Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a lakosság bevonásával vizsgálják a kerti kis tavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását.

Ahogy a világ legtöbb országában, úgy Magyarországon is egyre több ember él városokban. Ez jelentős mértékben hozzájárul a helyi vizes élőhelyek rohamos pusztulásához. Ugyanakkor az új vizes élőhelyek létrehozása is elterjedt gyakorlat, például parkokban vagy kertekben kialakított tavak formájában. Az ökológusok szerint ezek elengedhetetlen szerepet játszhatnak a biodiverzitás megőrzésében és jelentős ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújthatnak, ezekről az élőhelyekről mégis kevés információ áll rendelkezésre. Ez főként annak köszönhető, hogy a kis kiterjedésű állóvizek nem szerepelnek sem a nemzeti, sem a nemzetközi monitorozó programokban.

Ezen szeretnének változtatni az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai a  My Pond – Az én tavam elnevezésű projektjükkel. Ennek keretein belül a lakosság aktív bevonásával, többek között DNS-alapú módszerekkel tervezik felmérni ezeket az eddig rejtett és javarészt ismeretlen kerti kis tavakat. Első lépésben egy kérdőív kitöltésére kérik a saját kerti tóval rendelkező lakosságot. Ennek során azt szeretnék megtudni, hogy milyen sűrűségben találhatók ilyen élőhelyek Magyarországon, és mik a legalapvetőbb jellemzőik. Hasonló felmérések során az Egyesült Királyságban korábban kiderült, hogy minden tizedik kertes ház kertjében található egy-egy kis tó – ez országos szinten 4,5 millió kerti tavat jelent –, és ezek számos őshonos élőlénynek biztosítanak élőhelyet.

Egy kis tó azonban nemcsak a helyi biodiverzitást növelheti.

A kerttulajdonosok számára számos egyéb előnnyel is szolgál. Így például jelentősen csökkenteni tudja az úgynevezett városi hősziget-hatást, amikor is a hő „megreked” a sűrűn beépített területeken. Ilyen helyeken egy kis tó bizonyítottan akár több fokkal is képes csökkenteni közvetlen környezete hőmérsékletét.

Ugyanakkor nemcsak Magyarországon, de a környező régióban sem volt még korábban hasonló felmérés, így a kutatók csak találgatni tudnak, hogy mekkora lehet a hasonló hazai élőhelyek száma és a biodiverzitás megőrzésében betöltött szerepük. A kutatók jövő évi célja, hogy a lakosság segítségével felmérjék ezeknek az élőhelyeknek a biodiverzitását. Többek között a legmodernebb DNS-alapú módszerek segítségével. Ezután összefüggéseket keresnek az élőhelyek kezelése, sűrűsége, illetve a biodiverzitás megőrzésében betöltött szerepük között.

Segítségükért cserébe a tótulajdonosok kézhez kapják a saját kerti tavaikban élő fajok teljes listáját és a vízkémiai változók – tápanyagok, szennyező anyagok – adatait is. Így ők is jobban megismerhetik tavaikat. A kapott eredmények alapján a kutatók kidolgoznak egy sor egyszerű javaslatot, amelyekből egy „best practice” („bevált gyakorlat”) csomagot is összeállítanak azon kerttulajdonosok számára, akik a lehető leghatékonyabban szeretnének hozzájárulni a vízi élővilág megőrzéséhez.