Sokkal több a kutyák és ember közötti hasonlóság


Sokkal több a kutyák és ember közötti hasonlóság -
Olvasási idő: 2 perc

A kutyák és az emberi bél mikrobiomái sokkal hasonlóbban viszonyulnak az étrendre adott válaszokhoz, mint azt korábban gondoltuk.

Dr. Luis Pedro Coelho és az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium munkatársai a Nestlé Research együttműködésével két kutyafajta bél mikrobiológiáját értékelték és megállapították, hogy a kutyák mikrobiomájának géntartalma sok hasonlóságot mutatott az emberi bél mikrobiomájával, illetve hasonló volt mint a sertések vagy egerek mikrobiológiája.

A mikrobiom és mikrobioma kifejezést Joshua Lederberg amerikai Nobel-díjas molekuláris genetikus kutató használta először 2001-ben. Az emberrel együtt élő, vele együttműködő és kölcsönösen egymásra hatással levő mikrobaközösség egységes elnevezésre, amelynek meghatározó szerepe van egészségi állapotunkra, és annak változására. Joshua Lederberg 1958-ban Edward Tatummal és George Beadlevel közösen kapta meg a Nobel díjat a baktériumok genetikai anyagának szerveződését illető felfedezésükért.

Dr. Luis Pedro Coelho, a tanulmány szerzője megjegyezte, hogy számos hasonlóságot találtak az emberi és a kutyabél mikrobiómák géntartalma között, és ennek az összehasonlításnak az eredményei arra engednek következtetni, hogy jobban hasonlítunk az ember legjobb barátjához, mint azt eredetileg gondolták.

A kutatók azt találták, hogy a fehérje és a szénhidrátok mennyiségének változása a táplálékban hasonló hatást gyakorolt ​​a kutyák és az emberek mikrobiómájára, függetlenül a kutya fajtájától vagy nemétől. A túlsúlyos vagy elhízott kutyák mikrobiológiái a legmagasabb fehérje étrendre reagáltak, szemben a sovány kutyák mikrobiológiájával; ez összhangban van azzal az elgondolással, hogy az egészséges mikrobiomok rugalmasabbak.

Dr. Luis Pedro Coelho szerint az eredmények arra engednek következtetni, hogy a kutyák a táplálkozási vizsgálatok jobb modellje lehetnek, mint a sertések vagy az egerek, és potenciálisan felhasználhatnánk a kutyák adatait, hogy megvizsgálhassuk az étrend hatását az emberi bél mikrobiomáira.

Ráadásul, ahogy az embereknél a kutyáknál is egyre növekszik az elhízottsági problémával küzdők, ezért fontos megvizsgálni a különböző étrendek következményeit. 

A kutatók – egy randomizált, ellenőrzött próbával – azt vizsgálták, hogyan reagálnak a kutyák a diétára. 64 kutyaminta felhasználásával végeztek vizsgálatot. A kutyák fele beagle, a fele retriever volt, illetve azonos számban voltak köztük sovány és túlsúlyos kutyák is. A vizsgálatban résztvevőket négy héten keresztül a kereskedelemben kapható kutyaeledelhez hasonlóan táplálták, majd két csoportba sorolták őket; az első csoport  egy magas fehérjetartalmú, alacsony szénhidráttartalmú étrendet követett, a másik pedig négy hétig magas szénhidráttartalmú, alacsony fehérjetartalmú étrenden volt. Összesen 129 kutya székletmintáját gyűjtötték négy és nyolc héten keresztül. 

A kutatók ezután kivonták a DNS-t a mintákból, hogy létrehozhassák a 1247405 gént tartalmazó kutya mikrobióm génkatalógust. De a mikrobák, amiket azonosítottak, nem ugyanazok a mikrobák, hanem nagyon hasonló rokonságú törzsek. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni!



Previous Egyedülálló úszó atomerőművi blokk tart állomáshelye felé
Next Akcióztak a Greenpeace aktivisták az úszó atomerőmű ellen

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1 × egy =