Fertőző betegségek eredete


Fertőző betegségek eredete
Olvasási idő: 3 perc

A fertőző betegségek megmutathatják, hogy az emberek milyen kapcsolatban állnak a bolygó többi részével.

Mivel David Hayman, a Tāwharau Ora Állatorvostudományi Iskola professzora holisztikusan szemléli a fertőző betegségek megjelenésében szerepet játszó tényezőket és lépéseket, ezért a fenti következtetésre jutott. Az új-zélandi illetőségű járványügyi epidemiológus és betegségökológus szerint szinte minden fertőző emberi betegség más fajból származik és gyakran összetett folyamatok révén terjedt át ránk. A COVID-19 világjárvány és eredetének rejtélye például rávilágított arra a kérdésre, amellyel a kutatók régóta küzdenek: mi vezet a fertőző betegségek megjelenéséhez? A kérdés vizsgálatakor pedig egyre inkább világossá válik, hogy az emberi tevékenység környezetre gyakorolt számtalan hatásának kulcsszerepe van. A kanyaró például több ezer évvel ezelőttről, a szarvasmarhák háziasításából származik.

Hayman szerint ez nem csak emberi egészségi probléma. A cél a betegségek kórokozói és a környezet közötti összefüggések megértése. Számos lehetséges módja van annak, hogy a SARS-CoV-2 bekerülhetett az emberi populációba. Ha egy fertőzött állattól származott a piacon, akkor több kiváltó tényező is lehetett. A kérdés az, mi vezet ahhoz, hogy az emberek jó vagy rossz időben legyenek egy helyen, és mi vezet a vadon élő állatok tenyésztésének, mint táplálékforrásnak az intenzívebbé tételéhez? Nagyon sok egymással összefüggő ötlet létezik.

Lehet, hogy a COVID-19 uralta a világhíreket, de korántsem kivételes. Egyre gyakoribbak az olyan betegségek, mint az Ebola, a Zika, a majomhimlő és az influenza. „Számos szörnyű fertőző betegség van a világban, de mivel nem igazán érintették a magas jövedelmű országokat, általában figyelmen kívül hagyják őket” – mondja Hayman.

A természetes élőhelyek emberi behatolása közvetve növelheti a zoonózisos betegségeknek való kitettséget az értékes biológiai sokféleség csökkentésével.

A kutatások azt mutatják, hogy az emberi tevékenység, amely más globális problémákhoz vezet, szintén növeli a betegségek kitörésének esélyét. Az ebolavírus megjelenése Afrika trópusi részein például összefüggésbe hozható az erdők felszámolásával, az erdők pusztulásával, amelyek a biológiai sokféleség és a megőrzés szempontjából is fontosak. Ahogy az emberek behatolnak olyan területekre, mint például a trópusi erdők, ahol hagyományosan alacsony a népsűrűség, az új kölcsönhatások eredményeként új fertőzések lépnek fel. Ezek közül sok csak egy vagy két embert fertőz meg. De néhányuk elszabadul – mondja Hayman professzor, aki szerint az Ebola és a COVID-19 csak a jéghegy csúcsa. A COVID-19 rávilágított arra, hogy a világ valójában mennyire össze van kötve, és a modern életmód, amely az erőforrások tömeges kitermelésétől, az erdőirtástól és a monokulturális gazdálkodástól függ, kiváló feltételeket teremt egy-egy új fenyegetés vagy a fertőző betegségek megjelenéséhez. Ha nincs egyensúly a természetben, akkor előfordulhatnak olyan fajok, mint az egerek, amelyek nagyon elszaporodnak, és olyan betegségeket hordoznak, mint például a Lyme-kór.

Ugandában, David Hayman és munkatársai, az erdők felszámolásának és a megnövekedett népsűrűségnek a gócpontjait vizsgálták.

Megállapították, hogy ezek a folyamatok a betegségek kialakulásának alapvető tényezői. Az ugandai munkatársaknak van egy hosszú távú projektje, a Conservation through Public Health, amely magában foglalja a közösségekben végzett munkát, ahol dokumentálják az emberek érintkezését a vadon élő állatokkal, viselkedésüket és egészségügyi információkat, majd mintákat gyűjtenek az emberektől és az állatoktól is, hogy kiderüljön, osztoznak-e a kórokozókon. A projekt célja, hogy megkíséreljék azonosítani azokat a viselkedési formákat, amelyek a betegségek ember és állat közötti átvitelének fokozott kockázatához vezethetnek.

A professzor úgy látja, hogy a nagyszabású járványkitöréseket befolyásolhatják a helyi döntések. Például, hogy be kell-e oltatni magunkat, vagy kiválasztani, hogy mit együnk. Ugyanígy sok felülről lefelé irányuló dolog is befolyásolja ezeket a viselkedéseket. A betegségek kialakulásával kapcsolatos magatartások nagy része a szegénységnek köszönhető. Itt kell együttműködni antropológusokkal és társadalomtudósokkal, és azon is gondolkodni, hogy ezeknek a helyzeteknek mik a nagyobb mozgatórugói. Ezek már önmagukban is összetett kérdések. Az Ugandában dolgozó szakemberek például rengeteget foglalkoznak az oktatással, a családtervezéssel, az alkoholfogyasztással és az egészséggel, valamint a természetvédelemmel. Ha valaki szegény, akkor nagyobb valószínűséggel kap fertőző betegséget. Ha pedig fertőző betegséget kap, akkor nagyobb valószínűséggel lesz szegény, mert nem tud dolgozni. Ha egyszer szegény vagy/leszel, nagyon nehéz kiszabadulni ebből a csapdából.

Hayman professzor arra is rámutatott, hogy a betegségek kialakulásához vezető problémák megoldása még nehezebb, mint megérteni őket.

„Inkább emberi és kevésbé biológiai problémává válik. Egyre gyakrabban dolgozom együtt más területeken dolgozókkal, például társadalomtudósokkal és politikai döntéshozókkal. Megpróbálunk eltérni a redukcionista megközelítéstől, amelyben az egészséget csupán egy adott fertőzés hiányának tekintik. Számos oka van annak, hogy miért nem tud valaki leküzdeni egy fertőző betegséget. Meglehetősen könnyű a szegényebb vagy közepes jövedelmű országokra mutatni, de nagyon óvatosnak kell lennünk a hibáztatással. Mert sok probléma abból adódik, amit a gazdag országok csinálnak, mint például a telefon- és számítógépes anyagok bányászata Közép-Afrika egyes részein. Vagy olyan élelmiszerek iránti kereslet, amely a föld mezőgazdasági célú átalakításához vezet. Az egész ellátási láncot végig kell gondolnunk!

Ugyanez igaz az olyan kérdésekre is, mint az éghajlatváltozás, a globális biológiai sokféleség válsága és a vízminőséggel kapcsolatos kérdések. Ez az a pont, ahol a holisztikus gondolkodás és az összekapcsolódás döntő fontosságú! Ez potenciálisan olyan érdekes megoldásokhoz vezethet, amelyek segíthetnek egy probléma kezelésében, de amelyeknek több előnye is lesz.



Previous Az ázsiai márványospoloska nem akármilyen fényhez vonzódik
Next Fontos mérföldkő az Ariel küldetésben

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

kettő × 5 =