A koronavírus hazai változatai


A koronavírus hazai változatai
Olvasási idő: 2 perc

A SARS-CoV-2-ként számon tartott, új típusú koronavírus-fertőzés hazai második hulláma független a tavaszi itthoni járványterjedéstől.

A vírusgenom-kutatási program, amely többek között az ELTE Genetikai Tanszékének közreműködésével zajlott az utóbbi hónapokban, a fertőzés terjedési láncának visszakövetésében és a klinikai fejlesztés alatt álló vakcinajelöltek várható hosszú távú hatékonyságának előrejelzésében is segíthet. A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 vírus klinikai mintákból izolált változatainak genetikai elemzése a Szegedi Biológiai Kutatóközpont vezetésével, a Virológiai Nemzeti Laboratóriummal együttműködésben zajlik, több klinikai diagnosztikai laboratórium bevonásával történt.

A kutatásban részt vevő Ari Eszter biológus, az ELTE TTK Genetikai Tanszék adjunktusa szegedi, pécsi, debreceni és budapesti szakemberekkel közösen vett részt a koronavírus teljes genetikai állományának vizsgálatában. Elemzésükkel reprodukálható a COVID-19-járvány tavaszi-koranyári hulláma, és megtudható, milyen vírusváltozatok terjednek jelenleg az országban. A projekt legfrissebb eredményei alátámasztják, hogy az új típusú koronavírus-fertőzés hazai második hulláma független a tavaszi itthoni járványterjedéstől.

A jelenlegi járványügyi helyzet nem a tavasszal kialakult és lappangva terjedő fertőzési láncok folytatása. Hanem a nyár közepén történt újbóli behurcolások eredménye.

A genomszekvenálással feltárt vírusváltozatok összehasonlító elemzése szerint a hatékony korlátozások következtében a tavaszi első fertőzéshullám hazánkban lokális maradt. Az őszi szakaszban viszont országos kiterjedésű fertőzési láncolat is létrejött. Ez megerősíti a belföldi széthurcolás szerepét és alátámasztja, hogy a járványügyi korlátozások kulcsfontosságúak a fertőzés terjedésének megakadályozása, illetve lassítása szempontjából.

Lényeges, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus genetikai állománya ugyan folyamatosan változik, de ez a változás viszonylag lassú folyamat más vírusok (például az influenzavírus) genetikai módosulásaihoz képest – tájékoztatott Jakab Ferenc, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője és munkatársa, Kemenesi Gábor. A vírus örökítőanyagának természetes változásai ugyanakkor fontos szerepet játszhatnak a kórokozó életképességében és fertőzőképességében. A mutációk időbeli és térbeli mintázata pedig fontos információt ad a járvány terjedéséről.

A vírusváltozatok genetikai vizsgálata alapján kirajzolódó úgynevezett evolúciós törzsfát elemezve megállapítható, hogy

az első észlelt magyarországi behozatalok jellemzően február végén és március első felében történhettek.

Abban az időszakban, amikor az első fertőzések felütötték a fejüket Nyugat-Európában. Ez a megállapítás egyben azt is igazolja, hogy hibás az általános népvélekedés, miszerint a vírus már korábban is terjedt volna hazánkban – mutatnak rá a genomszekvenciák bioinformatikai elemzését végző kutatók, Ari Eszter, az ELTE TTK Genetikai Tanszék adjunktusa és kollégája, Vásárhelyi Bálint Márk. A kutatásban az ELTE TTK munkatársa végezte a bioinformatikai elemzések nagy részét és az evolúciós, filogenetikai számításokat.

A Magyarországon jelenleg terjedő fertőzési láncokat kialakító vírusváltozatok alapvetően megegyeznek az Európában terjedő vírusvariánsokkal. A mostani járványhullámot olyan változatok dominálják, amelyek a tavasz során más európai országokban alakultak ki. A konzorciális együttműködéssel folyó hazai tudományos munka célja, hogy a kutatócsoportok evolúciós és bioinformatikai tudására építve a hazai koronavírus-genomok gyors, valós idejű vizsgálatával új információt nyerjenek a járvány magyarországi terjedéséről és az új vírusváltozatok felbukkanásáról.



Previous Egy kutya agymérete befolyásolja a képességeit
Next A szőlőtőkék alatti mikroszkopikus élővilág

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük