A Budapestre hulló esővíz hatékonyabb felhasználása


A Budapestre hulló esővíz hatékonyabb felhasználása
Olvasási idő: 2 perc

A globális éghajlatváltozás és a fokozódó környezeti problémák egyre komolyabb kihívások elé állítják a városépítészetet.

Így korunk tervezőinek sürgősen és radikálisan újra kell gondolni számos eddigi alapvetést, nem csak Budapestre vonatkozóan. Ennek egyik módja, hogy városi környezetben – így Budapesten is – hatékonyabban kellene helyben tartani és felhasználni az értékes csapadékvizet. Az esővíz, a csapadékvíz alkalmazhatóságát a városszövetben Magyarországon elsőként Csizmadia Dóra, a Szent István Egyetem fiatal kutatója vizsgálta.

A fenntartható városi csapadékvíz-gazdálkodás alkalmazása egyes országokban már kialakult gyakorlattal rendelkezik új beépítések esetén. A meglévő városi környezetbe való integrálása ugyanakkor kevésbé vizsgált és meglehetősen nagy körültekintést igénylő feladat. E hiányosságok pótlására Csizmadia Dóra, a SZIE Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola PhD-hallgatója hazánkban elsőként vizsgálta meg a fenntartható csapadékvíz-kezelés módszereinek és eszközeinek városi alkalmazhatóságát a területhasználattal való összefüggésben.

Csizmadia Dóra kutatása során elemezte Budapest területhasználatát, a város klimatikai, talajtani, domborzati és vízrajzi adottságait, a jelenlegi csapadékvíz-elvezető infrastruktúra elemeit, valamint a csapadékvíz-gazdálkodás jelenlegi jogi szabályozását, intézményrendszerét és szerepét a városfejlesztési dokumentumokban. Ezt követően pedig saját módszertant dolgozott ki azon fővárosi területek azonosítására, ahol a csapadékvíz, esővíz felhasználása sikerrel lenne alkalmazható.

A vizsgálat során kiderült, hogy Budapest egyes városépítészeti zónái eltérő jellemzőket mutatnak az esővíz használhatóságát tekintve.

Míg a kertvárosi zónában és a lakótelepek esetében a szikkasztás és vízvisszatartás jelent magasabb potenciált, addig a hegyvidéki és Duna-menti zónában többnyire csak a vízvisszatartás alkalmazására van lehetőség. A történelmi városmag esetében pedig gondolni kell a csatornahálózat túlterheltségére és a magas burkoltságból fakadó hősziget-effektusra. Így ezen a területen a párologtatás és a vízvisszatartás bír kiemelt jelentőséggel. A nagyléptékű térképes vizsgálatot Budapestre, pontosabban az Őrmező lakótelepre készített modellszámítás egészíti ki, mely bemutatja a kék-zöld infrastruktúra elemek városi lefolyásra és városklímára gyakorolt hatását.

Ugyanakkor a vizsgálat során fény derült arra is, hogy a fenntartható budapesti csapadékvíz-gazdálkodás akadályai nemcsak pénzügyi vagy műszaki problémákban, hanem a jogi és intézményi rendszerben rejlenek. Ezek egybevágnak a nemzetközi tapasztalatokkal is. Ebből fakadóan szükség van a témához kapcsolódó jogi fogalmak és felelősök, valamint a tulajdonosi és a fenntartói háttér tisztázására. De kiemelt jelentőséggel bír a szakirányú tudás fejlesztése és az ingatlantulajdonosok bevonása, ösztönzése, támogatása is.

Szikkasztási, visszatartási és párologtatási potenciálterületek Budapesten (Világoskék területek: vízvisszatartás; világoszöld területek: szikkasztás és vízvisszatartás; sötétebb kék területek: vízvisszatartás és párologtatás; sötétebb zöld területek: szikkasztás, vízvisszatartás és párologtatás) – Forrás: Csizmadia Dóra
Szikkasztási, visszatartási és párologtatási potenciálterületek Budapestre vonatkozóan (Világoskék területek: vízvisszatartás; világoszöld területek: szikkasztás és vízvisszatartás; sötétebb kék területek: vízvisszatartás és párologtatás; sötétebb zöld területek: szikkasztás, vízvisszatartás és párologtatás) – Forrás: Csizmadia Dóra


Previous Magyarország első lombikborjai
Next Ultraintelligens digitális platformot tesztelnek a pécsi műszaki karon

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük