Magyarországon lehet a világjárványok egyik jelentős nemzetközi modellezési központja?


Magyarországon lehet a világjárványok egyik jelentős nemzetközi modellezési központja? - Röst Gergely matematikus, az SZTE TTIK Bolyai Intézet Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének vezetője, a Rapid-Grip HU-rizont konzorcium vezetője. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Röst Gergely matematikus, az SZTE TTIK Bolyai Intézet Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének vezetője, a Rapid-Grip HU-rizont konzorcium vezetője. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Olvasási idő: 2 perc

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) lehet a jövőbeli világjárványok egyik jelentős nemzetközi modellezési központja.

A világjárványok sok embert félelemmel töltenek el. Ezért egy esetleges új világjárványra adott gyors és összehangolt válasz módszertanának kidolgozása a célja annak a kutatási programnak, amellyel a Szegedi Tudományegyetem a japán Kyotói Egyetemmel és az amerikai Yale Egyetemmel közös konzorciumban nyert HU-rizont pályázatot. Az SZTE ezzel kiemelt szerepet vállal majd a nemzetközi járványügyi felkészülésben.

A Covid-19 járvány tapasztalatait használva fel lehet készülni egy ismeretlen kórokozó által okozott új világjárványra. A világ különböző kutatócsoportjainak eredményeit összekapcsolva elkészíthető egy átfogó és interdiszciplináris módszertan. Ez alapján egy újonnan felbukkant kórokozó esetén is gyorsan és hatékonyan beindítható a védekezés. Ennek a módszertannak a kidolgozására vállalkozik a következő három évben a Szegedi Tudományegyetem Rapid-Grip elnevezésű nyertes HU-rizont-projektje. Ezt a projektet az SZTE TTIK Bolyai Intézetben működő, Röst Gergely matematikus által vezetett járványmodellezési kutatócsoport a Kyotói Egyetem és a Yale Egyetem kutatóival közösen indítja el 2025 elején.

A Rapid-Grip projekt ahhoz a nemzetközi törekvéshez kapcsolódik, hogy egy újonnan felbukkanó vírus esetén 100 napon belül készüljön oltóanyag. Röst Gergely szerint emiatt 100 napon belül egy nemzetközileg koordinált, végrehajtható stratégiának is készen kell állnia a vakcina legjobb felhasználására.

A folyamat és a nemzetközi modellezési központ munkája három egymásba integrált részből tevődik össze

  1. Amikor egy kockázatot jelentő kórokozó felbukkan, először fel kell dolgozni az adatokat és elvégezni a járványtani paraméterek becslését
  2. Ezt követi a járványtani modellezés. Ilyenkor általában egy másik kutatócsoport végez számításokat, készít előrejelzéseket, és dolgoz ki különböző szcenáriókat.
  3. A harmadik szakaszban pedig a modellezések eredményeit kell a gyakorlatban hasznosítani. Vagyis konkrét ajánlások és közegészségügyi programok készülnek a modellek alapján.

Az első fázisban a Kyotói Egyetem tudósainak van jelentős tapasztalata, míg a modellezési munka kidolgozásáért a Szegedi Tudományegyetem felel majd. Itt az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium kutatói a Covid-19 járvány alatt már széleskörű tapasztalatokat szereztek. De a járványügyi protokollokat és az intézkedésekhez szükséges ajánlásokat végül a Yale Egyetem, a világ egyik legelismertebb epidemiológiai kutatóközpontja fogja összeállítani.

Dr. Röst Gergely, matematikus, az SZTE TTIK Bolyai Intézet Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének vezetője, a Rapid-Grip HU-rizont konzorcium vezetője arról tájékoztatott, hogy a projektben egy olyan platform jön létre, amelyen a három kutatócsoport éles helyzetben is együtt tud majd dolgozni azon, hogy a járvány azonosítása, a modellezés és a gyakorlati ajánlásokba ültetés a lehető leggyorsabban történjen meg. A szegedi, a kyotói és a New Haven-i kutatócsoportok közötti együttműködés új módszertanok kifejlesztését teszi lehetővé, amelyek az intézmények eltérő és egymást kiegészítő szaktudását ötvözik.

Konzorciumvezetőként a szegedi csoport a modellezés mellett a teljes folyamat integrálását is elvégzi.

A szegedi kutatók fogják majd egységes rendszerré hangolni a japán járványügyi és az amerikai népegészségügyi szakemberek munkáját.

A hároméves projektben az első két évet szánják a tudományos és technológiai háttér kidolgozására. Majd a harmadik évben teszik felhasználható szolgáltatássá a folyamatot. Ezután nemzetközi szervezeteknek is, például az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO), valamint az európai és amerikai járványügyi hatóságoknak is bemutatják a kidolgozott védekezési módszertant.

A nemzetközi modellezési központ jelentőségét mutatja, hogy a pályázat elnyerése óta eltelt rövid idő alatt a torontói járványmodellezők is jelezték, hogy csatlakoznának. Komoly nemzetközi súlyt ad a Szegedi Tudományegyetem járványmodellező csapatának, hogy a Yale School of Public Health és a Kyotói Egyetem fő partnereként jelenik meg a nemzetközi színtéren. A szegedi matematikusok emellett az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) számára is végeznek fontos számításokat.



Previous Az első női fegyveres temetkezés a honfoglalás korából
Next A Tejút-térképezője, a Gaia befejezi működését

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

három + három =