Az antibiotikum-rezisztencia globális terjedése mára azt eredményezte, hogy számos humán- és állatgyógyászati készítmény veszített hatékonyságából.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói a növényvédőszer-használat és az antibiotikum-rezisztencia kialakulása között fedeztek fel kulcsfontosságú összefüggést. A kutatók az egyik legjelentősebb opportunista kórokozó baktériumfajt, a Pseudomonas aeruginosát vizsgálták, a növényvédőszer-használat és az antibiotikum-rezisztencia kialakulása közötti szempontból. Ez már csak azért is fontos volt, mert a fertőző betegségek legyőzése egyre nagyobb kihívás elé állítja az orvostudományt.

A téma iránt óriási a nemzetközi érdeklődés. Ezért is kapnak egyre nagyobb figyelmet az utóbbi években azok a kutatások, melyek a környezetbe juttatott szennyezőanyagok (például biocidek, növényvédőszerek) és az antibiotikum-rezisztencia kialakulása közötti kapcsolatot vizsgálják. A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet kutatói ehhez kapcsolódóan főként a glifozát hatásaival foglalkoznak, amely napjainkban a legnagyobb mennyiségben felhasznált gyomirtószer-hatóanyag, mind globálisan (~700 ezer tonna/év), mind Magyarországon (~1800 tonna/év).

Korábban már sikerült kimutatni, hogy a glifozát és az azt tartalmazó készítmények összefüggésbe hozhatók magzatkárosító és a hormonrendszert károsító hatással.

De befolyásolhatják az Escherichia coli és Salmonella enterica fajok antibiotikum-rezisztenciáját is. A P. aeruginosa kórokozó esetében azonban mindezidáig még senki nem vizsgálta a glifozát tartalmú növényvédőszerek és az antibiotikum-rezisztencia közötti esetleges összefüggést. A MATE AKI Környezetbiztonsági Tanszék kutatói, Dr. Kaszab Edit egyetemi docens és Dr. Háhn Judit tudományos főmunkatárs irányításával vágtak bele a téma feltárásába. Részletesen megvizsgálták a glifozát és öt különböző glifozát-sókat tartalmazó – hazai piacon szabadon hozzáférhető! – gyomirtószer antibiotikum-rezisztenciát kiváltó hatását a P. aeruginosa baktériumfaj környezeti és klinikai törzsei esetében.A magyar kutatócsoport elsőként szolgáltatott eredményeket arról, hogy a glifozát és készítményei sajnálatos módon csökkentik a P. aeruginosa faj érzékenységét a széles spektrumú imipenem antibiotikum hatóanyaggal szemben. Az imipenem a humán gyógyászatban jelenleg az egyik leghatékonyabbnak tekintett antibiotikum. Így a glifozát hatására kialakuló antibiotikum-rezisztencia hosszútávon veszélyeztetheti a multirezisztens kórokozók elleni küzdelmet. Így a fertőző betegségek legyőzése sokkal nagyobb kihívás elé állítja az orvostudományt.

A téma azért is aktuális, mert idén decemberben lejár a glifozát alkalmazásának engedélye. Az újraengedélyezéshez szükséges, 2022 nyarán várt állásfoglalást az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) csak 2023 júliusában fogja kiadni. Ugyan néhány napja elegendő számú tagállam blokkolta másodjára is a hatóanyag használatának egy évvel történő meghosszabbítását az újraértékelésig, az Európai Bizottság saját hatáskörében kívánja engedélyezni azt. A hatóanyag környezetegészségügyi hatásainak átfogóbb megismeréséhez a kutatócsoport mostani friss eredményei is hozzájárulhatnak.