18 új kutatócsoportot alakíthatnak fiatal kutatók az MTA kiválósági programjának támogatásával,

így az intelligens anyagok fejlesztésétől a rosszindulatú daganatos betegek túlélési esélyeinek előrejelzésén át a középkori európai Magyarország-kép meghatározásáig igen változatos azon fiatal tudósok kutatási területeinek köre, akik 2014-ben alapíthatnak önálló kutatócsoportot a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának támogatásával. Az immár hatodik éve meghirdetett Lendület-pályázat 18 idei nyertese közül többen is külföldről térnek haza, hogy világszínvonalú eredményeket ígérő tudományos munkájukat Magyarországon folytassák 800 millió forintból.

A Pálinkás József által 2009-ben, immár hatodik éve, elindított Lendület program célja, hogy egyedülálló kutatási lehetőséget kínálva itthon tartsa, illetve hazahívja a legkiválóbb fiatal kutatókat. Az elmúlt hat esztendőben külföldön is elismert és követendő modellként emlegetett kutatásfinanszírozási program hozzájárult a hazai tudomány intézményi kultúrájának megújításához és az egész magyar tudományos élet felpezsdítéséhez. „A kiemelkedően eredményes kutatók hazatérésének, illetve itthon maradásának elősegítése mellett a Lendület azért is fontos, mert általa láthatóbbá válik, hogy Magyarországon is világszínvonalú kutatás folyik” – méltatta a program jelentőségét a Magyar Tudományos Akadémia Székházában tartott eredményhirdetésen Lovász László. Az Akadémia elnöke az idei nyertesek, az őket kutatócsoportjaikkal együtt befogadó akadémiai központok, intézetek és egyetemek vezetői és képviselői, valamint a korábbi nyertesek, érdeklődők és családtagok részvételével tartott eseményt egy olyan seregszemlének nevezte, amely megmutatja, hogy a magyar tudomány nem csupán volt, hanem lesz is. Lovász László kiemelte: a Lendület további sikere szempontjából kulcsfontosságú, hogy megmaradjanak eddigi eredményességének garanciái, a szigorú monitoring, a program társadalmi hasznosságát hangsúlyozó kommunikáció, valamint a fenntarthatóság feltételei.

A pályázat nyertese lett Juhász Gábor biológus, Nagy Csongor István jogtudós, Than Nándor Gábor orvos, Kiss Farkas Gábor irodalomtörténész, Dombi Péter fizikus, Hegyi Péter gasztroenterológus, Szilágyi Róbert Károly vegyész, Bárány Attila Pál történész, Győrffy Balázs orvos, Maria Lugaro asztrofizikus, Dosztányi Zsuzsanna biofizikus, Kézsmárki István fizikus, Janáky Csaba vegyész, Jakus Zoltán orvos, Kóspál Ágnes fizikus, csillagász, Nagy László biológus, Tapasztó Levente fizikus és Bay Péter biokémikus.

Lovász László tájékoztatása szerint a kiírásra idén összesen 82 érvényes pályázat érkezett, ezen belül a legtöbb, 38 pályázat az élettudományok területéről. A matematika és természettudományok területéről 29-en, a humán és társadalomtudományok területéről 15-en pályáztak. Az önálló kutatói pályát kezdőknek szóló kiírásra (Lendület I. kategória) 38-an, a már sikeres önálló kutatói pályát folytatók (Lendület II. kategória) közül 44-en adták be jelentkezésüket. A pályázók közül akadémiai intézetekben való kutatásra 38-an, egyetemekre 44-en jelentkeztek. Az idei nyertesek közül kilencen külföldi kutatóintézetekből vagy egyetemekről érkeznek, hogy Magyarországon csoportvezetőként végezhessenek kutatásokat: négyen az Amerikai Egyesült Államokból, ketten Németországból, egy-egy fiatal magyar kutató pedig Hollandiából, illetve Ausztriából. A nyertes pályázók között egy olaszországi születésű asztrofizikus is van, aki Ausztráliából érkezik hazánkba.

Újabb 800 millió forint a kiválósági programra

A 2009-ben 213 millió forinttal elindított Lendület programra 2013-ban már 2 milliárd 890 ezer forint jutott, az elmúlt évig 79 kutatócsoport kapta meg a kivételes lehetőséget. A program eredményességét mutatja, hogy az elsők közül három kutatócsoportot már véglegesítettek a befogadó akadémiai intézményekben. Az új Lendület-kutatócsoportok támogatására 2014-ben 800 millió forint áll rendelkezésre. Ebből az összegből 18 további fiatal kutató alakíthat önálló kutatócsoportot az MTA kutatóintézeteiben és az egyetemeken. Velük együtt az Akadémia összesen 97 világszínvonalú eredményeket ígérő hazai kutatócsoport létrejöttéhez és működéséhez járult hozzá.

A 2014-es pályázati felhívásra két kategóriában – önálló kutatói pályát kezdők, illetve sikeres önálló kutatói pályát folytatók – pályázhattak. Az önálló kutatói pályát kezdők számára kiírt programra olyan 38 év alatti, kiemelkedő és folyamatosan növekvő teljesítményt mutató ígéretes fiatal kutatók jelentkezhettek, akik vállalták, hogy a Lendület program keretében végzett kutatásaik során vagy annak befejezésekor pályáznak az Európai Kutatási Tanács (ERC) „Starting” vagy „Consolidator” kategóriájában. A sikeres önálló kutatói pályát folytatók kategóriájában pedig azok a 35-45 év közötti, nemzetközileg is elismert, tartósan kiemelkedő és növekvő teljesítményű vezető kutatók indulhattak a támogatás elnyeréséért, akik vállalták, hogy a Lendület program keretében végzett kutatásaik során vagy annak befejezésekor pályáznak az Európai Kutatási Tanács (ERC) „Consolidator” vagy „Advanced” kategóriájában.

A beérkezett 82 pályázatot szigorú szempontok alapján két szakaszban értékelték. A formailag érvényes pályázatokról legalább három, az MTA elnöke által felkért szakember készített anonim bírálatot. A bírálók szövegesen értékelték és megadott szempontok szerint pontozták a beadott pályázatokat. A szöveges értékelésben a bírálónak egyértelműen nyilatkoznia kellett arról, hogy támogatásra javasolja-e a pályázatot, és reálisnak tartja-e a kért támogatási összeget.

A nyertes pályázók eredményeit és támogatásuk feltételeit az ötéves program ideje alatt is folyamatosan, szigorú és következetes szempontrendszer alapján értékelik. Ennek eredményeként kapják meg a kutatócsoportok a kiváló, jó és megfelelő minősítést. Az értékelés alapján dönthető el, hogy az akadémiai kutatóintézet-hálózatban működő Lendület-kutatócsoportok számára biztosított akadémiai forrás beépül-e a befogadó intézmény költségvetésébe, és ha igen, milyen mértékben. Attól, aki az értékelés alapján nem éri el a megfelelő minősítést, az MTA megvonja a támogatást. Az egyetemeken az ötödik év végén a Lendület-kutatócsoport akadémiai támogatása az értékeléstől függetlenül megszűnik.

Három nő és egy harminc év alatti kutató is a nyertesek között

A Magyar Tudományos Akadémia 18 új lendületes kutatóinak mindegyike tudományterületének rangos külföldi és hazai szellemi műhelyeiben gyarapította tudását. Közülük nyolcan most térnek haza: négyen az Amerikai Egyesült Államokból, ketten Németországból, egy-egy fiatal kiválóság pedig Hollandiából, illetve Ausztriából. A Lendület nemzetközi vonzerejét jelzi, hogy a nyertes pályázók között egy olaszországi születésű asztrofizikus is van, aki Ausztráliából érkezik hazánkba. Az idei nyertesek között három hölgy található, így a lendületes kutatónők száma velük együtt kilencre emelkedik. Ez évben a befogadó intézmények arányában egyensúly mutatkozik, hiszen mind az akadémiai, mind az egyetemi oldalról kilenc-kilenc kutatócsoport kezdheti meg működését.

A két legfiatalabb új lendületes kutatócsoport-vezető még nincsen harmincéves. A győztes pályázók közül a legtöbben – öten – fizikusok, azon belül ketten asztrofizikával foglalkoznak. Négy kutatóorvos, négy biológus és két kémikus is nyert az idei pályázaton. A természettudósok mellett két bölcsész – egy irodalomtörténész és egy történész – is a program támogatásával folytathatja kutatásait, a társadalomtudományokat pedig egy fiatal jogtudós képviseli.

A Lendület új kutatócsoport-vezetőit

Bárány Attila Pál (43) történész a középkori Magyarország európai politikai szerepét és dinasztikus-diplomáciai kapcsolatrendszerét vizsgálja a Lendület program támogatásával. A kutató azt reméli, eredményeivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a Magyar Királyság emlékezete („memoria Hungariae”) szerves részévé váljon a nemzeti kollektív emlékezetnek és a nemzeti kulturális örökségnek. A Debreceni Egyetemen létrehozandó csoportjával – amelynek tagjai más egyetemek történettudományi műhelyeiből is érkeznek – levél- és kézirattári kutatások révén magyar vonatkozású francia, angol, spanyol, német-osztrák, olasz írott és ikonográfiai forrásokat, tárgyi emlékeket tárnak fel. Céljaik között monográfiák, magyar és angol nyelvű tanulmánykötetek, forráskiadványok megjelentetése mellett egy digitális dokumentum-adatbázis létrehozása is szerepel. A korábban Nyugat-Európában is kutató történész szerint a Lendület elnyerése erősítette meg elhatározásában, hogy hazatér.

Bay Péter (37) biokémikus, a Debreceni Egyetem docense kísérletes onkológiával, a tumorok anyagcseréjével, valamint a mikrobiom, az emberi szervezetben élő mikroorganizmusok alkotta rendszer kutatásával foglalkozik. A Lendület program keretében a mikrobiom, az emberi szervezet, valamint a tumorok közötti kölcsönhatásokat tervezi vizsgálni, ugyanis a mikroflóra összetétele szorosan összefügg a szervezet metabolikus egyensúlyával. Mivel a tumorok anyagcseréje jelentősen különbözik a gazdaszervezetétől, feltételezhető, hogy a mikroflóra változása a metabolizmus befolyásolásán keresztül hajlamosíthat a daganatok kialakulására. „Citológiai vizsgálatok során, állatkísérletekben és a betegágynál egyaránt arra keressük a választ, hogy a mikroflóra elemzése alkalmazható-e a rák korai felismerésére, a kórfolyamat lefolyásának prognosztizálására, és hogy a mikroflóra átültetésével meggátolható-e a tumor növekedése” – fogalmazta meg céljait Bay Péter.

Dombi Péter (38) az ultragyors lézerfizika nemzetközileg ismert kutatója, aki Németországból, a müncheni a Max Planck Kvantumoptikai Intézetből tér haza az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontba. Célja a nanooptikai, nanofizikai kölcsönhatási folyamatok vizsgálata, hogy világosabb képet kapjon a másodperc egymilliárdomod részének egymilliomod része alatti, femtoszekundumos időskálán (1 fsec = 10-15 sec) ezekről a jelenségekről, amelyek többek közt a napelemek hatásfokának növelésénél vagy bioszenzorok készítésénél is alkalmazhatók. „A Lendület program megadja számomra a lehetőséget és a versenyképes keretet a hazatelepüléshez és egy aktív kutatócsoport felállításához” – értékelte az akadémiai támogatást a kutató, aki azt reméli, hogy az ultragyors nanooptikával nem csupán egy új kísérleti kutatási irányt honosíthat meg a kutatóközpontban, hanem a hazai és nemzetközi tudományos együttműködés erősítéséhez is hozzájárulhat.

Dosztányi Zsuzsanna (45) biofizikus tudományos érdeklődésének középpontjában a fehérjék, azon belül az egyértelmű térszerkezettel nem rendelkező, rendezetlen fehérjék állnak. A Lendület program keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biokémiai Tanszékén alakít önálló kutatócsoportot. Célja a fehérjék rendezetlen részein található, más molekulákhoz való kapcsolódásra szolgáló lineáris motívumok kölcsönhatásainak vizsgálata kísérletes és számítógépes módszerek, valamint a különböző betegségekhez tartozó adatok kombinálásával. E kutatások alapvető biológiai folyamatokba adhatnak betekintést, elősegíthetik egyes betegségek molekuláris alapjainak megértését, és új gyógyszermolekulák kifejlesztéséhez is vezethetnek. Dosztányi Zsuzsanna arra számít, hogy a Lendület révén nemcsak a rendezetlen fehérjéken folytatott eddigi bioinformatikai kutatásait tudja izgalmas új irányokba kiterjeszteni, hanem részt vehet az orvosi és biológiai kutatásokban egyre nagyobb szerepet játszó bioinformatika képzésének megerősítésében is.

Győrffy Balázs (39) orvos az MTA Természettudományi Kutatóközpontban alakítandó Lendület-kutatócsoportjával olyan biomarkereket (jelzőmolekulákat) keres, amelyek alkalmazásával hatékonyabbá tehető a rosszindulatú daganatos betegek kezelése. „A személyre szabott tumorterápia az orvostudomány előtt álló egyik legnagyobb kihívás. Kutatásaink során genomszintű adatok vizsgálatával fogunk új, a rosszindulatú daganatos betegségek kezelése során hasznosítható prognosztikus és prediktív biomarkereket azonosítani: előbbiek a várható túlélést, utóbbiak pedig egy konkrét gyógyszerre adott választ jelzik előre. Az azonosított biomarkereket egyaránt teszteljük sejtkultúrás kísérletekben és klinikai vizsgálatok során. Terveinkben szerepel világháló-alapú programok létrehozása is, amelyek automatizált módon más kutatók számára is lehetővé teszik az onkológiai biomarkerek azonosítását” – összegezte céljait Győrffy Balázs.

Hegyi Péter (42) gasztroenterológus, a Szegedi Tudományegyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának professzora a Lendület program keretében a hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának kezdeti lépéseit vizsgálja. Célja olyan gyógyszertámadáspontok azonosítása, amelyek révén meggátolható a gyulladás kialakulása, illetve csökkenthető a kórfolyamat súlyossága. Kiemelkedő a kutatási terület jelentősége, hiszen a hasnyálmirigy-gyulladásnak ma sincs specifikus gyógyszeres terápiája, annak ellenére, hogy ez a leggyakoribb, akut kórházi felvételt indikáló gasztroenterológiai megbetegedés, súlyos formájánál még napjainkban is 30-50 százalékos a halálozás. Hegyi Péter meggyőződése szerint az MTA kiválósági pályázata biztosítja az eredményes kutatások feltételeit, így ambiciózus tudományos terveit itthon valósíthatja meg. „A Lendület-pályázat óriási lehetőséget jelent. Az általa biztosított kiváló feltételek és az erőfeszítéseink meghozzák a várva várt eredményeket a betegek és a magyar tudományos közösség javára” – emelte ki Hegyi Péter.

Jakus Zoltán (36) kutatóorvos a nyirokrendszer fejlődésbiológiáját tanulmányozza. A kutató munkatársaival feltárta, hogy a magzati időszakban a tüdő nyirokerei kritikus szerepet játszanak a tüdő tágulékonyságának kialakításában, ezáltal jelentősen hozzájárulnak a légutak megnyílásához és az első légvétel sikerességéhez. A magzat folyadékkal kitöltött, fejlődő tüdeje erre a létfontosságú pillanatra készül az anyaméhben, ám a folyamat pontos háttere még nem tisztázott. A megalakuló kutatócsoport célja, hogy feltérképezze a tüdő nyirokrendszerének fejlődését, és megismerje a pulmonalis nyirokerek pontos szerepét az újszülöttkori légzés kialakításában. A kutatások segítenek megérteni a koraszülötteknél különösen gyakori légzési elégtelenség okait. Az Egyesült Államokból hazatérő kutató a Lendület program támogatásával nemzetközileg versenyképes nyirokélettani kutatócsoportot indíthat a Semmelweis Egyetemen.

Janáky Csaba (29) vegyész a Szegedi Tudományegyetemen folytathatja az Egyesült Államokban megkezdett, a napenergia kiaknázását elősegítő kutatásait. Olyan szervetlen félvezetőkön és szerves vezető polimereken alapuló, összetett anyagokat vizsgál, amelyekből a szén-dioxid napfény segítségével történő átalakításával közvetlenül állíthatók elő tüzelőanyagok (pl. metanol). E rendezett nanoszerkezetű anyagok tulajdonságai, viselkedése az összetételük és az előállítási technológia módosításával szabályozható. A kutatási program célja a jelenség jobb megismerésével olyan reaktorok (foto-elektrokémiai cellák) kifejlesztése, amelyekkel ipari füstgázok felhasználásával tüzelőanyagok állíthatók elő. „Hiszem, hogy a modern foto-elektrokémiai laboratórium létrehozása a tudományos célok mellett a környezetvédelem ügyét is hatékonyan szolgálja. A javasolt módszerrel ugyanis egy üvegházhatású gáz, a szén-dioxid felhasználásával állítható elő tüzelőanyag” – mondta Janáky Csaba.

A minden valódi sejtmaggal rendelkező sejtre jellemző lebontó folyamatot, az autofágiát tanulmányozza Juhász Gábor (38) biológus kutatócsoportjával az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban. A jelenség részben a sejtek folyamatos megújulásában, részben a környezeti hatásokra (például táplálékhiány, fertőzések) adott válaszreakciókban játszik kulcsszerepet, hibája pedig számos kórkép – gyulladásos, illetve rákos megbetegedések – kialakulásához járul hozzá. A gyümölcslégy (Drosophila) modellszervezetén vizsgált folyamatok jobb megismerése hozzásegíthet az emlősökben, így az emberi szervezetben zajló mechanizmusok feltárásához és egyes betegségek okainak azonosításához.

A modern technológiában mind nagyobb teret hódító multifunkcionális anyagok optikai tulajdonságait tanulmányozza az Augsburgi Egyetemről hazatérő Kézsmárki István (38). A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen önálló kutatócsoportot alapító fizikus az elektromos és mágneses tulajdonságaik összefonódása révén az információtárolás és az optikai kommunikáció eszköztárában új utakat nyitó magnetoelektromos anyagokat, valamint az orvosi diagnosztikában és képalkotásban felhasználható mágneses nanorészecskéket vizsgálja. A Lendület program támogatásával, ezen anyagok különleges optikai tulajdonságaira alapozva, új eszközök fejlesztését is tervezi, amelyek az adattovábbítás mellett a világviszonylatban rendkívül komoly népegészségügyi kockázatot jelentő malária diagnózisának megkönnyítéséhez is hozzájárulhatnak.

Kiss Farkas Gábor (39) irodalomtörténész a kora újkori magyar humanisták európai kapcsolatrendszerét vizsgálja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kutatócsoportot alakító, Ausztriából hazatérő tudós tervei szerint a Lendület program támogatásával elkészíti a Magyarországon 1420 és 1620 között élt humanisták szerzői lexikonját, a 400 biográfia feldolgozása során nyert adatokat társadalom- és eszmetörténeti összefüggésekben is vizsgálja, továbbá több fontos, eddig kiadatlan szöveget is közzétesz. „Milyen szerepet töltött be az egyes időszakokban a tudósmigráció, beszélhetünk-e ekkoriban Magyarországon agyelszívásról, vagy inkább haszonélvezője volt a hazai tudós közösség a kora újkorra jellemző peregrinációnak?” – sorolta a kutatócsoportjával tanulmányozni kívánt kérdéseket Kiss Farkas Gábor. A napjainkban is aktuális téma történeti vizsgálata a kutató szerint arra is ráirányítja a figyelmet, hogy az egyéni tehetség mellett az intézmények és kutatóműhelyek folytonossága teheti a legtöbbet a tudás és a kulturális örökség megtartásáért.

Kóspál Ágnes (33) fizikus, csillagász Hollandiában, a Leideni Egyetemen és az Európai Űrügynökségnél töltött kutatóévei után tér haza. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban felállítandó kutatócsoportja a chilei Atacama-sivatagban működő ALMA rádióteleszkóp-rendszer segítségével vizsgálja a most születő csillagok körüli korongok szerkezetét, emellett fejleszti a mérések értelmezéséhez szükséges modellezési hátteret is. A szubmilliméteres hullámhosszú sugárzást érzékelő antennarendszer közelmúltbeli üzembe helyezése új távlatokat nyit az asztrofizikában, hiszen eddig elképzelhetetlen részletességgel térképezi fel a fiatal csillagok környezetét, s így segít megérteni, miként keletkeznek a Naphoz hasonló csillagok és bolygórendszereik. Kóspál Ágnes véleménye szerint az „ALMA-korszakból” a magyar csillagászat sem maradhat ki, amely éppen a Lendület program révén lehet részese ennek az egyedülálló tudományos vállalkozásnak.

Honnan származnak a világunkat – és benne az emberi szervezetet – felépítő anyagok? E kérdés megválaszolását segítik elő az Ausztráliából érkező Maria Lugaro (43) kutatásai. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban kutatócsoportot alakító asztrofizikus a csillagokban zajló nukleáris folyamatokat elemzi. Noha ismert tény, hogy a testünket alkotó elemek a csillagokban jöttek létre, a fúziós folyamatok több aspektusa – például a reakciók intenzitása, az égitestek belső forgásának hatásai – még tisztázatlan. A kutató tervei szerint számítógépes szimulációval tanulmányozza a csillagokban lejátszódó mechanizmusokat, és az eredményeket távcsöves égboltfelmérések során nyert adatokkal, valamint meteoritok anyagának laboratóriumi vizsgálatával összevetve elemzi.

Nagy Csongor István (35) jogtudósként a világ föderális piacait vizsgálja összehasonlító és gazdasági szempontból. A nemzetközi magán- és gazdasági jog, valamint a versenyjog szakértője súlyos hiányosságnak tartja, hogy bár a világ föderális piacai (Ausztrália, Egyesült Államok, Európai Unió stb.) ugyanazokkal a jogi problémákkal szembesülnek, és bíróságaiknak gyakran ugyanolyan ügyekben kell dönteniük, ezek a rendszerek mindeddig elszigetelve fejlődtek, és nagyon keveset tanultak egymástól. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban önálló kutatócsoportot alakító Nagy Csongor István szerint a Lendület program keretében végzett tudományos munka globális jelentőségű, és lehetőséget teremt arra, hogy markánsan megjelenítse Magyarországot a nemzetközi jogtudomány térképén.

A soksejtű gombák evolúciójának hátterében meghúzódó biológiai folyamatokat vizsgálja bioinformatikai, filogenetikai és genomikai technikákkal Nagy László (29). Az Egyesült Államokból hazatérő biológus az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban arra keresi a választ, honnan erednek a komplex struktúrák evolúciójában szerepet játszó gének, valamit hogyan alakulhattak ki egymástól függetlenül feltűnően hasonló bonyolult képletek távoli rokonságban álló rendszertani csoportokban. Eredményei a világszerte egyre gyakoribb, gombák által kiváltott megbetegedések gyógyításához és a gombák hatalmas biotechnológiai és mezőgazdasági potenciáljának kiaknázásához egyaránt hozzájárulhatnak.