Egyes gyümölcsfafajoknál már februárban elkezdődtek a metszési munkák, de a java még márciusban és április elején is tart.

A Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutató Központjának két munkatársát, Dr. Kovács Szilviát és Kalmár Klementinát kérdeztük a gyümölcsfák esetében és a gyümölcsöskertekben elvégzendő legfontosabb feladatokról. A szakértők szerint a bő termés és jó gyümölcsminőség érdekében feltétlenül szükséges, hogy rendszeresen ápoljuk gyümölcstermő növényeinket. Metszéssel, gondos növényvédelemmel, trágyázással, öntözéssel tudjuk biztosítani a gyümölcsfák és bokrok jó kondícióját. Az ápolási munkák nyugalmi időszakban, tehát lombhullás után a fakadásig, a metszési munkákkal kezdődnek.

Érdemes betartani az egyes gyümölcsfajok metszési sorrendjét!

• Januárban és februárban a metszést az almatermésűekkel (alma, körte, birs, naspolya), a korai fakadású bogyósokkal (ribiszke, köszméte, málna, szeder), a mogyoróval és a dióval kezdjük.
• Ezután következnek a csonthéjasok, melyek közül legkorábban a szilva és a meggy metszhető, de e fajokkal is érdemes megvárnunk a február közepét.
• A kajszi, a mandula és az őszibarack metszését hagyjuk a legkésőbbre, ezek akár még virágzáskor is metszhetők. E fajok késői metszési időpontjának növényegészségügyi oka van. A sebzési felületeken át fertőző kórokozók a téli időszakban is aktívak, a sebgyógyulási folyamatok lassabbak. Tél végén, kora tavasszal, a nedvkeringés megindulásával a sebgyógyulás gyorsabb, a kórokozók fertőzési nyomása pedig mérséklődik.

Vannak gyümölcsfák, melyeket minden évben meg kell metszeni. Ezek közé tartozik az őszibarack, mert csak így fejlődnek megfelelő hosszúságú, erősségű, virágrügyekben gazdag vesszők, melyekről szép, darabos gyümölcsöket szüretelhetünk. A szálvesszős metszés esetén (a termővesszőket teljes hosszukban meghagyjuk), a fa korától, méretétől függően egy őszibarack fán 40-80 db vesszőt hagyhatunk meg.  Szintén minden évben meg kell metszenünk a málnát és a szedret, melyeknél a letermett, elszáradt növényi részek mellett a gyenge, beteg vesszőket is el kell távolítani. Málnánál méterenként 10-12, szedernél tövenként 3-6 sarjat hagyjunk meg!

Metszés, permetezés alapvető szabályai és a tiltólistás tevékenységek

A termőfák metszésénél lehetőleg tőből távolítsuk el az egymást keresztező, árnyékoló koronarészeket. Szellős koronában hatékonyabb növényvédelem folytatható, a jó megvilágítottságnak köszönhetően nem tolódik ki a termőfelület a korona palástjára. Így kedvező feltételeket teremtünk a virágrügyek kialakulásához a vázágakhoz közeli részeken is. Gyakori hiba a vesszők rövidre metszése, mellyel erőteljes hajtásnövekedés idézhető elő. Ez nemcsak a korona elsűrűsödéséhez vezet, hanem a rövidre metszéssel eltávolítjuk az értékes termőrügyeket is. Ez pedig felborítja a vegetatív-generatív egyensúlyt.

A metszéssel az első „növényvédelmi kezelés” is kezdetét veszi, hiszen ekkor nemcsak a felesleges növényi részeket távolítjuk el, hanem a fákon maradt gyümölcsmúmiákat, beteg növényi részeket is (pl. almánál a lisztharmatos, őszibaracknál a tafrinás, meggynél a moníliás vesszőket, gallyakat). Ezeket a beteg növényi részeket semmisítsük meg, így mérsékelni tudjuk a kora tavaszi fertőzések mértékét.  Fontos, hogy a nagyobb metszési sebeket (2-3 cm átmérőnél nagyobbakat) lehetőleg a metszés napján zárjuk le sebkezelő anyaggal. Érdemes metszőeszközeinket tisztán tartani, fertőtleníteni, különösen, ha előzőleg beteg részeket távolítottunk el, vagy ha például szilvahimlő vírussal fertőzött növényt metszettünk. 

A metszést fagymentes időben végezzük!

Az eltávolítandó koronarészek mennyiségénél vegyük figyelembe az előző év termésmennyiségét, illetve az esetleges téli fagykár mértékét. Ha előző évben nagyon sok gyümölcs volt a fán, érdemes megvizsgálni metszés előtt a rügyeket, hogy azok valóban virágrügyek-e vagy hajtásrügyek. A rügyvizsgálat tartós, erős téli fagyok után is indokolt. A metszéssel ugyanis beállíthatjuk a fák „terhelését”, vagyis a leendő termés mennyiségét, melynek végső értékét majd a termésritkítással adjuk meg. Törekedjünk arra, hogy az évenkénti rendszeres terméshozás mellett biztosítsuk a megfelelő hajtásnövekedést, mely a rákövetkező év/évek megfelelő terméshozamát szolgálja!

A kórokozók, kártevők a növényi részekben, például a lehullott levelekben, gyümölcsmúmiákban, kéreg repedéseiben, rügyekben telelnek át. Ezért kell a fertőzött növényi részeket eltávolítani, megsemmisíteni! Ne komposztáljuk! Még azt is érdemes megfontolni, hogy meghagyjuk-e azokat a fákat, melyek egészségi állapota leromlott, évről-évre csak fertőzési gócot jelentenek. A gyümölcsfák törzsének oltott mésszel való festése nemcsak a napsugárzást veri vissza, így csökkentve a téli fagy károsító hatását, hanem a kéregben telelő kártevők ellen is hatékony, ugyanis a telelő alakokat, tojásokat kiszárítja. A kéregben áttelelő kártevők, kórokozók ellen (pl. szilvamoly, almamoly, sodró- és aknázómolyok, atkák, pajzstetvek) hatékony a kéregkaparás is.

Ne hagyjuk el a tél végi lemosó permetezést, melynek hatékonysága fokozható, ha már előző évben, gyümölcsfák lombhullása kezdetén is beiktatunk egy kezelést!

A lemosó permetezéshez olyan szert válasszunk, mely rezet és ként tartalmaz. A rézgomba (pl. őszibarack tafrinás levélfodrosodása, almatermésűek varasodása) és baktériumos betegségek ellen hatékony, a kén hatásos a lisztharmat ellen, gyéríti az atkákat. A növényi olajjal kiegészített készítmények pedig a levéltetvek, atkák, pajzstetvek áttelelő alakjait ritkítják. A tél végi lemosó permetezést szélcsendben, lehetőleg 5-10 ^oC-os hőmérsékleten, a rügypattanáshoz legközelebbi időpontban fogjunk hozzá!

Nem szabad elfeledkeznünk gyümölcsfáinknál az esetlegesen előtört tő- vagy gyökérsarjak tőből történő eltávolításáról (nem talajszintben történő visszametszéséréről!) sem! Fontos a gyümölcsöskert talajának meglazítása, a megfelelő gyümölcshozamot és a hajtásnövekedést biztosító tápanyagutánpótlás is. Nyugalmi időszakban szerves anyagok (pl. érett szerves trágya, komposzt), komplex műtrágyák talajba történő bedolgozásával, vegetációs időszakban pedig lombtrágyákkal pótolhatjuk a kivont tápanyagok mennyiségét.

Kövess minket Facebookon!