Belegondolni is nehéz abba, hogy az emberiség mekkora fejlődésen ment keresztül az elmúlt évszázadban.

A Wright testvérek első sikeres repülése 1903-ban történt meg. Mindössze 66 évnek kellett eltelnie, hogy 1969-ban Neil Armstrong legyen az első ember, aki a Holdra lép. A felgyorsult világunkat mi sem bizonyítja jobban, minthogy a különböző tudományok és iparágak fejlődésével szinte évről évre hatalmas áttöréseknek és fejlődésnek lehettünk tanúi. Gondoljunk csak az első mobiltelefonok megjelenésére az 1990-es évek elején, és szintén gondoljunk bele, hogy csak az elmúlt pár évben mennyit fejlődtek a mobiltelefonok! Hálásak lehetünk az orvostudománynak a járványokat visszaszorító vakcinákért. Az autóipar mérnökei nélkül nehéz lenne elképzelni napjaink közlekedését és áruszállítását. A telekommunikáció és az internet nélkül nem állna rendelkezésünkre felfoghatatlan mennyiségű információ; jóval bonyolultabb lenne például tőzsdézni, csak személyesen tudnánk meccseket nézni, nem lennének elérhetők sportfogadás oddsok, vagy folyamatosan leveleket kellene írnunk egy gyors videóhívás helyett.

A fejlődés és a felfedezések napjainkban sem értek véget, így érdemes visszatekinteni, mit adott nekünk 2021.

Nagy áttörés történt a szervátültetések területén, mert a világon először sikeresen ültettek be egy sertésvesét emberbe, anélkül, hogy a vesét kilökte volna a páciens szervezete. A génmódosításnak köszönhetően a sertésvese nem tartalmazta azt a molekulát, amelynek hatására kilökődik a szerv az operáció után. A jövőben ezáltal felgyorsulhatnak a várólisták, ezzel is növelve a várakozók túlélési esélyeit. Bár idei, de a szívátültetésre váróknak jó hír, hogy egy amerikai férfi egy sikeresen lezajlott operáció során egy genetikailag módosított sertés szívét kapta meg. Az University of Maryland Medical Center orvosai ezáltal nagy lépést tettek a szervhiány megoldása felé, hiszen csak az Egyesült Államokban átlagosan naponta 17 ember hal meg, amiért nem jutott időben életmentő szervhez.

A NASA is okkal büszkélkedhet a tavaly elért sikereivel. Az emberiség történetében először sikerült járművet küldeni a vörös bolygóra, így a Perseverance névre keresztelt marsjáró meg tudja kezdeni az adatgyűjtést. Emellett több évnyi késedelem után sikeresen indult útjára a James Webb űrtávcső, ami érdemben a Hubble teleszkóp utódjaként fog funkcionálni. Az új műszer sokkal részletesebben lesz képes megfigyelni a világegyetemet.

A fizikatudomány legnagyobb híre, hogy a Kínai Tudományos Akadémia sikeresen hozta működésbe kísérleti fúziós erőművét. A tesztüzem folyamán rekordnak számító 101 másodpercig voltak képesek a szinte felfoghatatlanul hangzó 120 millió Celsius-fokos hőmérsékletet fenntartani. Viszonyításként, ez a hőfok nyolcszorosa a Napénak.

Nagyban felboríthatja az eddigi evolúcióról alkotott tudásunkat egy 1933-ban feltárt leletet alapul vevő új tanulmány. A körülbelül 146 ezer évvel ezelőtt Kelet-Ázsiában elő rokonunk a sárkányember (latinul homo longi) nevet kapta.

Sokan gondolhatják úgy, hogy a malária egy már megszűnt, múltbeli kórokozó, azonban napjainkban továbbra is évi fél millió ember életét követeli ez a betegség, miközben az áldozatok közel fele 5 évnél fiatalabb gyerek. Októberben már az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) is jóváhagyta a gyerekeknek készült vakcinát, ami a Mosquirix nevet kapta.

A számítástechnika világában az IBM utasított mindenkit maga mögé az új kvantumprocesszorával.

A cég szerint sikerült megduplázni az ilyen processzorokban található qubitek számát. Az Eagle névre keresztelt új kvantumprocesszor a világon elsőként 127 qubittel rendelkezik, ami, ha beváltja a hozzá fűzött reményeket, akkor sikeresen tudja kitolni a számítástechnika eddig teljesítményének a határait.

Jó hír, hogy e rövid összeállítás mellett számos más tudományág is kiemelkedő eredményeket tudott felmutatni 2021-ben, és remélhetőleg a 2022-es év is bővelkedni fog nagyszabású felfedezésekben és áttörésekben.