Bakteriofág vírusok – Harc a szuperbaktériumok ellen


Bakteriofág vírusok – Harc a szuperbaktériumok ellen
Olvasási idő: 3 perc

„Precíziós” vírusokkal és folyamatosan frissülő térképpel harcolnak a szuperbaktériumok ellen a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) kutatói.

A Közép-kelet-, illetve Délkelet-Európában, elsősorban kórházakban terjedő, antibiotikum-rezisztens baktériumok ellen fejleszt különleges eljárást, illetve szolgáltatást a Kintses Bálint (HUN-REN SZBK) vezette kutatócsoport. A cél egy folyamatosan frissülő szuperbaktérium-térkép létrehozása. Ennek segítségével a kellő pillanatban készíthető el egy hatásos „víruskoktél” az olykor halálos kimenetelű baktériumfertőzések leküzdésére. Akárcsak az embereket, a baktériumokat is támadják különféle vírusok. Szerencsére ezek az úgynevezett bakteriofág vírusok ránk teljesen ártalmatlanok és csak baktériumokban szaporodnak. Van viszont egy különleges tulajdonságuk. Képesek elpusztítani azokat a szuperbaktériumokat, amelyek ellen az elmúlt évtizedekben kifejlesztett antibiotikumok már hatástalanok.

Kintses Bálint, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont nemzetközileg elismert kutatója kiemelte, hogy 2050-re az antibiotikum-rezisztens fertőzések okozta megbetegedések vezető halálokká válhat a világon.

A sok-sok évtizeddel ezelőtt megjelent első antibiotikumok a legtöbb baktérium ellen hatásosak voltak. Ám az évtizedek alatt a baktériumok egy része ellenállóvá vált e széles spektrumú szerekre. Közben „az emberiség is elaludt”, mert az hitte, szükségtelen az antibiotikumok továbbfejlesztése, mivel legyőzte a fertőző betegségeket. Másrészt e gyógyszerek piacra dobása nehéz, anyagilag sem túl jövedelmező folyamat. Hiszen csak rövid ideig kell ezeket szedni, szemben mondjuk egy daganatterápiás szerrel. Mindezek miatt az elmúlt időszakban olyan cégek is csődbe mentek, amelyeknek sikerült új, hatásos antibiotikumokat kifejleszteniük. Habár jelenleg már évi 100 ezer tonna antibiotikumot használnak fel a mezőgazdaságban és a gyógyászatban, mégis egyre nagyobb szükség van alternatív gyógyszerekre a szuperbaktériumok ellen. Ezek egyik legígéretesebb képviselői a „jó vírusok”, a bakteriofág vírusok.

A fágterápiával már az antibiotikumok megjelenése előtt is próbálkoztak, ám a módszer háttérbe szorult.

Kintses Bálint szerint egy antibiotikum elvben bármilyen fertőzés leküzdésében segít, a fágok esetében azonban jóval szűkebb a hatásspektrum. Egy bizonyos fajta fág csak nagyon kevés fajta baktériumot tud elpusztítani. Ezért pontosabban kell tudni, milyen baktérium fertőzte meg az adott beteget.

A szegedi kutató a legmodernebb biotechnológiai eszközök segítségével, a Nemzeti Biotechnológiai Laboratórium és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat „Proof of Concept” pályázatának támogatásával, hazai és határon túli kórházakat bevonva egy folyamatosan frissülő baktériumtérkép elkészítésén dolgozik munkatársaival és együttműködő partnereivel. Ez a térkép megmutatja az adott régióban elterjedt rezisztens kórokozók fajtáit, változatait. Az így kapott információk alapján egy olyan „fágkoktélt” lehet elkészíteni, amely eredményesen veheti fel a harcot a kórházakban olykor halálos kimenetelűvé váló leggyakoribb fertőzésekkel szemben. A nagy feladat a bakteriofágok korábban nehézkes használatával kapcsolatos problémák megoldása, a veszélyes baktériumfajok terjedési dinamikájának modellezése és annak az időintervallumnak a megbecslése, amikor a bakteriofágok képesek hatni.

Precíziós technológiára van szükség

A négy leginkább multirezisztens baktériumfaj egyike az Acinetobacter baumannii, amely kórházi környezetben gyakran tüdőgyulladást, sebfertőzést, húgyúti fertőzést okoz. A másik a Klebsiella pneumoniae, amelynek fertőzése miatt 2007-ben 341-en haltak meg Európában, 2015-re viszont már 2094-re emelkedett a halálesetek száma. De sok problémát okoz az Escherichia coli, vagy E. coli baktérium és a Pseudomonas aeruginosa baktérium is. Ezeken túl mintegy 30 olyan további baktériumfaj van, amelyek ellen ugyancsak szükség lehet fágterápiára.

A probléma az, hogy egy-egy faj akár száz változatban is előfordulhat és mindegyikkel szemben külön bakteriofágra lenne szükség. Ezért lényeges a precíziós technológia. A kutatás hazai és szomszédos országok kórházaival, egyetemeivel, valamint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal együttműködve zajlik. Az adott ország mikrobiológiai laboratóriumai küldik meg a mintákat a szegedi kutatóknak. Kintses Bálint annyit már most elárult, hogy környékünkön Dél-kelet Európában a legrosszabb a helyzet, észak felé haladva pedig egyre jobb.

A bakteriofág vírusok, azaz a személyre szabott fágterápiát ma már például Belgiumban, Lengyelországban, Portugáliában, Svájcban, Izraelben és Németországban is engedélyezik.

Ilyenkor nem törzskönyvezett gyógyszerkészítményként, hanem a konkrét beteget megfertőző baktérium alapján kiválasztva adják a kezelést. Magyarországon még nem engedélyezett ez a módszer, ennek bevezetéséhez a kutató szerint egy igen széleskörű összefogásra lesz szükség, amely egy többéves folyamat lesz. Jelenleg egyébként még nincs törzskönyvezett bakteriofág készítmény, amit gyógyszerként lehetne árulni, ugyanakkor több biotechnológiai cég ilyen típusú készítménye már a „fázis 2” szinten van. 

A kutatás eddigi legnagyobb sikere egy ausztrál gyermek megmentése volt. A fiú 400 napon át volt intenzív osztályon, amikor a szegedi kutatók – az ausztrál kollégák által megküldött baktérium-izolátum alapján – megtalálták azt a bakteriofágot, amely megállította a fertőzést és megmentette a gyermek életét. Kintses Bálint célja az, hogy a terápiát hazahozzák és itthon is életeket mentsenek vele.



Previous Különleges halmazállapotú ferroelektromos nematikus folyadékkristályok
Next Új magyar antibiotikum

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

négy × öt =