A Zika-láz terjedésének matematikai modellje


A Zika-láz terjedésének matematikai modellje
Olvasási idő: 2 perc

Az elmúlt évek egyik legnagyobb riadalmat okozó járványa a 2015-2017-es dél-amerikai Zika-járvány volt.

A Zika vírust 1947-ben fedezték fel Ugandában. Nevét egy helyi erdőségről kapta. Mivel hasonlít más lázas betegségekhez, sokáig nem is gondolták, hogy egy új kórokozóról van szó. A vírust kereskedők és utazók vitték először az amerikai kontinensre, majd a Csendes-óceáni szigetvilágba. A Zika-vírust többfajta, trópusi klímán élő szúnyog hordozza, ezért a betegség az északi kontinenseken csak akkor jelenik meg, ha behurcolják. Szúnyogcsípéssel, ritka esetekben vérátömlesztéssel vagy szexuális úton terjed.

A Zika-vírus okozta láz önmagában nem súlyos betegség. Tünetei hasonlítanak az influenzához, és a betegek néhány nap alatt meggyógyulnak. Azonban a vírus óriási veszélyt jelent a méhen belüli magzati fejlődésre. A vírust a terhesség első hónapjaiban megfertőződött anyák átadhatják a magzatnak, és ez súlyos fejlődési elmaradást okozhat. A Zika-vírussal fertőzött csecsemők súlyos mentális problémákkal jöhetnek világra, és fizikailag is alulfejlettek lehetnek.

A Zika-láz terjedésének leírására számos matematikai modell született az elmúlt években.

Most szegedi matematikusok – Dénes Attila, Mahmoud Ibrahim, Lillian Oluoch, Tekeli Miklós és Tekeli Tamás – új modellt alkottak meg. A kutatók Costa Ricában és Suriname-ban gyűjtött adatokkal dolgoztak. A módszert illetően pedig időfüggő paraméterekkel számoltak.

Az új modell nemcsak egyesíti magában a Zika-láz terjedésében szerepet játszó, korábbi modellekben is megjelenő fontos tényezőket (kétféle terjedési mód, tünetmentes hordozók szerepe, a fertőzöttek nemi úton gyógyulásuk után is továbbadhatják a betegséget), hanem a korábbi modellekkel ellentétben figyelembe veszi azt is, hogy több paraméter (pl. a moszkitók szaporodási rátája) az évszakok váltakozásával periodikusan változik.

A szegedi matematikusok modellje egy (pl. Suriname), illetve több (pl. Costa Rica) kitörés esetén is alkalmas a járvány alakulásának leírására. A fekete pontok jelentik a valós betegszámokat, a kék görbe a differenciálegyenlet-rendszer illesztés
A szegedi matematikusok modellje egy (pl. Suriname), illetve több (pl. Costa Rica) kitörés esetén is alkalmas a járvány alakulásának leírására. A fekete pontok jelentik a valós betegszámokat, a kék görbe a differenciálegyenlet-rendszer illesztés

Az új modell segítségével egyrészt pontosabb előrejelzéseket adhatunk a járvány terjedésére, másrészt azt is megmagyarázhatjuk, hogyan alakulhatott eltérő módon a járvány a különböző országokban. Bizonyos államokban egy járványkitörés volt, más helyeken két vagy három egymást követő évben is visszatért a láz – magyarázta Dénes Attila, az SZTE TTIK Bolyai Intézetének tudományos munkatársa.

A modell segítségével a kutatók becslést adtak arra is, hogy a moszkitók által terjesztett betegségek esetén korábban ismeretlen jelenség, a nemi úton való terjedés, mekkora mértékben járult hozzá a fertőzöttek számának növekedéséhez. Ezen kívül azt is megbecsülték, hogy mennyivel több nőt érintett a járvány. Ez különösen fontos a szövődmények miatt.

Az ötfős kutatócsoport tagjai az SZTE TTIK Bolyai Intézete által szervezett nyári iskolában kezdtek dolgozni ezen a témán, a kutatásban egy tudományos munkatárs, három PhD hallgató és egy tanár szakos hallgató vett részt.



Previous Negatív tapasztalatok feldolgozása
Next Milliók számára hasznos víztisztító

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük