Amit tudunk és, amit nem tudunk az omikron koronavírus-változatról


Amit tudunk és, amit nem tudunk az omikron koronavírus-változatról
Olvasási idő: 7 perc

Újabb koronavírus-változat jelent meg és ezzel a bizonytalanság és a megválaszolatlan kérdések új hulláma jött.

Alig tudunk valamit az omikron koronavírus-változatról. Hetekkel a hír kirobbanása után továbbra is információs vákuumban vagyunk, és egy előrejelzett víruscunamiban, ahol még az oltóanyag-gyártók is ellentmondanak egymásnak. Időbe telik annak megválaszolása, vajon az oltások megállíthatják-e az új változatokat.

Az egész azzal kezdődött, hogy dél-afrikai és botswanai kutatók kimutattak egy koronavírus-változatot, amely számtalan mutációt tartalmaz. Ezek közül sok a vírus azon részében található, amely segíti a vírus bejutását a sejtekbe és támogatja azok megfertőzését. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) gyorsan kiadta ennek az erősen mutáns változatnak a saját görög betűjelét – az omikront –, hivatalosan kifejezve ezzel, hogy aggodalomra okot adó változatként tartják számon.

„Az omikron megjelenése egy újabb emlékeztető arra, hogy bár sokan azt gondolhatnánk, végeztünk a COVID-19-cel, az még nem végzett velünk” – mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója az Egészségügyi Világközgyűlés rendkívüli ülésén 2021. november 29-én.

Az omikron észlelése vitatott utazásicél-tilalmakat váltott ki Dél-Afrikába és a környező országokba, illetve azokból kifelé, ami feldühítette az afrikai vezetőket. Ezek a gyors döntések azonban inkább nyugtalanságon, mint adatokon alapultak. A Nemzeti Népegészségügyi Központ legfrissebb híre szerint hazánkban az 51. héten országos átlagban stagnáló tendencia jellemzi a szennyvizek SARS-CoV-2 eredményeit. Az országos átlagkoncentráció továbbra is jelentős. Szinte valamennyi mintavételi helyen stagnáló tendencia figyelhető meg, csökkenés csak Kaposvár esetében tapasztalható, emelkedés egyik vizsgált városban sem volt mérhető. A SARS-CoV-2 koncentráció 8 vizsgált minta esetében az emelkedett, míg 14 esetben a mérsékelt koncentráció tartományba esett.

Amit tudunk az omikron koronavírus-változatról

Az omikronról ismert dolgok listája nem túl hosszú. Tudjuk, hogy előző hónapban Dél-Afrikában a COVID-19 megbetegedések száma nagyot ugrott – a november eleji átlagos napi 300 esetről a hónap végére több mint 2000-re emelkedett. A kutatók éppen azt vizsgálják, hogy ezeknek a fertőzéseknek mekkora részét okozhatja az omikron. Az Egyesült Államokban december 1-jén, Kaliforniában bukkant fel az első eset, egy beoltott személynél, aki nemrég tért vissza Dél-Afrikából. Tudjuk, hogy a változat más helyeken is felbukkant, például Izraelben, az Egyesült Királyságban, Hongkongban és Ausztráliában, most már Magyarországon is van, de nincsenek róla hitelt érdemlő adatok december eleje óta. (December elején hivatalosan ketten voltak.)

Jakab Ferenc, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője szerint, aggodalomra okot ad az omikron, pánikra azonban nem. A virológus azt hangsúlyozta, hogy a híradások szerint ez a mutáns enyhébb tüneteket okoz, ezt azonban csak később, megfelelő számú esetszám elemzése után lehet kijelenteni. Majd 2021. december 9-én ezt nyilatkozta Facebookon:

Prof. Dr. Jakab Ferenc

Jó hírek a 3. oltással kapcsolatban!

A 3. oltás kiemelten fontos az új omikron variáns legyőzése szempontjából. A Pfizer és a BioNTech új vizsgálati eredménye egyértelműen igazolja, hogy a 3. oltás után (1 hónappal) az immunrendszerünk védekezési képessége olyan szintű az omikron variánssal szemben, mint az eredeti wuhani törzs esetében a 2. oltást követően. (Az ábrán a téglalappal jelölt oszlopok mutatják.) Tehát HATÉKONY! További fontos információ, hogy a Béta és Delta variánsokkal szemben is jelentősen emelkedik a védettség a 3. oltás után.

Az Egyesült Királyságban és Európában egyes helyeken olyan omikron megbetegedésekről számoltak be, amelyek nem kapcsolódnak dél-afrikai utazásokhoz, ami arra utal, hogy a variáns körülbelül egy hónapja terjedhetett emberről emberre a közösségben – mondta Müge Çevik, egy, a skóciai St. Andrews Egyetemen dolgozó fertőző betegségekkel foglalkozó orvos és virológus.

Miért fertőzhet erősebben az omikron variáns? Azt is a pécsi virológusoktól tudjuk.

A SARS-CoV-2 koronavírus omikron (B1.1.529) variánsa 30 pontmutációt (és további, nagyobb mutációkat is) tartalmaz a gazdasejthez való kötődésért elsődlegesen felelős tüskefehérjében. Ezek közül 15 pontmutáció a fehérje receptor kötő doménjén, ebből 10 közvetlenül az ACE2 receptorral való kölcsönhatási felületen található. A Nemzeti Virológiai Laboratórium és a Természettudományi Kutatóközpont a fertőzés első lépését, az emberi gazdasejtek felszínén található ACE2 receptor és a koronavírus tüskefehérjéje által képzett komplex (ACE2-Spike) kialakulását vizsgálták számítógépes modellezéssel. Feltevésük szerint a gazdasejt ACE2 receptorjához való hatékonyabb kötődés hozzájárul a fertőzőképesség növekedéséhez. Ezért a kötődés módját összevetették az eredeti wuhani variáns vírusban és a fertőzőképesebb omikron variánsban.

A modellezést a vad típusú ACE2-Spike komplex korábban közzétett, kísérletileg meghatározott szerkezete (PDB kód: 6M17) alapján végezték. Az omikron variáns modellezéséhez a pontmutációban érintett aminosavakat beépítették, majd az így kapott rendszerrel végeztek szimulációt. Az omikron variáns esetén számszerűen több, összesen 11 kölcsönhatás tud kialakulni, míg a vad típusnál ez az érték mindössze 7 darab. Ezen belül is számottevő különbség van a töltéssel rendelkező oldalláncokkal való, jellemzően erősebb kölcsönhatásokban (vad típus: 4 darab, omikron: 7 darab). A 11-ből öt kölcsönhatásért közvetlenül a pontmutációban érintett R493, S496 és Y501 oldalláncok felelősek.

A megfigyelés alátámasztja azt az elképzelést, amely szerint az említett kölcsönhatások számottevően hozzájárulhatnak az ACE2-Spike komplex stabilizálásához és ezáltal az omikron variáns megnövekedett fertőzőképességéhez.

Miért fertőzhet erősebben az omikron variáns? Azt is a pécsi virológusoktól tudjuk.

Amit nem tudunk omikron koronavírus-változatról

Az idő rövidsége is hozzájárul ahhoz, hogy sokkal, de sokkal több dolgot nem tudunk az omikronról. Sőt azt is lehet mondani, hogy sok olyan információ kering a médiában, ami egyelőre csak spekuláció. Nem tudjuk, hogy az omikron-változat jobban átadható-e, mint más változatai. Vagy, hogy mennyire képes elkerülni a vírustámadó antitesteket. Még csak sejtik, hogy súlyosabb betegséget okoz-e, vagy, hogy a tünetei enyhébbek-e. Nem tudjuk, hol jelent meg az omikron. Dél-Afrikában, az egyik első helyen, ahol észlelték, komoly megfigyelési program van, így ez az országot alkalmassá teszi az új változatok észlelésére. (Nem minden ország veszi ezt ennyire komolyan.) Nem tudjuk, hogy a jelenlegi vakcinák mennyire lesznek hatékonyak ellene. Nem tudjuk, mekkora az újrafertőződés valószínűsége.

Végül azt sem tudjuk az omikron koronavírus-változatról, hogyan versenyezhet a delta változattal. Lehetséges, hogy az omikron végül megdönti a deltát, mint globálisan domináns változatot. Az is lehetséges, hogy nem így lesz. Nehéz végleges következtetést levonni a Dél-Afrikában zajló eseményekből, mert az esetek száma már alacsony volt, amikor az omikron miatt kiugrott, ami azt jelenti, hogy amúgy sem volt túl sok delta variáns, amivel versenyezhetne. Sőt, az, hogy egy változat bizonyos helyeken megveti lábát, az attól függ, hogy mi történik azokon a helyeken.

Çevik szerint az a tény, hogy Dél-Afrikában kevés eset volt, segíthetett a kutatóknak abban, hogy sokkal korábban azonosítsák az omikront, mint más helyeken. Könnyebb azonosítani és elemezni a klasztereket, ha alacsony az esetek száma, mint amikor sok a fertőzés.

A sok ismeretlen mellett a türelem és az óvatosság kulcsfontosságú.

Az immunelkerüléssel kapcsolatban például legalább néhány hétig nem fogjuk tudni a választ. Más válaszok, például a betegség súlyossága hónapokig is eltarthatnak. Mindeközben egy dolog nem változik: még ha új változatok jelennek is meg, továbbra is rendelkezésünkre állnak közegészségügyi eszközök a terjedés megfékezésére. A maszkok, a távolságtartás, a szellőztetés, a fertőtlenítés, a kézmosás, a tesztelés és az érintkezéskövetés mind változatállóak. Ezek az intézkedések továbbra is működnek, függetlenül attól, hogy a vírus hogyan fejlődik.

Miért aggódnak a tudósok az omikron miatt?

Miért aggódnak a tudósok az omikron miatt?

Molekuláris szinten van benne néhány aggasztó elem. Ezek a variáns egyedi mutációk konstellációjából származnak. Az omikron körülbelül 30 változást tartalmaz a tüskeproteinben, amelyet a vírus a sejtekbe való betörésre használ, beleértve néhány olyan mutációt, amely más aggasztó variánsokban találhatók, vagy azokhoz hasonlók, mint például a rendkívül fertőző alfa és a világot domináló delta. Körülbelül 20 másik vírusos csavar van szétszórva más fehérjékben, amelyek például elősegítik a vírus replikációját a sejtekben, vagy megzavarják a korai immunválaszokat.

A más változatok tüskemutációit vizsgáló korábbi tanulmányok segítik a tudósokat abban, hogy korai találgatásokat tegyenek az omikronban bekövetkezett egyes változások következményeiről. Például az omikron a P681H nevű mutáción osztozik az alfa-variánssal, amely két további változással kombinálva segítheti a vírus jobb átvitelét emberről emberre. A vizsgálatok arra utalnak, hogy két másik mutáció, a Q498R és N501Y kombinációja segíthet a vírusnak jobban kötődni az ACE2 fehérjéhez, ami a vírus kapuját jelenti a gazdasejtekbe való bejutáshoz. A tüske N-terminális doménnek nevezett régiójában is van néhány hiányzó aminosav. A tüske ezen része a közömbösítő antitesteknek nevezett immunfehérjék általános célpontja, amelyek megakadályozzák a vírus sejtekbe való betörését, így az ottani mutációk segíthetnek a vírusnak elrejtőzni az immunrendszer elől.

De ezek a korai találgatások csak azok, amik: találgatások.

„Nehéz elképzelnem, hogy ez a vírus átveszi az uralmat, [mert] olyan sok mutációja van a tüskeprotein kritikus területein” – mondja Yiska Weisblum virológus, a New York-i Rockefeller Egyetem munkatársa. A tanulmányok azonban arra utalnak, hogy az omikron számos mutációja segíthet neki elkerülni az immunválasz bizonyos részeit. „Csak emiatt veheti át a hatalmat” – mondja Weisblum, mert a beoltott embereket is megfertőzheti.

Azt is túl korai lenne megmondani, hogy pontosan hogyan halmozott fel a vírus ennyi mutációt. Korábbi esettanulmányok kimutatták, hogy a legyengült immunrendszerű emberek hónapokig is fertőzöttek lehetnek. Ilyen esetekben az immunrendszer háborút indít a vírus ellen, de nem tudja megszüntetni a fertőzést, lehetővé téve a vírus új utakon történő fejlődését, amelyeken elkerüli az immunrendszer egyes fegyvereit, beleértve az antitesteket is. Lehetséges, hogy ez történt az omikronnal. Az is lehetséges, hogy a vírus mutációkat halmozott fel, miközben a radar alatt repült egy olyan országban, amely nem rendelkezik sok genetikai felügyelettel. Amíg át nem terjedt Dél-Afrikába, ahol az ország felügyeleti programja – amelyet jóval az omikron megjelenése előtt hoztak létre – észrevette.

Összeesküvéselméletesek örömére elmondható, hogy hónapokkal az omikron megjelenése előtt Yiska Weisblum, Fabian Schmidt virológus, szintén a Rockefeller Egyetem dolgozója és munkatársa, kíváncsiak voltak arra, hogy az immunrendszer hogyan tud védekezni a sok mutációt tartalmazó változat ellen. Ennek kiderítésére a kutatók megalkottak egy állati vírust, amely nem betegíti meg az embereket, hogy létrehozzanak egy 20 mutációval rendelkező koronavírus-tüskét. A csapat ezután azt tesztelte, hogy az antitestek továbbra is képesek-e megállítani a vírust a sejtek megfertőzésétől. Ellenanyagot teszteltek olyan emberektől, akik felépültek a COVID-19-ből, akiket beoltottak, valamint olyan embereket, akik felépültek és beoltották őket. A felépült és beoltott emberekből származó semlegesítő antitestek továbbra is képesek voltak megtámadni a vírus adott változatát. A két adag mRNS vakcinával beoltott vagy korábban csak fertőzött emberek semlegesítő antitestjei azonban nem ismerték fel jól a vírust.

Most, az omikronnal úgy tűnik, a természet megismételte a csapat kísérletét. Az idő eldönti, hogy milyenek lesznek a természet eredményei.

Bár az a tény, hogy Weisblum, Schmidt és munkatársaik kísérletében a semlegesítő antitestek nem ismerték fel túl jól a vírust, rossznak tűnhet, a jó hír az, hogy a szervezetnek több dolog áll a rendelkezésére, mint csupán a semlegesítő antitestek. Más típusú antitestek továbbra is kötődnek a vírushoz, és figyelmeztetést küldenek az immunrendszernek, hogy a koronavírus megszállta. A T-sejteknek nevezett immunsejtek elpusztíthatják a fertőzött sejteket, vagy az immunrendszer egyes részeit, köztük az antitest-termelő B-sejteket, magas fokozatba kapcsolhatják. A vakcinák továbbra is felkészítik a szervezetet a koronavírus elleni jövőbeli harcokra, mondja Schmidt, és továbbra is védelmet kell nyújtaniuk számunkra.

Az omikron tünetei

Az omikron koronavírus-változatról szóló hírekben azonos, hogy a tünetek megegyeznek a delta variáns tüneteivel. De a lappangási ideje rövidebb. Miután egy személy expozíciónak van kitéve, mindössze három napba telik, mire a tünetei jelentkeznek. Arra egyre több bizonyíték van, hogy az omikron nem okoz olyan hatalmas károkat a tüdőben, mint a korábbi változatok (inkább hörghuruthoz, mint tüdőgyulladáshoz hasonlít). A hasmenés és egyéb dolgok, amiket az újságok írnak, még nem bizonyított.

A dél-afrikai adatok szerint az oltási státusz ellenőrzése után az omikronnal diagnosztizált felnőttek kórházi kezelésének kockázata 29 százalékkal alacsonyabb volt, mint a járvány első hullámában. A kórházba szállított dél-afrikai Covid-19 betegek is kisebb valószínűséggel kerültek intenzív osztályra. (Dél-Afrika megfigyelései azonban nem feltétlenül vonatkoznak más országokra!)

A vakcinák szerepe

Minden egyes vírussal szembeni kitettségnél, legyen szó oltásról vagy fertőzésről, testünk finomítja az antitesteket, hogy jobban megtámadják a vírust. Ha az omikron elterjed az egész világon, az emlékeztető oltások döntő fontosságúakká válhatnak. Egyes vakcinafejlesztők, köztük a Pfizer és német partnere, a BioNTech, illetve a Moderna, minden esetre, omikron-specifikus vakcinák kidolgozására készülnek. De ezek hónapokig nem lesznek elérhetőek.

Az emlékeztető oltásnál fontosabb tartják azonban, hogy olyan emberek kapjanak védőoltást, akik egyetlen adagot sem kaptak. Ez magában foglalja az emberek többségét Afrikában, ahol az országokban jóval alacsonyabb az oltások aránya, mint a világ más részein. A tudósok hónapok óta figyelmeztetnek arra, hogy az oltóanyag-elosztás egyenlőtlenségei segítő kezet nyújthatnak a vírusnak, mivel emberek nagy csoportja lesz fogékony a fertőzésre.

„Ahogy sokszor mondtam, minél tovább hagyjuk, hogy a világjárvány elhúzódjon – mivel nem kezeljük az oltásokkal kapcsolatos egyenlőtlenségeket, vagy nem hajtunk végre testre szabott és következetes módon a közegészségügyi és szociális intézkedéseket –, annál több lehetőséget adunk ennek a vírusnak az olyan mutációira, melyeket nem tudunk előrejelezni vagy megakadályozni” – mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz 2021. november 30-án a WHO tagállami tájékoztatóján.

Egyelőre azonban ez egy kiváró játék. Várjuk, hogy többet megtudjunk az omikron koronavírus-változatról – hogy vajon a deltához hasonló dominanciába emelkedik-e, vagy eltűnik a történelem süllyesztőjében, mint az alfa és a béta. Csak annyit tehetünk, hogy viseljük a maszkunkat és türelmesek vagyunk.



Previous Japán farkas - A kutatókat megdöbbentették a legújabb kutyaeredet-adatok
Next A zebrapinty dalai megváltoztatják fiókáik mitokondriumainak viselkedését

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.