Animáció és programozás – könnyebb, mint gondolnád!


Animáció és programozás – könnyebb, mint gondolnád!
Olvasási idő: 3 perc

Az informatika és a kreatív művészeti ágak közti kapcsolatot mi sem jellemzi jobban, minthogy manapság az interneten dollármilliókért cserélnek gazdát hétköznapi JPEG-fájlok és GIF-ek, melyeket aztán avatárként, profilképként használnak a tulajdonosaik.

Természetesen a vizuális alkotóművészet és az informatika “házasítása” nem ennyire újszerű dolog. Gondoljunk csak a hollywoodi filmstúdiókra, melyek mindig is tetemes összegeket áldoztak arra, hogy élethű és szép animációkkal szórakoztassák a mozirajongókat! Ez az utóbbi évtizedekben döntően a digitális technológiának köszönhető. Ma már azonban nem kell hollywoodi 3D-animátornak lenni ahhoz, hogy akár hobbiszinten, akár hivatásszerűen valaki animációkkal foglalkozzon. Nézzük meg, hogyan vághatunk bele az animációk készítésébe, az animáció és programozás világába!

Csak egy kicsit kell programozni az animáláshoz

Óriási szerencse, hogy manapság nincs szükség magas szintű technikai tudásra ahhoz, hogy elmerüljünk az animációkészítés rejtelmeiben. Ez azért nem jelenti azt, hogy nulla programozási ismerettel animációkat készíthetünk, de számos támogató információforrás áll a rendelkezésre ahhoz, hogy belevágjunk. Vannak olyan fórumok, ahol más felhasználók módszereiről lehet tájékozódni, és ha valaki elakad, szinte biztos, hogy hasonló kérdései lesznek, mint másoknak, akik szintén komolyabb technikai tudás nélkül kezdtek el animálni.

Ennél is nagyobb segítséget jelent azonban, hogy vannak olyan szoftverek, amelyek szuper egyszerűen “kopipésztelhető” kódokkal segítik az animálást, illetve az animációk módosítását. Az egyik legnépszerűbb, ingyenesen használható ilyen program a Processing.

Animációk Javával a Processingben

A Processing a Java programnyelvet használja. A Java egyik legnagyobb előnye, hogy könnyen tanulható az alkalmazása és könnyű vele bánni. Ezalatt azt értjük, hogy a kód hibái könnyen megtalálhatók, a bugok viszonylag egyszerűen javíthatók. Mindemellett objektumorientált programnyelvről van szó, ami röviden annyit jelent, hogy a kód egy az egyben másolható elemekből áll. Van még egy jó pont, ami a Java mellett szól, hogy tantermi képzésen elsajátítható egészen az alapoktól.

Ha a vizuális érzék megvan, segítenek az algoritmusok

Érdemes kitérni arra, mi az, amiből az animáláshoz sokkal több kell a technikai ismereteknél. Az egyik legfontosabb dolog az, amit összefoglalóan vizuális érzéknek nevezünk. Ebbe a szépérzéktől a térbeli látáson és a részletek jó megfigyelőképességén át némi grafikai alapismeretig számos dolog beletartozik. Az animációk ugyanis virtuális, generált felületeket mozgatnak, amelyeket különféle textúrákkal és színekkel láthatunk el. Fontos tehát, hogy ezek az objektumok is tetszetősek legyenek, valamint a mozgás látványa kielégítő élményt nyújtson.

Biztosan mindenki találkozott már olyan rövid videorészletekkel, amelyek ismétlődő animációkkal kötötték le a figyelmet, akár fél percen át. Ezt a hatást – vagyis azt, hogy nem tudjuk levenni a szemünket a videóról – az alkotó kiváló vizuális és ritmusérzékének köszönhetjük, ami a háttérben jó pszichológiai érzéket is feltételez. Ez ugyan némi adottsággal fejleszthető, ezért érdemes tesztelni a munkákat barátokkal, ismerősökkel, hogy szerintük mennyire néz ki jól, illetve mennyire hatásos az, amit készítettünk. Ne féljünk mások véleményétől, hiszen egyfelől a pozitív visszajelzések jó megerősítést adnak, másfelől pedig a negatívumok belátásával és persze javításával fogunk tudni előrelépni, fejlődni az az animáció és programozás világában!

Az előző bekezdésben nem véletlenül hivatkoztunk felületként az animációval mozgatott tárgyakra. A digitálisan generált tárgyak ugyanis sokszögek sokaságából épülnek fel, legyen szó videojátékokról vagy akár filmekről. Minél komplexebb egy felület, minél több sokszögből áll, annál aprólékosabb és szebb az animálandó tárgy. Ezek közül természetesen nem kell mindent magunknak megrajzolni, ugyanis sokszor algoritmusok segítségével készíthetünk az általunk elkészített vázon kifinomultabb, letisztultabb objektumokat.

Motion capture: az animáció magasfoka

Az előbbiekben azt taglaltuk, mi a teendő, ha az animáció elemeit – egy konkrét tárgyat vagy élőlényt – nekünk kell megalkotni az animációhoz. Vannak azonban már maguknak az animációknak is olyan alkalmazásai, amelyek lényegesen leegyszerűsítik a digitálisan képzett tárgyak mozgatását. Mindannyian láttunk már olyan werkfilmeket, amelyekben emberek fura ruhákban végeztek fura mozgásokat. Azok a fura ruhák olyan szenzorok, melyeknek a lekövetésével digitálisan leképezhető a kamerával felvett mozgássor. Ennek felhasználásával, sokkal élethűbben mozognak az egyébként számítógéppel megrajzolt tárgyak (általában emberek vagy emberszerű lények) – ahogy azt a Gyűrűk Urában vagy az újabb Majmok bolygója című filmekben, valamint számos videojátékban láthattuk. Ilyenkor már “csupán” annyi feladat van hátra, hogy a mozgó objektum felületét megtervezzük a már említett sokszögek és textúrák segítségével.



Previous Tudta-e, 440 olyan fafaj van, aminek kevesebb mint 50 egyede maradt?
Next Extremely Large Telescope – A világ legnagyobb optikai távcsöve épül Chilében

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük