Csernobil tényszerűen


Csernobil tényszerűen
Olvasási idő: 3 perc

A Magyar Nukleáris Társaság kérésének eleget téve közöljük az alábbi, náluk megjelent cikküket.

Azért, mert mi is fontosnak tartjuk, hogy a témában megjelenő cikkek az eseményeket és következményeiket a valóságnak megfelelően mutassák be.

Az elmúlt pár és a következő napokban többször futhatunk népszerű, sokak által olvasott hírlapok, újságok, online hírfelületek, blogok cikkeibe, amelyek a csernobili súlyos baleset körülményeiről és következményeiről szólnak. A megjelenő cikkek apropója az éppen 33 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án hajnalban, a Csernobili Atomerőmű 4-es blokkján történt események és láncolatukból kibontakozó nukleáris baleset évfordulója. Az ekkora méretű ipari balesetek és üzemzavarok elemzéséből még harminc év távlatában is rendkívül sokat tanulhatunk. Ennek megfelelően a Magyar Nukleáris Társaság is rendkívül fontosnak tartja, hogy a csernobili atomerőmű-baleset ne merüljön a feledés homályába. Azonban a témában megjelenő cikkek sokszor valótlan tényeken alapulnak, hibásan fogalmaznak, sőt rossz adatokat tartalmaznak a katasztrófát illetően. A média sokszor túlzóan, hatásvadász módon, az emberi félelmet és rettegést felhasználva, akár szándékos félelemkeltéssel, kattintásvadász célzattal mutatja be a történteket és a baleset következményeit. E tekintetben az idei évforduló sem különbözik.

Az alábbiakban egy fősodratú online újság cikkére szeretnénk reflektálni, amely a következő mondatokkal indul:

az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint közvetlenül a sugárzásba négyezren haltak bele, az életben maradottak ötöde rákkal és egyéb betegségekkel küzd. A Csernobil közelében lakó civilek ugyancsak daganatos betegségekben szenvednek, rengeteg gyerek ritka genetikai betegségekkel született.

Az állításhoz közel hasonló szöveget pár kattintás után megtalálhatjuk a WHO hivatalos oldalán[1], alább angolul idézve: “A total of up to 4000 people could eventually die of radiation exposure from the Chernobyl nuclear power plant (NPP) accident … “

A 2005-ben íródott hírben a szám megegyezik, azonban – szemben a magyar szöveg múltidejével – feltételes módban közli, azaz: „Idővel összesen 4000 ember halhat meg a csernobili atomerőmű balesetéből származó sugárterheléstől …”

Hogy az ilyen és hasonló tévedéseknek, hibáknak és félrevezetéseknek elébe menjünk idéznénk egy, a külföldi médiában megjelent cikket[2], amely hivatkozásokkal alátámasztva cáfolja a fenti állítást és közli a balesetben, illetve a baleset közvetlen következményeiben elhunyt emberek számát. Ezek szerint:

  • 2 azonnali, nem sugárzásból eredő halál;
  • 28 akut sugárbetegségtől, 4 hónap alatt bekövetkezett halálozás;
  • 19 késő felnőttkori rákkal kapcsolatos halálozás, feltehetően a sugárzásból, a következő 20 évben – a populációt vizsgálva azonban nincs eltérés a “normális” lakossághoz képest;
  • 9 gyermek halála (pajzsmirigy), ami elkerülhető lett volna az időben való tájékoztatással;
  • a likvidátorok közül körülbelül 50 ember halt meg rákban vagy más szövődményekben.

A körülményeket vizsgálva további megállapítások tehetők:

  • a baleset egyik hosszútávú következménye épp a dezinformáltságnak köszönhető: a „csernobili rokkantként” megbélyegzett emberek, illetve azok száma, akik a sugárzástól való rettegéstől alkoholistává és depresszióssá váltak, majd ezen betegségek következményeinek estek áldozatául több mint 50 000-re tehető[3];
  • a félelemkeltés eredményeként több mint 100 000 indokolatlan abortuszt hajtottak végre;
  • 2015-ben a National Institutes of Health közleménye arról számolt be, hogy az erőfeszítéseik ellenére nem sikerült kimutatni a baleset következményeként megjósolt több ezer rákos és elváltozásokkal járó betegséget;
  • ezt támasztja az is alá, hogy a baleset által érintett területekről 340 000 ember kellett elköltözzön és további 5 millió él jelenleg is a kihullás által terhelt területeken, ennek ellenére nem lehet kimutatni statisztikailag az egészségügyi hatásokat[4];
  • a magyar cikkben idézett 4 000-es szám az ultra-konzervatív LNT[5] modellből származik. Azóta az ENSZ felhívta a figyelmet, hogy a modell nem alkalmazható ilyen számításokra[6].

Érdekesség, hogy:

  • a Csernobili Atomerőmű többi blokkján tovább folyt a termelés egészen a kilencvenes évek közepéig, 3 000 dolgozó járt napi szinten – és jár a mai napig a leszereléssel kapcsolatban – dolgozni;
  • 2018-ban több mint 60 000 látogatója volt a zónának;
  • 2017-ben az MNT is meglátogatta az atomerőművet, Pripjaty és Csernobil várost.

Természetesen a bemutatott számok nem csökkentik a katasztrófa súlyosságát: egy emberi élet is sok, a természet károsításáról és az ember felelőtlen, a környezetet kizsákmányoló tevékenységéről nem is beszélve. 

[1]: https://www.who.int/mediacentre/news/releases/2005/pr38/en/
[2]: https://www.forbes.com/sites/jamesconca/2019/04/25/chernobyl-truth-drowns-in-dramatized-movie/
[3]:https://www.cambridge.org/core/books/mental-health-and-disasters/longterm-mental-health-impacts-of-the-chernobyl-accident/DF45589C5108C31E1105E5C5A6F8F34F
[4]: http://www.world-nuclear.org/information-library/safety-and-security/safety-of-plants/chernobyl-accident.aspx
[5]: https://en.wikipedia.org/wiki/Linear_no-threshold_model
[6]: https://www.un.org/ga/search/view_doc.asp?symbol=A/67/46



Previous Gyermek, erre a világra?!
Next Szombathely lesz a Múzeumok Éjszakájának központi helyszíne

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.