Az urbanizáció talajállatokra gyakorolt hatásai


Az urbanizáció talajállatokra gyakorolt hatásai
Olvasási idő: 3 perc

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói az urbanizáció talajállatokra gyakorolt hatásait vizsgálták az éghajlat függvényében.

Sokan el sem tudják képzelni, mennyi élet van egy marék földben, hát még egy magas humusztartalmú földben! (Baktériumokból a talaj felső 80-90 cm-es rétegében 3-4 milliót találunk egyetlen gramm talajban.) De a klímaváltozás, a környezetszennyezés mellett alig esik szó az urbanizáció talajállatokra gyakorolt hatásairól. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a dániai Aarhus Egyetem munkatársai a metaanalízis statisztikai módszerének segítségével 103 urbanizációs tanulmányt elemeztek a világ minden tájáról. Tették ezt azért, hogy megértsék a városiasodás talajfaunára gyakorolt hatásait.

Sajnos hajlamosak vagyunk arra, hogy élettérnek csak azt tekintsük, amit a felszínen látunk. A talajállatok vagy talajfauna nagyon gazdag élővilágot jelent. A talaj vegyészmérnökeiként szokták említeni a talajban élő baktériumok és mikroszkopikus gombák sokaságát, melyek a kötött szervesanyagokat lebontják és más növények, állatok számára felvehető tápanyagokká alakítják. Biológiai szabályzók azok, amelyek növényi részekkel, más gerinctelen állattokkal, illetve mikroorganizmusokkal táplálkoznak, ezáltal térben és időben szabályozzák ezek populációit. Ilyenek például az egysejtűek, fonálférgek, televényférgek, ugróvillások, ikerszelvényesek, atkák. Míg a földigiliszták, hangyák, kisebb emlősök a talajszerkezet alakításában játszanak szerepet. Megváltoztatják, létrehozzák kisebb talajlakó élőlények élőhelyét és talajrészecskéket szállítanak egyik helyről a másikra. A talaj komplex és élő része a Föld felső rétegének, hosszú fejlődés eredményeképpen alakult ki, és sajátos tulajdonságokkal rendelkezik. Tulajdonságai alkalmassá teszik növények termesztésére.

A csigák, az ászkák és az ezerlábúak is a lebontók közé tartoznak

A talajt élő rendszernek kell tekinteni

A kutatók az éghajlati viszonyok függvényében vizsgálták a talajállatok fajgazdagságának változását és az egyedszámok alakulását. Azt találták, hogy az erőteljesebb talajtömörödésre érzékeny és általánosságban is nehezebben terjedő talajállatcsoportok (giliszták, csigák, ugróvillások) fajgazdagságát negatívan, az ászkák, az ezerlábúak és a százlábúak mozgékony, jól alkalmazkodó csoportjainak az egyedszámát azonban előnyösen befolyásolja az urbanizáció. A talajállatok egyedszámára általánosságban szárazabb éghajlaton a sok locsolás következtében kedvezően hat a városiasodás, nedves éghajlaton ugyanakkor az intenzívebb párolgás és a gyorsabban elfolyó csapadék miatt kialakuló szárazabb városi környezet csökkenti az egyedszámokat.

Egy gramm talajban akár tízmilliárd mikroba is élhet, egy maroknyiban pedig több ezer szabadon élő, vagyis nem parazita életmódú fonálféreg bújhat meg. Egy négyzetméteren pár ezertől akár százezres nagyságrendig fordulnak elő ugróvillások és talajlakó atkák. A talajállatok számos ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak az ember számára. A giliszták úgynevezett ökoszisztéma-mérnökök, nagyban képesek átalakítani a környezetüket a talaj intenzív átkeverésével. Hektáronként akár több ezer kilométernyi járatot hoznak létre, így segítik a víz bejutását a talajba, fellazítják azt, és hozzájárulnak a humuszképződéshez is. A talajlakó atkák sokféle szerepet betölthetnek a táplálékláncban: lehetnek növényevők, ragadozók vagy lebontók. Ez utóbbiak holt szerves anyagokkal táplálkoznak, és segítik azok tápanyaggá válását. A talajlakó fonálférgek lehetnek baktériumevők, növényevők vagy ragadozók. A lebontó ugróvillások a talajlakó baktériumokat és gombákat szabályozzák, illetve a mohák beporzását is végzik. A csigák, az ászkák és az ezerlábúak is a lebontók közé tartoznak, a százlábúak kizárólag ragadozók, míg a futóbogarak között előfordulnak a gyomok terjedését szabályozó növényevők, vegyes táplálkozásúak és a biológiai védekezésben segítő ragadozók is.

A giliszták úgynevezett ökoszisztéma-mérnökök

A városiasodás, vagyis a városok területének és népességének növekedése gyökeresen átalakítja az élőhelyeket.

A talajt lerontják vagy kicserélik, idegenhonos növényekkel telepítik be, sokszor és nagy területen aszfalttal, betonnal és épületekkel fedik le. De az sem előnyös, hogy sok helyen az év minden szakában élénk zöld pázsitot tartanak fenn. Ezek az átalakítások azonban több állatcsoport élőhelyét veszélyeztetik vagy meg is szüntethetik. 

A kutatók megállapították, hogy a giliszták, a csigák és az ugróvillások fajgazdagsága a külvárosi és vidéki területekhez képest a városokban ‒ ahol több a lefedett terület, és kevesebb a természetes zöldfelület ‒ lecsökkent. Ennek valószínűsíthető oka, hogy ezek a csoportok általánosságban rosszabb terjedők. Így nehezebben mozognak a városban az elszigetelt területek között, illetve érzékenyek a talaj tömörödésére. Ez a városokban a nagyobb mértékű taposás és forgalom miatt erőteljesebb, mint a külvárosban vagy vidéken. Az egyedszámok esetében azt találták, hogy a városiasodás az ászkák, az ezerlábúak és a százlábúak csoportjának kedvezett. Ezek mozgékony talajállatok, táplálkozásukat tekintve nem válogatósak, így könnyen boldogulnak a városi környezetben.

Az éghajlati viszonyokat is számításba véve azonban kiderült, hogy a fenti megállapítás csak akkor igaz az egyedszámokra, ha a vizsgált városban alacsonyabb az éves csapadékmennyiség. A nedves éghajlaton az urbanizáció hatása csökkenti az egyedszámokat. Ennek oka valószínűleg az, hogy szárazabb éghajlaton a városokban locsolással tartják fenn a növényzetet, ami kedvez a talajállatok felszaporodásának. Míg nedves éghajlaton az aszfalt és a beton miatti intenzívebb párolgás és a gyorsabban elfolyó csapadék következtében szárazabb a környezet, ami kedvezőtlen a talajállatoknak. A kutatók emiatt azt javasolják, hogy a városi zöldterületeket lehetőleg úgy kezeljék, hogy azok a várost körülvevő természetes környezethez hasonlóak legyenek, ahelyett hogy túllocsolással vagy túl sok lefedett területtel idegen környezetet teremtenének a talajállatok, a talajfauna számára.



Previous Gépi tanulás algoritmusok használata a sportfogadási stratégiákhoz
Next Katt(anj) a tudományra! – kilencrészes videósorozat

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenöt − tizennégy =