Sólyom Jenő fizikus kapta az Akadémiai Aranyérmet.

Az Akadémiai Aranyérem a Magyar Tudományos Akadémia legrangosabb tudományos díja, amellyel a díjazott teljes tudományos munkásságát ismerik el. Az első kitüntetett 1961-ben az Akadémia akkori elnöke, Rusznyák István volt. Az életműdíjként adományozható kitüntetést az MTA elnöke hozta létre a 10/1960. MTA (A. K. 12. sz.) utasításával. Adományozója a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége. Az érmet és az oklevelet pedig az Akadémia elnöke adja át minden évben az MTA májusi közgyűlésén.

Az Akadémiai Aranyérem olyan kitüntetés, amelyből évente egy adományozható. Kizárólag az Akadémia tagjának kiemelkedő tudományos, tudományos közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői tevékenysége elismeréseként.

2025-ben Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.

A díjat a következők miatt adták:

• a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a szilárdtest-fizikán belül az alacsony dimenziós és erősen korrelált mágneses és elektronrendszerek – amelyek közül a legfontosabb az úgynevezett renormálási csoportmódszer és skálázás megalapozása szilárdtest-fizikai környezetben – elméleti vizsgálatában nemzetközi szinten elért meghatározó eredményeiért,
• a szilárdtest-fizika hazai oktatásának megalapozásához és felépítéséhez való kiemelkedő hozzájárulásáért,
• a terület egyik meghatározó művéért, az angol és magyar nyelven egyaránt megjelent, A modern szilárdtest-fizika alapjai című háromkötetes összefoglaló könyvéért,
• számos tudományos publikációjáért,
• a hazai fizikában betöltött kiemelkedő közéleti szerepéért,
• valamint nemzetközi szinten is elismert tudományos és oktatói munkája elismeréséért.

Sólyom Jenő 1940-ben született Kolozsváron. Az elméleti szilárdtest-fizika nemzetközileg kiemelkedő kutatója. Több mint száz, nemzetközi folyóiratban megjelent publikáció szerzője és társszerzője. Tudományos pályája során számos neves külföldi kutatóintézet vendégprofesszoraként dolgozott, így orosz, francia és az Amerikai Egyesült Államok-beli egyetemeken. Iskolateremtő kutatói és sok évtizedes oktatói tevékenysége mindmáig meghatározó a hazai és nemzetközi tudományos életben. Munkásságát Állami Díjjal, majd Széchenyi-díjjal ismerték el. Professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

A kitüntetett aranyérmet és díszoklevelet kap. Az Akadémiai Aranyérem tervezője Vigh Tamás szobrász- és éremművész. Az érem előlapján a művész Arkhimédész törvényét vizualizálta. Hátlapján „A / MAGYAR / TUDOMÁNYOS / AKADÉMIA / ARANY- / ÉRME” felirat olvasható. A peremen a mindenkori díjazott neve és az adományozás dátuma áll. Az 1999-es évtől vert kivitelben, 375,10 g nyers súllyal és 72 mm átmérővel készül az Akadémiai Aranyérem.