Egy kutya agymérete befolyásolja a képességeit


Egy kutya agymérete befolyásolja a képességeit
Olvasási idő: 2 perc

Most biztosan sokan kiáltanak fel könnyes szemmel: Ugye, ugye, tudtam én! Ez az oka annak, hogy egy komplett idióta a szomszéd csivavája.

Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Szent István Egyetem Kaposvári Campus kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát. Kiderült, hogy a kutyák agya nem méretarányosan változik a kis- és nagytestű kutyafajták között. Valamint az arckoponya hossza is lényeges hatással van egyes agyterületekre, főleg a szaglólebenyre és a homloklebeny elülső részére.

A koponya alapján lehetséges dinoszauruszok, madarak, emlősök, (ős)emberek agyának fejlettségét rekonstruálni a csont belső felszínének mintázata és formája alapján. A csontok vizsgálatára az egyik legjobb lehetőséget a komputertomográfiás képalkotás (CT) adja. Így a kutatók nem csak a csontot tudják megvizsgálni, annak minden alak- és szerkezetbeli jellegzetességével, hanem megfelelő szoftverekkel digitális öntvényeket is elő tudnak állítani. 

A komputertomográfiás képalkotás azt is jól láthatóvá teszi, hogyan változott meg a kutyafajták agya a mesterséges szelekció hatására. 

Az ELTE TTK Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék kutatójának, dr. Csörgő Tibornak a gyűjteménye közel 400 kutyakoponyát tartalmaz 152 fajtából, ezek közül 28-at vizsgáltak meg alaposabban a kutatók.

Dr. Czeibert Kálmán, állatorvos, az ELTE Szenior Családi Kutya Program posztdoktor kutatója szerint, a háromdimenziós modellezés eredményeként, sikerült olyan részletességgel visszaadni az agy felszínét, hogy nemcsak a főbb agyi tekervények helye, hanem egyes erek lenyomata is tisztán látszik a modelleken. A virtuális endokasztok világosan megmutatják azt is, hogy a koponya arcorri részének rövidülése együtt jár az agy egyre erősebb torzulásával. A szaglóhagyma fokozatosan hátrébb tolódik, és bizonyos fajtákban, például a mopszoknál és a francia buldogoknál szinte egészen a homloklebeny alá kerül. Ez pedig megváltoztatja az egyes területek egymáshoz viszonyított arányát.

Egy beagle koponyája és digitális agyi öntvénye (endokasztja). A videót készítette: Dr. Czeibert Kálmán.

Az új kollekció az ELTE Etológia Tanszékén működő, az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatásából létrehozott Kutya Agy- és Szövetbank része. A bank segítségével a kutatócsoport a jövőben azt szeretné vizsgálni, hogyan függ össze az agy alakjának megváltozása a viselkedéssel, a szaglással, a kommunikációs és problémamegoldó képességgel.

Kubinyi Enikő, az ELTE tudományos főmunkatársa, a kutatócsoport vezetője szerint az alaki eltérést ellensúlyozhatja az adott területen található idegsejtek eloszlása, mennyisége, funkciója és a kapcsolataik más agyi központokkal. Ehhez viselkedéstesztek, különböző képalkotó- (CT, MR, EEG), szövettani- és molekuláris vizsgálatok egyaránt szükségesek lehetnek. A tompa orrú kutyáknak lehet, hogy rosszabb a szaglása, de egyes szemészeti sajátosságaiknak köszönhetően sokkal több mindent észrevesznek az emberek jelzéseiből.

A kutatás egyik fő célja a tudományos ismeretterjesztés volt.

A digitális képalkotással jól láthatók az egyes fajták közti különbségek. Például figyelemreméltó, hogy miközben egy átlagos felnőtt csivava és egy nápolyi masztiff között a testtömegkülönbség közel harmincszoros, a koponyaűr (és ennek következtében az agyak) térfogata mégis mindössze alig kétszeres eltérést mutat egymástól. A kutatók a későbbiekben további koponyák digitalizálását tervezik mikroevolúciós vizsgálatokhoz egy nemzetközi együttműködés keretében.

A kutatás egyik fő célja a tudományos ismeretterjesztés volt.



Previous Boldogságunk négy forrása: dopamin, endorfin, szerotonin és oxitocin
Next A koronavírus hazai változatai

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük