Székelykapu: Erdély öröksége a világnak


Székelykapu: Erdély öröksége a világnak

Nem ritka a világban, hogy egy kapu többet jelent puszta bejáratnál. Nem mindegy viszont, hogy dicsekvéses uralkodásvágy, vagy hit és szeretet építi azt.

Szinte nincs olyan magyar ember, akinek a figyelmét még nem vonta volna magára e faragott remekmű akár a Kárpát-medencébe, vagy akár a világ legtávolabbi sarkába elcsángált (elkerült – a Szerk.) darabja.

Aki látott már ilyet élőben, annak valószínűleg nemcsak a szemét, de a szívét is gyönyörködtette a látvány. A házak előtt ékeskednek a hagyományos galambbogos (galambdúc – a Szerk.) cserfakapuk, amelyek rendszerint igen szép domborművű faragványokkal, metszvényekkel, dús arabeszkekkel és növény ornamentikával vannak ékesítve, élénk, kirívó színekkel kiemelve.

Ezeknek a kapuknak rendszerint két köríves nyílata (nyílása, bejárata – a Szerk.) van. Az egyik a nagykapu, melyen át szekerekkel járnak és a gyalog- vagy kiskapu, ahol az emberek közlekednek. A nagykapu magas, fölötte betöltetlen tér marad. Hogy ne tegye nehézkessé a könnyített kapuzatot dús alakítású díszművezett, vagy áttörve alkalmazott mérművel (körívekből alkotott, áttört geometrikus díszítmény – a Szerk.) van betöltve, de sohasem marad el a felirat, mely a készíttetők nevét és az évszámot rejti.

Székelykapu Petőfi körtefájánálSzékelyföldön találhatunk 150-200 éves vagy éppen régebbi kapukat is. Ezek általában a fametszés nagy tökéletességéről és a keleti építészet iránti nagy szeretetről árulkodnak. Inkább díszként, mint szükségesként állnak, hiszen a hagyományos székely vendégszeretet nem igazán engedi meg a kapu bezárását. „Tárva van boldog-boldogtalan előtt, mint a székelyek nyílt, emberszerető szíve.”

Úgy tartják, hogy a kapuk mulandó anyagból készült jelképei a székelységnek, melyek töretlenül dacolnak az idővel és ma is pontosan ugyanazt az arcukat mutatják, mint amit évszázadokkal ezelőtt. Miközben születik porból a kapu, s lesz porrá újra, a verejtékes munkával rávésett jelképek súlya ugyanúgy nehezedik a vaskos gerendákra.

Többféle székelykaput különböztethetünk meg az ácsolási módozatot figyelembe véve.

A székelyföldi székelykapukra jellemző az arányos méret. Van, amelyet zárt kaputükörrel készítenek, esetleg hat szimmetrikus lyukkal díszített, vagy a harmadik kaputípus a deszkakivágással készített tükrös kapu. A kapukészítő székelymesterek szívüket-lelküket beletéve készítik ezeket a díszes népi remekműveket, melyeknek faragása szinte egy egyszemélyes ceremónia a mesteremberek számára. A kapuk sosem teljesen egyformák, de mégsem térnek el a hagyományos faragási stílustól, sem az ácsolás modorától, ahogy ők mondják. Tartják magukat ugyanis a jól bevált hagyományos székely ácsolási technikához, mely nemzedékről nemzedékre öröklődik. Idegen jelképeket sosem használnak, mondván, hogy „meg sem állnának”a kapun.

Székelykeresztúr templomaVannak viszont jól ismert jelképek, szimbólumok, melyeket előszeretettel használnak fel a székelykapuk díszítéséhez. A jelképeknek jelentésük is van, és különleges erőkkel bírnak a népi hagyomány szerint. Nincs olyan székelykapu, melyen ne lenne rajta a Nap jele, vagy a hatszirmú napvirág. Ennek neve Rosetta, naprózsa. Egy másik jelkép a forgó rózsa, vagy pörgő rózsa. Jobboldalon, a napirányba forog, úgy, ahogy a Nap látszólag körbejárja a Földünket. Baloldalon pedig a Föld forgásirányának megfelelően. Egyik forgó rózsa a férfit szimbolizálja, a másik pedig az asszonyt. Szükség van ugyanis egyiknek a másikra ható fékezőforgásra. Egy elem önmagában azt jelentené, hogy kilőnénk magunkat a világmindenségbe, „amennyiben asszony nem lenne a férfi mellett”.

A régi székelyházak rendszerint L alakú tornáccal és egy „tisztaszobának”’ nevezett szobával rendelkeztek, mely keletre néző ablakokkal volt ellátva. A kapu pedig, mely a telekhatárán állt, olyan távolságra (feltételezés – a Szerk.) volt a háztól, hogy amikor reggel kijöttek a tornácra „napköszönteni”, akkor a felkelő Napot a „keleteltházba” a megfelelő helyre épített kapun a nagyívében látták felkelni.

Képzeljük el milyen komoly és precíz tervezésről árulkodik ez és milyen csodálatos látványt nyújthatott a jelenség! A székelykapu kéri, csalja a napot: „gyere be az életembe”; nincs az európai népek között a mai napig egyetlen másik sem, mely ilyen módon és ennyire tisztelné a Napot. Nem istenként, hanem mint a földi környezetünk teremtő nagy hatalma, olyan hihetetlen módon tisztelték a Napot. Képesek voltak kaput építeni, hogy ne csak az égbolton (Mária kapuja), hanem az ember kapujában is megjelenjen.

Spirituális értelemben, a székelykapuk három részre oszthatók.

Újabb típusú székelykapuAz alsó világot a kapu alsó része jelképezi, és a sok, feltörni vágyó alvilági lényt, gonosz szellemet hivatott szimbolizálni. A középső világ az „én világom’” kitárulkozó, gyönyörű világ, a lelkünk hitvilágának, hiedelemvilágának tükre. Az életfával, világfával, Isten fájával vagy égig érő fával, ahogy a székelyek mondják, azonosítják a kapu középső részét. A felső rész, azaz a kapu felső világa, a galambdúc, ahol a madarak élnek, azaz a lélekmadár lakik. Mi lesz a lelkünkkel, ha átlépünk a túlsó partra? Úgy tartják, hogy a lelkünk a Jó Isten ítélőszékébe kerül, ahol számot kell majd adnunk földi életünk minden rezzenéséről.

A székelység legrégibb jelképe, ahogy ők mondják, a kapu, mely sok mindenről árulkodhat. Készítőjéről, a készíttető család múltjáról, történetéről, vagy éppen a székelység és magyarság történetéről. Hitrendszerükről, hiedelmeikről, népi szokásaikról. Nincs olyan motívum vagy szín, domborulat, vagy véset a kapun, mely ne egy történetet mesélne el. Csupán érteni kell hozzá, és a kapu egy csodálatos történetet mesél el. Minden kapu egyedi, és ennek megfelelően másképp mondja el akár ugyanazt a történetet.

A székelykapuk a rájuk vésett szimbólumokkal, történetekkel mintegy kaput nyitnak, betekintést engedve a történelmi múltba és a misztikus világba egyaránt. Talán nincs még egy ilyen ember készítette csodás alkotás, mely a nemzet történelmén át, egészen a mennyországig repíti a szemlélőt, s mely olyan precizitással készült, hogy egy adott napszakban egy adott pontból díszein keresztül udvarába bocsájtja és megeleveníti gazdájának magát a Napot.

Székelykapu emlékmű Székelykeresztúron

 



Previous Laboratóriumban előállított gyémántok
Next Tudósok, akiknek halálát titok övezi

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.