A cserepeshéjú bogárcsiga vasfoga


A cserepeshéjú bogárcsiga vasfoga
Olvasási idő: 3 perc

A Cryptochiton stelleri, vagyis a cserepeshéjú bogárcsiga a legnagyobb csigafaj a Földön.

Testhossza a 36 cm-t is elérheti. Azonban a cserepeshéjú bogárcsiga méreténél megdöbbentőbb az illinoisi egyetem kutatóinak legújabb felfedezése, miszerint, a csigafaj fogai vasból vannak! Természetesen, ez bonyolult természeti valóságunk durva leegyszerűsítése. A csigáknak ugyanis még nyelvük sem olyan értelemben van, mint a fejlettebb állatoknak. Nekik úgynevezett reszelős nyelvük, vagyis radulájuk van. Ezen sorakoznak egymás mellett két sorban a fognak nevezhető kitüremkedések. A ,,fogak” nem a táplálék előzetes feldolgozására szolgálnak, hanem a zsákmány mielőbbi célba juttatására az emésztőüregbe. Ezt fűrészelő mozdulatokkal végzik, így a csigák reszelős nyelvének mechanizmusa egy motoros fűrészére hasonít.

A cserepeshéjú bogárcsiga foga. Forrás: phys.org
A cserepeshéjú bogárcsiga foga. Forrás: phys.org

Az Illinois-i Northwestern Egyetem kutatói, az állat raduláján található fogazatáról mintát vettek és az azokon talált ásványi anyagokat egy speciális 3D-nyomtatással, egy speciális biokémiai tinta, a kitozán és egy prekurzor vegyület segítségével modellezték le. A nyomtatás sikeressége ezzel egy újabb téglát jelent a több dimenziós nyomtatás legitimitásának falában. A tinta lehetővé teszi a kompozit anyagainak mérését és nyomtatását, majd a végeredményt a helyben kicsapódó amorf nanorészecskék erősítik meg. Így kapható meg a vizsgálandó felület pontos mása.

A modellezés után fényt derült arra, hogy a fogszerű képződmények tövei a vas egyik ásványából, a santabarbaraitból állnak.

Santabarbarait kristályok a Krímből. Forrás: mindat.org
Santabarbarait kristályok a Krímből. Forrás: mindat.org

Ezt az amorf, vas-hidroxi-foszfát ásvány csak 2000-ben fedezték fel és nevét a toszkánai Santa Barbaráról kapta. Előfordulása a csendes-óceáni partmenti területeken kívül a szibériai Bajkál-tó, valamint Ausztrália Victoria államának partvidéke. A santabarbarait ásványai kicsapódott és szemmel látható állapotban a vivianithoz hasonlóak.

Derek Joester, a kutatás egyik vezető munkatársa úgy nyilatkozott, hogy ezt az ásványt nagyon kis mennyiségben már látták geológiai tárgyakkal összefüggésben, azonban biológiai kontextusban még soha! Ez a felfedezés mindenképpen megérte az egyetem kutatói számára, hogy a 2021. június 8-án megjelent tanulmányukat a biomineralizáció stratégiájából írják. Kutatásaik során már volt tapasztalatuk ezzel az állattal, azonban ilyen szerteágazó vizsgálatoknak még nem vetették alá. Szinkroton Mössbauer spektroszkópot, Röntgent és elektronmikroszkópot is használatba vettek.

A korszerű berendezéseknek hála, ilyen pontos képek készülhetnek a mikrométeres területekről. A képen a csiga fogazata látható. Forrás: nytimes.com
A korszerű berendezéseknek hála, ilyen pontos képek készülhetnek a mikrométeres területekről. A képen a csiga fogazata látható. Forrás: nytimes.com

Alacsony vas- és magas víztartalmú vasfoszfátok, főként a Csendes-óceán északi, part menti részén, santabarbaraitokat hoznak létre, amelyek jellemzője, hogy alacsony sűrűségű, de erős kompozitok. Ennek az anyagi tulajdonságának köszönhetően, a santabarbaraittal bevont fogrészlet – amely a puha radula és a kemény fogfej között, a tövön helyezkedik el – ásványi anyag, következésképpen mechanikai tulajdonságai, 3-8-szoros mértékben is változnak, mindössze néhány száz mikrométeres távolságokon. Mégis az anyag gond nélkül betölti az áthidaló szerepét.

A csigák fogazata még ezen túl is tartogat fantasztikus meglepetéseket a laikusoknak!

Ugyanis a csigáknak, különösen a víz alatti életmódot folytató csigáknak a fogazata egyáltalán nem hasonlít az emberére vagy más fejlettebb állatéra. Ennek ellenére képes játszva elvágni a pók hálóját, ami a legerősebb és tartósabb anyagok egyike. Nos, ez a csodálatos erőssége a vassal, jellemzően magnetittal töltött goetheit szálakban van, amelyek egy tökéletes protein-mátrixra fekszenek fel. A goetheit-szálak akár 100-szor kisebbek, mint az emberi hajszálak, mégis dacolnak 3-6,5 GPa nyomással.

A vasfűrész tehát jelentős könnyebbség az állat számára, amely láthatóan ki is használja ennek a tulajdonságának stratégiai előnyét. Például a sziklákon, érdes terepen való táplálkozást.

Tehát a cserepeshéjú bogárcsigafaj képes a jobb táplálkozásra anélkül, hogy jelentős súlytöbbletet kellene cipelnie magával. Bár a víz ellenállása másként működik, a nagy nyugati égő – vándor vagy gumicsónak – fasírtnak is nevezett állatnak, a puhatestűek csoportjához képest hatalmas, 1-2 kg-os tömeget is cipelnie kell, 36 cm-es hossz mellett.

Kopoltyúval lélegzik, amelyben lakhatnak kisebb rákok.

Ő maga főleg algákkal, szerves törmelékkel, moszat és hínárnövényekkel táplálkozik. Hasonlóan a többi csigához, meszes, kemény váza van, amely védelmet nyújt, noha ellensége nem igen akad. Ezen a listán a tengeri vidra és a polip szerepel és rendszeresen is csak a rikító sziklacsiga (Paciocinebrina lurida) zaklatja. Bár a sziklákon erősen megkapaszkodnak szájszervüknek köszönhetően, mégis gyakran sodorják partra őket a hullámok.

Valószínűleg egy ilyen esemény után kóstolták meg ezt az élőlényt az őslakos indiánok és az orosz szibériai primitív törzsek. A cserepeshéjú bogárcsiga fogyasztható, bár íze a leírások alapján rágós, gumiszerű, ráadásul a rohadt hal illatát árasztja. Ínyencség valószínűleg nem lesz belőle, mert nagyrésze víz, így megsütve, grillezve egy nagyon vékony stake-szerű valami marad csak utána. Erre az őslakosok is rájöttek és nem is fogyasztották, pusztán az élelmiszerekben és forrásokban szegény, éhezéssel teli időkre tették félre.

A kutatás eredményei, a megfigyelés, a felhasznált technikák és technológiák sokfélesége egyaránt különlegessé teszi ezt az eredményt, erről az egyáltalán nem átlagos állatról. Ezek szerint mégis igaz a predikció, hogy a jövő nagy felfedezései már nem a szárazföldünkről, hanem az óceánok és tengerek mélyéről fognak érkezni.

 

Források:



Previous Az ultra-feldolgozott ételek néma gyilkosok?
Next Sokszínű természet - Szavazz 2022 madarára!

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük