A 2022-es év igen gazdagnak bizonyult váratlan felfedezésekben.

2022 legáttörőbb tudományos felfedezései a biológiától az orvostudományon át egészen a fizika és csillagászat tudományágáig is eljutottak. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az áttörést jelentő kutatások zászlóshajója a James Webb teleszkóp volt. Az űrteleszkóp példátlan képeket küldött az űrről a Földre, lehetővé téve, hogy rácsodálkozzunk arra, amit a korábbi műszerek nem láthattak. Nem kevésbé fontos azonban a termonukleáris fúziót kutató tudósok munkája és a sebészek kísérletei a transzplantáció forradalmasítására.

2022. január 10-én a Marylandi Egyetem Orvostudományi Karának orvosai bejelentették, hogy sikeresen átültették egy transzgénikus sertés szívét egy emberbe.

Az 57 éves David Bennett életveszélyes szívritmuszavarban szenvedett és megtagadták tőle a szokásos transzplantációt. A műtét először bizonyította, hogy a genetikailag módosított állati szív emberi szívhez hasonlóan működhet anélkül, hogy a szervezet azonnal elutasítaná. A kilökődés megakadályozására a szakértők nemcsak hagyományos eszközöket, hanem kísérleti gyógyszert is alkalmaztak. A Revivicor regeneratív gyógyszergyártó cég által kifejlesztett UHearts™ donor sertésben három olyan gén volt elnyomva, amelyek esetében a vizsgálatok kimutatták, hogy összefüggésbe hozhatók egy állati szerv emberi kilökődésével. A szívszövet túlszaporodását elősegítő gént is kiütötték. Ezenkívül hat emberi gént illesztettek be az állat genomjába, hogy segítsék a páciens immunrendszerét az idegen szerv befogadásában. Sajnos néhány hónappal a műtét után Bennett diasztolés szívelégtelenség következtében meghalt.

2022 legáttörőbb tudományos felfedezései közé tartozik, hogy 2022. március 7-én az Európai Űrügynökség Solar Orbiter nevű eszköze elkészítette a valaha volt legrészletesebb fotót a Napról az Extreme Ultraviolet Imager (EUI) segítségével. Ekkor mindössze 75 millió kilométerre volt tőle, ami a Föld és a Nap átlagos pályája közötti távolság fele. A szonda 25 különböző képet készített, egyenként csaknem tíz perces expozíciós idővel, amelyeket egyetlen képpé egyesítettek 9148 x 9112 pixel (összesen 83 millió pixel). Az elkészült fényképen a napfelszín és a korona sok apró részlete látható, beleértve a korong szélén lévő kiemelkedéseket. A Solar Orbiter várhatóan segít jobban megérteni a Nap felszínének és légkörének dinamikáját, valamint a kitörések és a koronatömeg kilökődési mechanizmusait.

2022. július 12-én a NASA James Webb Űrteleszkópja (JWST) a legmélyebb és legélesebb infravörös felvételt készítette a távoli univerzumról, rögzítve a SMACS 0723 galaxishalmazt.

A teleszkóp nemcsak a mintegy négymilliárd fényév távolságra elhelyezkedő, halmazt alkotó több ezer galaxist tette láthatóvá, hanem sokkal távolabbi és halványabb objektumot is. Később a Groningeni Egyetem holland kutatói elemezték ezt a képet és először fedeztek fel gyenge, 7,7 mikrométer hullámhosszú infravörös sugárzásforrásokat. Ezekről az objektumokról kiderült, hogy rendkívül távoli – 23-31 milliárd fényévre lévő – galaxisok.

Az Európai Űrügynökség, az ESA még 2021-ben indította útjára a DART (Double Asteroid Redirection Test) küldetést.

Ez egy nagyszabású kísérletet, amelynek célja egy olyan aszteroida eltérítésére szolgáló módszer hatékonyságának tesztelése, amely potenciálisan veszélyeztetheti a Földet. A cél a Dimorphos volt. A DART űrszondát 23 ezer km/órás sebességgel ütköztették egy kettős kisbolygó, a Didymos-Dimorphos-rendszer kisebbik, 160 m átmérőjű tagjához. Az ütközés 2022. szeptember 26-án történt. Tíz nappal az esemény előtt az Olasz Űrügynökség Light Italian CubeSat for Imaging of Asteroids (LICIACube) műholdja vált le az eszközről, amely a becsapódási hely vizuális tanulmányozásá biztosította. Valamint megbecsülte az aszteroida tömegét, alakját és az ütközéskor kidobott kőzetek visszarúgási hatását.

Egy 2022. december 5-én a Livermore National Laboratory-ban végzett kísérlet elindította az első olyan irányított fúziós reakciót,

amely másfélszer annyi energiát termelt, mint amennyit az elindítására fordítottak. A tudósoknak ezt sikerült elérniük a National Ignition Facility-nél (NIF), amely inerciálisan szabályozott termonukleáris fúziót állít elő. A toroidoktól eltérően, ahol a plazmát mágneses mezők tartják össze, a NIF lézereket használ a hidrogénizotópokkal táplált célpont tömörítésére és felmelegítésére. Ez egy közvetett meghajtást alkalmaz, ahol a lézerek felmelegítik egy üreges henger belső falát, amelyet hohlraumnak neveznek, anélkül, hogy megérintenék a benne lévő üzemanyag-kapszulát.

Egy ilyen módszerhez nincs szükség hasadásra, mint a hidrogénbombáknál, amelyek kialakítása nem praktikus elektromosság előállítására (hatalmas méretük és túl nagy robbanási erejük miatt). A NIF-ben az üzemanyag-kapszula tömege mindössze 10 milligramm és a robbanás nem képes tönkretenni a kísérleti létesítményt. A tudósok kimutatták, hogy a reakció körülbelül 3,15 megajoule energiát bocsátott ki, ami több mint kétszerese az eddigi 1,3 megajoule-nak. 2,05 megajoule-t fordítottak közvetlenül a célpont fűtésére. Ahhoz, hogy az inerciális termonukleáris fúzió ne csak tudományos áttörés maradjon, gazdaságosan megvalósítható is kell legyen. Ennek érdekében két nagyságrenddel kell növelni a reakcióenergia hozamát. Ha ez megvalósul akkor 2022 legáttörőbb tudományos felfedezései között ez lesz 2023 legnagyobb szenzációja.

Neandervölgyi családot találtak Oroszországban

A németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet tudósai először fedeztek fel egy neandervölgyi családot, amely az altáji köztársaság területén élt. A kutatók a Csagírszkaja és Okladnyikov barlangokban talált 17 több mint 50 000 éves maradványból kinyert genetikai anyagot tanulmányozták. Amiből kiderült, hogy a 17 maradvány 13 neandervölgyié volt. A csoport hét férfi és hat nő, ebből nyolc felnőtt, öt pedig gyermek és serdülő volt. A kormeghatározás alapján a Csagírszkaja barlangban talált maradványok 51-59 ezer évesek, míg az Okladnyikov barlangban legalább 44 ezer évesek. Arra is fény derült, hogy a Csagírszkaja barlangban talált maradványok egyike egy felnőtt férfié, aki a nukleáris DNS hasonlóságának mértéke alapján egy tizenéves lány legközelebbi rokona volt. Mivel a mitokondriális DNS-ük eltérő volt, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy apa és lánya. A férfi mitokondriális DNS-e azonban megegyezett két másik férfiéval is, ami azt jelenti, hogy közeli rokonok voltak női ágon. A tudományos gondolkodás mentén azt mondhatjuk, hogy például, közös nagymamájuk volt.

Ez a vizsgálat volt az első, amely több, nagyjából egy időben élt neandervölgyi fogaiból és csontjaiból származó ősi DNS-t elemzett. A fosszíliák az 1980-as évek közepén az Okladnyikov-barlangban és 2007 óta a Csagírszkaja-barlangban végzett régészeti ásatásokból származtak.

2022 legáttörőbb tudományos felfedezései között említik, hogy felfedezték a világ legrégebbi bolygóködjét

A csillagászok felfedezték az IPHASX J055226.2+323724 bolygóködöt, amely az M37 nyílt csillaghalmazban található, amely a legrégebbi ismert objektum a maga nemében. A köd kinematikai korát 70 000 évre becsülik, a tágulási sebessége alapján, feltételezve, hogy a sebesség alig változott azóta, hogy az anyacsillag először ontotta le külső gázhéját. Úgy gondolják, hogy a gázködök általában legfeljebb 5-25 ezer évig élnek. Az IPHASX J055226.2 szokatlan élettartamát a köd csillaghalmazban való elhelyezkedése okozhatja.

A bolygóköd ionizált gázfelhő, amely egy fehér törpét vesz körül. A Tejútrendszerben körülbelül négyezer bolygóköd ismeretes, de az IPHASX J055226.2+323724 objektum csak a harmadik köd, amely egy nyitott halmazhoz kapcsolódik. Társaihoz hasonlóan kétpólusú, azaz pillangó alakú. I-es típusú kémiai összetételű, vagyis a héliumnál nehezebb elemekben gazdag. Mindez azt jelzi, hogy az őscsillag tömege körülbelül 2,8 naptömeg volt.

Először fedeztek fel a gázkorongot egy óriási bolygó körül

A National Radio Astronomy Observatory (NRAO) asztrofizikusai a chilei ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) rádióteleszkóp-komplexum segítségével figyelték meg az AS 209 csillagot, amely 395 fényévnyire található a Bika csillagképtől. Ezt a csillagot egy kör alakú, vagyis protoplanetáris korong veszi körül, de a kutatók egy gyűrű alakú rést észleltek rajta, ami egy óriásbolygó kialakulását jelezte. Körülötte a csillagászok egy kör alakú gázkorong jeleit találták, amelyet a körkörös korong vonz magához. Tudományos szempontból ez roppant izgalmasnak bizonyult.

A jelölt körkörös korong 200 csillagászati egységnyire van az anyacsillagtól, átmérője pedig megközelítőleg eléri a 14 csillagászati egységet. A korong anyagának tömegét 30 Földtömegre becsülik, hőmérséklete pedig több mint 35 Kelvinnel magasabb, mint a kör alakú korong hőmérséklete. Ez valamilyen fűtőmechanizmusra utal, amit a gázfelszaporodás vagy a kör alakú korong anyagával való ütközés kölcsönhatás támogathat.

A Yale Egyetem tudósai először tudták „újjáéleszteni” a sertések szerveit és szöveteit egy órával az állatok elpusztulása után.

Ez az OrganEx technológiának köszönhetően valósult meg, amely speciális folyadékot szállít, helyreállítja a fiziológiai funkciókat és megakadályozza a sejthalált. A technológia alkalmazása megőrizte a szövetek integritását, csökkentette a sejtpusztulást, valamint számos létfontosságú szervben helyreállította az egyéni molekuláris és sejtfolyamatokat. Például feltárták a szív elektromos aktivitásának jeleit, amelyek megőrizték összehúzódási képességét.