A talajgyógyító kender


A tudósok szerint az ipari kender eltávolíthatja a méreganyagokat a talajból.
Olvasási idő: 2 perc

A tudósok szerint az ipari kender eltávolíthatja a méreganyagokat a talajból.

A kender nemcsak tucatnyi fenntartható termék készítésére alkalmas a ruháktól egészen az orvostudományig, de állítólag segíthet a föld “gyógyításában” is. Ahogy az emberi populáció növekszik, egyre nagyobb szükségünk van növények termesztésére, táplálék előállítására alkalmas és élőhelyként szolgáló területekre. A fosszilis tüzelőanyagoktól és a szennyező ipari folyamatoktól való függőségünk viszont sok talajt tett mérgezővé. 

Itt lehet létfontosságú a gyorsan növekvő bioremediáció, amely biológiai rendszereket alkalmaz a környezeti kockázat redukálását végző technológiában a szennyezőanyagok koncentrációjának, káros hatásának elfogadható szintre csökkentése érdekében. Általában mikroorganizmusokat és/vagy növényeket használnak a bioremediációs technológiák katalizátoraiként. A remediációs technológiák hatékonyságát a szennyezőanyag mennyiségén és minőségén kívül az ártalmatlanítást végző élőlény biológiai aktivitása és számos környezeti tényező befolyásolja. Noha a baktériumok és más mikroorganizmusok is felhasználhatók, a fitoremediáció olyan növényekre támaszkodik, mint a kender.

Az ipari kender lehetőségeinek kihasználása és egyik legszembetűnőbb demonstrációja Csernobilban volt. A kilencvenes évek végén egy Phytotech nevű vállalat elkezdett kísérletezni ipari kenderrel néhány szennyezett ukrán régióban. Az eredmények rendkívül ígéretesek voltak. A fitoremediációval radioaktív elemeket lehet eltávolítani a talajból és a vízből, de fémek, peszticidek, oldószerek, robbanóanyagok tisztítására is felhasználható. Fehéroroszország emellett sikeres kísérleteket végzett a kender termesztésével a szennyezett talajon későbbi üzemanyagként történő felhasználás céljából. Egyébként Csernobilban több különböző növényt is alkalmaztak, például kukoricát az ólom felvételére vagy a napraforgót.

Az Applied Biochemistry and Biotechnology 2012. szeptemberében közzétett tanulmányában öt kínai kutatócsapat számolt be olyan kenderrel végzett sikeres kísérletről, amely a kadmium felszívását célozta a talajból. A talajban található kadmium bejuthat az élelmiszerláncba, és fogyasztása súlyos ízületi és gerincproblémákat okozhat, illetve ismert, hogy a veséket is befolyásolja, és a rákhoz is kapcsolódik.

1999-ben az Egyesült Államok Haditengerészete kísérletezett a kenaf használatával, amely a hibiszkusz család tagja, és amelyből a jutához hasonló szálak nyerhetők. A haditengerészet megállapította, hogy a kenaf abszorbens, rostos magjának köszönhetően sikeresen képes felszívni a talajból és a vízből az olajszennyeződéseket. Ám, a kender bioremediációval történő felhasználását korlátozza az Egyesült Államokban a kábítószerrel szembeni háború, amely megemeli a kender árát, és korlátozza a kender termesztését vagy kutatást végző személyek számát.

Fukushima lakosai napraforgókat, valamint mustárt és amarantot vetettek, hogy megpróbálják a céziumot és más toxinokat felszívni a talajból.

A talajgyógyító kender

 

Drágább a kender előállítása, mint a kémiai szereké

Alapvetően hatalmas mennyiségű kenderből nyert magszálra lenne szükség, hogy megtisztítsák a nagyobb olajszennyeződéses területeket. A kender termesztése azért is veszélyes, mert ha a talaj, amelyen termesztették, nem tiszta talaj, akkor a növény például magas ólom- vagy higanytartalmú lehet.
A kockázatok nem korlátozódnak csupán a kender termékekre. Az NBC Los Angeles 2017. februárjában végzett vizsgálata potenciálisan veszélyes növényvédőszer-szintet fedezett fel az orvosi kannabisz formájában értékesített több termékben is. 

Az olaszországi Puglia régióban található Taranto évszázadok óta ismert finom hagyományos sajtjáról, amely a világ minden tájáról vonzza a turistákat. De 2008-ra egy közeli acélgyár a sajtot emberi fogyasztásra alkalmatlanná tette, arra kényszerítve a kormányt, vágassa le a gazdák állatait, mert az állatállomány veszélyes nikkel-, ólom-koktéllal szennyeződött, amelyet a mérgező talajban termesztett fű okozott. A mezőgazdasági termelők a kenderhez fordultak, hogy visszanyerjék talajukat. Alig öt év alatt a Taranto kenderkísérlete majdnem 100 gazdára nőtt, akik együttesen mintegy 300 hektár kendert ültettek be. Mindegyik növény a talajt kissé tisztábbá teszi.

A Magyarországon is használt sziki kender szélsőséges talajviszonyok között is megfelelően fejlődik, a pH 5-8,4 közötti tartományban sikeresen termeszthető. Köztesnövényként kiválóan használható egy terület gyommentesen tartására. Megfelelő körülmények között gyorsabban nő, mint a gyomok többsége és mulcsként meghagyva folyamatosan takarja a talajt. Fonálférgek ellen is eredményes, a növény által termelt anyagok ugyanis gátolják a nematódák fejlődését. A sziki kender gyökerén a Rhizobium baktériumok gyökérgümőket képeznek, így képes a légköri nitrogén megkötésére is.

Egy 2015-ben megjelent pakisztáni tanulmány több gént azonosított a kenderben, amelyek a nehézfémek toleranciájával vannak összefüggésben. Ezek közé tartozik a nikkel, a kadmium és a réz. Ezek az eredmények elősegíthetik a transzgenikus kenderfajták kifejlesztését, amelyek jobb képességgel rendelkeznek a fémek felvételében.



Previous Az európai felsőoktatás megújítása és versenyképessé tétele
Next Ausztrália és az energiatermelés

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.