Nagyban hozzájárultak a pécsi kutatók dr. David Julius Nobel-díjához


Nagyban hozzájárultak a pécsi kutatók dr. David Julius Nobel-díjához
Fotó: ucsf.edu
Olvasási idő: < 1 perc

2021-ben dr. David Julius a kapszaicin-receptor klónozásáért kapott Nobel-díjat.

Dr. David Julius kutatásai alapjául dr. Szolcsányi János és munkatársai munkája szolgált. Dr. Szolcsányi János, Széchenyi-díjas farmakológus, a Kossuth-díjas Dr. Jancsó Miklós tanítványa volt. 1970-ben a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán (PTE ÁOK) mestere feleségével, dr. Jancsó Arankával folytatott kutatásokat. A Pécsen végzett vizsgálatok eredményeként született meg a koncepciója a fájdalomérző kapszaicin-receptor létezéséről. Az ezzel kapcsolatos cikket 1977-ben adták ki. Szolcsányi professzor Aranka halála után amerikai, német és brit tanulmányutakra ment, de ezt követően is folytatta pécsi munkásságát. Intenzíven dolgozott a PTE ÁOK Farmakológiai Intézetében, és munkatársaival vizsgálta az érzőidegek élettanát, farmakológiáját, melynek során számos, nemzetközileg is elismert felfedezést tett.

A nemrég Nobel-díjat kapott David Julius kutatásai is ezen alapulnak, ennek segítségével sikerült klónoznia a kapszaicin-receptort. A sikeres kísérlet közvetlenül az érzőidegeken ható, új típusú fájdalomcsillapítók fejlesztését teszi lehetővé.

2015-ben Szolcsányi János és David Julius párosát terjesztették fel Nobel-díjra, viszont akkor még nem ítélték oda nekik az elismerést. A pécsi professzor 2018-ban elhunyt, a 2021-es sikert már sajnos nem érhette meg. Tanítványai azonban folytatják kutatásait. A Pécsett alapított “Szolcsányi iskola” tagjai, dr. Pintér Erika, dr. Barthó Loránd, dr. Pethő Gábor és dr. Helyes Zsuzsanna is több évtizeden keresztül dolgoztak dr. Szolcsányi Jánossal. Az említett személyek még továbbra is közeli munkakapcsolatban állnak David Juliussal és munkatársaival, akik a magyar kutatásokról nagyrabecsüléssel nyilatkoznak.

2013-ban dr. Szolcsányi János interjút adott az UnivTV-nek a fájdalomérző kapszaicin-receptorra vonatkozó kutatásairól.



Previous Több mint tanszék! - kiállítás a 30 éves pécsi néprajz szakos oktatás tiszteletére
Next Zaj- és fényszennyezés mint környezeti ártalom

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük