Májusban Magyarországon rendezik a botanikus kertek kongresszusát


250 éves az ELTE Füvészkertje. Májusban Magyarországon rendezik a botanikus kertek kongresszusát
ELTE Füvészkert
Olvasási idő: 3 perc

A háromévente ismétlődő EuroGard kongresszust 2022-ben Budapesten rendezik.

Az immár kilencedik alkalommal megrendezendő eseményre 250-300 szakembert várnak. A botanikus kertek kitesznek magukért, így a rendezvényen várhatóan közel 800, Európa-szerte működő, botanikus kert képviselteti majd magát. A 2022. május 16-20. között tartandó EuroGard kongresszus fő témái a korszakos kihívásokra (klímaváltozás) adott válaszok, illetve az ökoturisztikai és kulturális területen működő társintézményekkel megvalósított együttműködések, példaértékű projektjei lesznek.

Március 10-én a beporzók napján, az ELTE Füvészkertben tartott sajtótájékoztatón a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének (MABOSZ) elnöke Zsigmond Vince elmondta, hogy az EuroGard kongresszus a Botanic Gardens Conservation International (BGCI)  a világ legnagyobb botanikus kerti szervezete és az European Botanic Gardens Consortium (EBGC) közös együttműködésben szervezi. De magyar vonatkozásban a rangos esemény hazai megrendezésével az első magyar botanikus kert, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Füvészkertjének 250 éves fennállási évfordulója előtt is tisztelegni kívánnak. A MABOSZ elnöke beszélt arról is, hogy a gyűjteményes kertek egyszerre nyújtanak élményt és ismeretet. Szépségük és gazdagságuk nemcsak örömforrás, de felbecsülhetetlen természeti értékeket őrző élő kincsestár is.

Arról, hogy az 1771-ben alapított gyűjteményes kert idén bekerült a Magyar Értéktárba és nemzeti szempontból is hírnevessé teszi a magyarokat Orlóci László, a Füvészkert igazgatója számolt be. Az idén harmincéves MABOSZ már 2017-ben sikeresen megrendezte a közép- és kelet-európai botanikus kertek harmadik konferenciáját (EastCentGard III). Ez a siker tette lehetővé, hogy elnyerje a soron következő EuroGard kongresszus rendezési jogát.

A honi arborétumainkban és botanikus kertjeinkben megismerhető sok ezer növényfaj között megtalálható az idei év fája is.

A szegedi arborétum fái
Szegedi arborétum

A nagylevelű hárs 23 kertben, az év gyógynövénye, a cickafark pedig 26 tagkertben látható. A kertek élővilágának gazdagságára az is példa, hogy az év madara, a zöld küllő is 24 gyűjteményes kertben rakott fészket. A védett agárkosbornak, az év vadvirágának májusi virágzását, 6 kertben figyelhetik meg majd az arra látogatók. Idén húsznál is több zöld, illetve kulturális jeles napon várják az intézmények az érdeklődőket tematikus programokkal. A Föld napján 17, a Madarak és fák napján 22, a kutatók éjszakáján 14 intézmény rendez külön programokat az érdeklődők számára.

2020-ban és 2021-ben az évek óta növekvő látogatói érdeklődés átlagosan 20 százalékkal emelkedett. Ráadásul a világjárvány miatt a szabadtéri lehetőségek, jelentősége felértékelődött a testi-lelki egészség megőrzésében.

A botanikus kertek, tagkertek is egyre nagyobb számban rendeznek nagy népszerűségnek örvendő tematikus eseményeket:

Ezek mellett nagyon népszerűek a szentjánosbogár-séták is, ahol vezetett túra formájában fedezhetik fel a természetjárók az éjszaka fényeit hazánk nemzeti parkjaiban és botanikus kertjeiben.

2022-ben több tagkert is jubilál. Mint említettük, 250 éves fennállását ünnepli az ELTE budapesti Füvészkertje. 100 éves a Jeli Arborétum, a Soproni Egyetem élőnövény-gyűjteménye és a Szegedi Füvészkert is. Míg a Nemzeti Botanikus Kert Vácrátóton a 70 éves fennállását ünnepli majd. A MABOSZ jelenleg ötven hazai tagintézményből áll, amelyek nem csupán természetvédelmi területek, de nagy részük történeti kertként műemléki oltalmat is élvez. A tagintézmények éves összes látogatószáma megközelíti a hárommillió főt, akik jellemzően belföldről érkeznek. (A MABOSZ nem tévesztendő össze a bowling szövetséggel!) A szövetség létrehozásának alapvető célja volt, hogy olyan szakmai szervezet jöjjön létre, amely egységbe tömöríti, és nyilvántartásba veszi a hazai gyűjteményes kerteket, élőnövény gyűjteményeket, érdekképviseleti feladatot lát el, segíti a gyors és hatékony információáramlást. Illetve koordinálja és szervezi a szövetségbe tartozók közötti együttműködést, szakmai segítséget nyújt, és szakértői tevékenységet végez, képviseli a botanikus kerteket, arborétumokat a hazai és nemzetközi fórumokon.

A szegedi arborétum szobra
Szegedi arborétum

A szövetség kiemelt célja a botanikus kertek és arborétumok fennmaradása, fenntartása és fejlődése érdekében a szakmai és társadalmi összefogás.

A tagkertek olyan tudományos élőnövény-gyűjteményeket is fenntartanak, amelyben ötszáznál is több védett honos növényfajt őriznek. Ezek a stratégiai jelentőségű génbankok, oktatási-környezeti nevelési szempontból pótolhatatlanok, ökoturisztikai szerepük pedig kiemelkedő. Éppen itt az ideje megismerkedni velük, ha még valaki nem tette!



Previous A mikrochipek elméleti maximális sebessége
Next Tudomány a kertben - Tavaszi feladatok gyümölcsfák esetében

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.