gyűjtötték be úgy, hogy vért vettek tőlük. Ezt követően a vérmintákon genomikai vizsgálatokat végeztek, amelyek segítségével azt próbálták, illetve próbálják kideríteni, melyek azok a gének, amelyek variánsai hajlamosítják az adott személyt a súlyos betegségek kialakulására. Illetve, melyek azok, amelyek variánsai megvédik az adott személyt mindettől.

A mintaállományból már több mint 100-at teljesen feldolgoztak. Ezek bioinformatikai elemzése kapcsán már meg tudtak nevezni olyan géneket, amelyekről most azt gondolják, hogy variánsaik hozzájárulnak vagy épp megvédik az adott személyt a megbetegedések súlyosságától. Ezek elsődleges adatok. Ahhoz azonban, hogy validnak tekintsék, ugyanezt a vizsgálatot egy kibővített betegcsoporton is el kell végezni. Azok a gének viszont, amelyek újra és újra fennakadnak a rendszeren, már publikálásra kerülhetnek úgy, mint a magyar populáció súlyosbító vagy épp, mint védő génjei.

A cél egy olyan génpanel felállítása, amely megmutatja az embereknek, hogy milyen mértékű a hajlamuk a koronavírus-fertőzésre, és az általa okozott betegség súlyos lefolyására.

A kutatók a projekt kapcsán 1000 személy vérmintájának elemzését vállalták. Ennek eléréséhez még 400 személyre van szükségük. Ezért várják még azokat az önkénteseket, akik szívesen részt vennének a genetikai háttér kutatásában.

A nemek arányát tekintve egyelőre azt látjuk, hogy a férfiaknál a vírusfertőzések súlyosabb lefolyásúak. Ez részben annak köszönhető, hogy vannak gének, amelyek variánsa a férfi hormonok szabályozása alatt áll. Ez is mutatja, hogy a koronavírus-betegség, azaz a COVID-19 betegség lefolyásának milyen sok és komplex meghatározója van.

Kertész Éva, a WHO Magyarország kommunikációs kampányaiért felelős szakember szerint a COVID-19 járványnak sok tanulsága van. Az egyik legfontosabb, hogy megnőtt a lakosság egészséggel kapcsolatos információéhsége. A tájékozódni vágyók nincsenek egyszerű helyzetben, hiszen a pandémiával párhuzamosan megjelent az infodémia is. Ennek köszönhetően szinte elveszünk az információ tengerében. Ám a szakemberek tudása most igazi biztonságot és követhető tájékozódási pontot jelent. A koronavírus-járvány elleni védekezésben a tudósok és az egészségügyi szakemberek, különösen a háziorvosok, a gyógyszerészek és a védőnők váltak az életünk főszereplőivé. A kommunikációban pedig valódi influenszerekként jelentek meg.



Previous Pulzáló csillagok és exobolygók
Next Lézerfénnyel a borhamisítás ellen

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.