Magyarország első lombikborjai


Az ország első „lombikborjai” a Lajoskomáromi Tejtermelő Kft. tehenészeti telepén
Az ország első „lombikborjai” a Lajoskomáromi Tejtermelő Kft. tehenészeti telepén
Olvasási idő: 2 perc

Megszülettek Magyarország első lombikborjai: Campus Cili, Campus Csongor és Campus Csanád.

Országosan egyedülálló tudományos sikert értek el a Szent István Egyetem Kaposvári Campus Embrió-átültető Központjának munkatársai azzal, hogy megszülettek Magyarország első lombikborjai. A létesítményben – az országban elsőként – sikerült élő szarvasmarhából petesejtleszívással, laboratóriumi körülmények között végrehajtott termékenyítéssel lombikborjakat létrehozni. A három murraygrey borjú augusztusban született a Lajoskomáromi Tejtermelő Kft. tehenészeti telepén.

Érdemes tisztázni, hogy a mesterséges termékenyítés és a mesterséges megtermékenyítés nem azonos eljárást takarnak. Az előbbi esetben a nőstény testébe művi úton bejuttatott hímivarsejtek természetes folyamatok révén találkoznak és olvadnak össze a petesejttel. Míg az utóbbi eljárás minden apró mozzanata szigorúan ellenőrzött laboratóriumi körülmények között zajlik. Ilyenkor a szakemberek in vitro fertilizációval, azaz a teljes folyamathoz optimális környezetet biztosító üvegcsében segítik elő a nagy találkozást. Az így létrejött életképes embriót pedig ezt követően ültetik be a petesejtet adó nőstény testébe.

A szarvasmarha szaporításában alkalmazott korszerű biotechnikai és biotechnológiai módszerek napjainkban kulcsfontosságú szerepet játszanak a tej- és húshasznú állományok genetikai előrehaladásának fejlesztésében. Továbbá a kimagasló genetikai értékű donoregyedektől nyerhető ivadékszám növelésében.

A SZIE Kaposvári Campus Embrió-átültető Központjának és a Felsőfokú és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) szaporodásbiológiai kutatócsoportjának munkatársai évek óta vizsgálják, hogy a mesterséges termékenyítés és az embrió-átültetés, azaz az in vivo asszisztált reprodukciós technikák milyen hatásfokkal alkalmazhatóak a hőstresszes időszakban. A pályázati forrásból létrehozott világszínvonalú kutatási infrastruktúrával ugyanakkor megkezdődött az in vitro embriók előállítása is. Ezzel a faj generációs intervalluma (azaz a két egymást követő nemzedék közti legrövidebb idő) tovább csökkenthető, reprodukciós mutatói pedig javíthatók.

A kaposvári Embrió-átültető Központ szakmai csapata
A kaposvári Embrió-átültető Központ szakmai csapata

A program eredményeként a SZIE Kaposvári Campus partnervállalatánál, a Lajoskomáromi Tejtermelő Kft. tehenészeti telepén 2020 augusztusában megszületett az a három murraygrey borjú. Ezek az első in vitro embrióelőállítási programból származnak. Zubor Tibor, az Embrió-átültető Központ szakmai irányítója 2019 novemberében 22 petesejtet szívott le az Egyetem egyik korábbi embrióprogramjából származó, murraygrey fajtájú tehenéből.

A hat beültetett embrióból három született meg.

Magyarország első lombikborjai a Campus Cili, Campus Csongor és Campus Csanád nevet kapták a szakemberektől. Így az Embrió-átültető Központ és a Kutatócsoport munkatársainak az országban elsőként sikerült élő szarvasmarhából petesejtleszívással, laboratóriumi körülmények között végrehajtott termékenyítéssel „lombikborjakat” előállítani.



Previous Elektronikus műtéti napló
Next A Budapestre hulló esővíz hatékonyabb felhasználása

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük