Alig két hónappal a legutóbbi ebolajárvány végét követően mutatták ki az erősen fertőző marburgvírust Guineában.

A Marburg-vírus vagy a marburgi vérzéses láz nevű kórság egy olyan virulens betegség, amely vérzéses lázat okoz, és ugyanabban a víruscsaládban van, mint az Ebola. Míg a világ szenved a koronavírus halálos hatásaitól, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megerősítette az első újabb vírusfertőzés esetét Nyugat-Afrikában. Ugyanis a denevérek (Nílusi repülőkutya) által hordozott, akár 88 százalékos halálozási arányú Marburg-betegséget (MVD) diagnosztizáltak az augusztus 2-án elhunyt beteg mintáiban.

Az első esetet Dél-Guéckédou prefektúrában jelentették, ami fontos kereskedelmi központ. Nem véletlen, hogy Dr. Matshidiso Moeti, a WHO afrikai regionális igazgatója megkongatta a vészharangot. Szerinte a Marburg-vírus terjedésének lehetősége messze földön azt jelenti, hogy meg kell állítanunk a legkisebb lehetőséget, illetve fel kell számolni még a nyomát is.

Az új eset mindössze két hónappal azután következett be, hogy a WHO bejelentette, véget ért Guinea második, tavaly kezdődött és 12 emberéletet követelő ebolajárványa.

A Marburgot általában a Nílusi repülőkutyák (gyümölcsdenevérei) kolóniáinak otthont adó barlangoknak vagy bányáknak való kitettséghez társítják. Egyelőre nincs engedélyezett kezelés, amely bizonyítottan semlegesíti a vírust, de számos vérkészítmény, immunterápia és gyógyszeres kezelés áll jelenleg is fejlesztés alatt. A Marburg-vírus nagyon virulens betegséget okoz, amely vérzéses lázzal jár. A WHO szerint eredetileg és először két nagy járvány volt, amelyek egyidejűleg fordultak elő a németországi Marburgban és Frankfurtban, valamint Belgrádban, Szerbiában 1967-ben. A gócpontok az Ugandából behozott afrikai zöldmajmokat (Cercopithecus aethiops) használó laboratóriumi munkák részét képezték.

Miután valaki megfertőződött a vírussal, a Marburg emberről emberre történő átvitel útján, közvetlen érintkezés útján, fertőzött emberek vérével, váladékával, szerveivel vagy egyéb testnedveivel, valamint ezekkel a folyadékokkal szennyezett felületekről és anyagokról is továbbterjedhet. Ráadásul az emberek fertőzőek maradnak mindaddig, amíg a vérük tartalmazza a vírust.

A vírus lappangási ideje 2-21 nap.

A Marburg-betegség és vírusfertőzés magas lázzal, súlyos fejfájással és nagyon rossz közérzettel kezdődik, ízületi és izomfájdalmak kíséretében. Ehhez súlyos vizes hasmenés, hasi fájdalom, görcsök, hányinger és hányás társul a harmadik napon, ami egy hétig is fennállhat. A betegek ebben a fázisban úgy néznek ki, mint a szellemek. Mélyen fekvő szemek, kifejezéstelen arc és extrém letargia jellemzi őket. A halálos esetek általában komoly vérzést okoznak, gyakran több területről, beleértve a hányással és a széklettel érkezőt, illetve gyakran orr-, íny- és hüvelyi vérzést is. A központi idegrendszer bevonódása pedig zavartságot, ingerlékenységet és agressziót okozhat. A halál általában 8-9 nappal a kezdet után következik be és általában súlyos vérveszteség, illetve sokk előzi meg.

A WHO szerint nehéz klinikailag megkülönböztetni a Marburg vírusbetegséget más fertőző betegségektől, például maláriától, tífusztól.

A vírus diagnosztizálása elvégezhető antigén-kimutatási tesztek, szérum semlegesítési tesztek vagy RT-PCR vizsgálattal történő izolálással. A vírustól való félelmet az is jelzi, hogy a betegektől gyűjtött mintákat rendkívül erős biológiai veszélynek tekintik. A nem inaktivált minták laboratóriumi vizsgálatát a maximális biológiai tartási feltételek mellett kell elvégezni. Hazai és nemzetközi szállításkor minden biológiai mintát hármas csomagolási rendszerrel kell csomagolni.

Miért ez a nagy biztonság? A Marburg-vírus az immunhiányos helyeken (pl.: herék, szem belseje) is fennmarad néhány olyan embernél, akik felépültek a vírus által okozott betegségből. Azoknál a nőknél, akik terhesen fertőződtek meg, a vírus továbbra is kimutatható a méhlepényben, a magzatvízben és a magzatban. A szoptatás alatt fertőzött nőknél a vírus az anyatejben is megjelenik. Spermán keresztül is terjed gyógyulás után.

Ám a megelőzés jelenleg is csak arra terjed ki, hogy kockázatcsökkentő üzeneteket fogalmaznak meg és kommunikálnak az emberek felé.