Meg lehet jósolni a boldogságot egy egyenlettel


Boldogság - Matematikai egyenlet segíthet megjósolni a boldogságot
Olvasási idő: < 1 perc

Matematikai egyenlet segíthet megjósolni, mennyire leszünk boldogok.

Boldogság - Matematikai egyenlet segíthet megjósolni a boldogságotBrit kutatók azt állítják, hogy kiderítették a boldogság nem attól függ, mennyire jól teljesítettünk valamit, hanem attól, hogy a vártnál jobban teljesítettünk-e. A szakemberek 18 ezer embert érintő, okostelefonos játékra épülő tesztje igazolni látszik az egyenlet alapjául szolgáló feltevést. A kutatók elmélete szerint az emberi agy a múltbeli tapasztalatok alapján folyamatosan próbálja megbecsülni, hogy egy-egy kockázatvállalás során mekkora jutalomra számíthat. Éppen ezért azt feltételezzük, hogy a pillanatnyi boldogság a jutalommal szembeni elvárások és a tényleges jutalom függvényében alakul – magyarázta a BBC-nek Robb Rutledge, a kutatás vezetője.

Például, ha étterembe megyünk, az étellel szembeni alacsony elvárás növelheti a boldogságot, ha jobb ételt kapunk, mint amire számítottunk. Azonban a pozitív elvárások is növelhetik a boldogságunkat, az eseménnyel kapcsolatos várakozás miatt. A matematikai egyenlet felállításakor 26 személy kockázatvállalási szokásait vizsgálták. A delikvenseknek biztos és kockázatos pénzügyi jutalmak közül kellett választani, és közben folyamatosan jelenteni a kutatóknak azt, hogy mennyire érzik magukat boldognak. A 26 személy agyát fMRI-vizsgálatokkal is megfigyelték. Az fMRI kimutatta, hogy az agy két része, a ventrális striátum és az insula köthető leginkább a boldogságérzethez.

Az egyenletet egy játékkal tesztelték, amellyel egy okostelefon alkalmazáson keresztül 18 ezren játszottak. Ugyan a játék jóval egyszerűbb mint a valódi események, Rutledge szerint a játékosok, akárcsak a való életben, azért vállalnak kockázatot, hogy jutalmat kapjanak. Az eredmények a kutató szerint igazolni látszanak az egyenletet, vagyis azt, hogy valódi kapcsolat van a jutalommal szembeni elvárások, a jutalom, és a boldogság mértéke között. A kutatók szerint eredményeik felhasználhatóak lehetnek a hangulatzavar és a boldogság tömeges vizsgálatában, valamint hozzájárulhatnak azokhoz a brit statisztikai adatoknak az értelmezéséhez, amelyeket a brit kormány 2010 óta gyűjt.

 



Previous A floresi ember Down-kóros volt?
Next Antarktiszi óriáspingvin

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

17 − 15 =