Juliana Machado Ferreira brazil biológus egy TED-es beszédében fejtette ki nézeteit a brazil állatkereskedelem problémájával kapcsolatban.
Véleménye szerint, a brazíliai állatkereskedelem talán a legsúlyosabb problémává nőtte ki magát az évek során és sokkal rosszabb helyzetben van, mint a többi ország, főként a madarak és kisállatok csempészésének esetében.
Képzeljük csak el, hogy állatok ezreit szakítják ki a természetből minden hónapban, azért, hogy aztán Rio de Janeiróban és Sao Paulóban adják el őket csempészáruként.
Brazíliában az illegális állatkereskedelem csaknem évi 38 millió állat természetből való kiszakításért felelős. Ez közel kétmilliárd dolláros üzletet jelent a csempészek számára. Szankció gyanánt a rendőrség annyit tehet, hogy elkobozzák az eladásra szánt állatokat vagy közvetlenül az emberek házaiban foglalják le őket.
Az emberek nagy százaléka azt hiszi, hogy a rendőrség beavatkozását követően az állatok élete rendben folytatódik majd. Bele sem gondolnak, hogy tényleges elhelyezésük majdnem akkora problémát jelent, mint kimentésük.
A mentett állatokat kormányzati menhelyekre szállítják, ahol általában a körülmények hasonlóan rosszak, mint a fogvatartóknál.
2002-ben 45 ezer állatot foglaltak le és fogadtak be a menhelyek, közöttük 37 000 madarat.
A rendőrség becslései szerint ez mindössze 5 százaléka a csempészett állatok számának. A szerencsésebb példányok komolyabb rehabilitációs központokba kerülnek. Itt gondozzák őket, megtanítják repülni, felismerni a természetes táplálékukat, illetve fajtársaikkal is együtt lehetnek.
Megrendítő a Brazil Ornitológiai Bizottság hivatalos véleménye az állatkereskedelem témakörben. Azt állítják, hogy túl kevés információval rendelkeznek az emberek a természetben megtalálható fajokról. Ezért is túl kockázatos vállalkozás lenne elengedni a csempészektől kiszabadított állatokat (még rehabilitáció után is) a természetes közegben élő állatok számára is.
Emellett meggyőződésük, hogy túl sok értékes forrást, vakcinát, gyógyszert pazarolnak a kutatók, biológusok önkéntesek a mentett állatok rehabilitációjára. Javaslatuk szerint az összes olyan fajt, ami nem tartozik a veszélyeztetettek közé egyszerűen el kellene altatni. Szám szerint ez azonban azt jelentené, hogy 26 267 madarat kellene megölni. Ez az adat csak a 2006-os évre vonatkozik Sao Pauló körzeteiből.
Számos önkéntes, aktivista, kutató, non-profit cég és a brazil kormány néhány tisztviselője viszont hisz abban, hogy van más lehetőség az állatok természetes környezetbe való visszajuttatására. Amennyiben az állatok megfelelnek bizonyos egészségügyi és viselkedésbeli feltételeknek. Ha ismert az eredeti élőhelyük, és tudomás van élő, természetes populációkról akkor lehetőségként merül föl a szabadon engedés.
Julianna Ferreira szerint: „Ez a lehetőség egyszerre szolgálja az állat érdekét, valamint a fajok és ökoszisztémák megőrzésének célját. Hiszen génállományt juttatunk vissza a populációkba, ami fontos lehet a faj számára a környezeti kihívásokkal való szembenézés során. Így visszakerülhetnek a biológiai körforgásba, ahol eredetileg is lenniük kellene.”
A biológusnő bátorította az érdeklődőket, hogy tegyenek meg mindent, ami hatalmukban áll, azért, hogy a csempészett állatok számának rátája csökkenhessen. Tanuljanak a témában többet, tanítsák, tágítsák gyermekeik látókörét, beszéljenek a szomszédaikkal és terjesszék azt az egészséges látásmódot, ami az állatok védelmét segítené.
A sokkoló adatok mellett a világ úgynevezett Vörös Könyve által felsorolt 77 300 veszélyeztetett faj is félelemre adhat okot.
A jelenlegi brazil környezetvédelmi minisztert, Izabella Teixeira-t megelőző Carlos Minc, még 2008-ban mutatta be az egész ország állatvilágának helyzetét feltérképező Vörös Könyvet. A könyv akkori adatai alapján is elmondható, hogy az egész világot alapul véve is Brazíliának van a legszínesebb élővilága mind a mai napig.
A veszélyeztetett fajok között szerepel 208-féle gerinctelen, több madár, hal, emlős és hüllő is. A veszélyben lévő állatok 60 százaléka az atlanti esőerdőkben él, amely a brazil tengerparton húzódó sűrű erdőség. Ezek majdnem 70 százalékát kiirtották az utóbbi ötven évben.
Izabella Teixeira 2017 áprilisában nyilatkozott a brazil környezetvédelmi kihívásokról, amikkel jelenleg kell megbirkóznia az országnak. Véleménye szerint, ő mint környezetvédelmi miniszter egy abból a sok stratégiai játékosból, akiknek szembe kell nézniük a világ globális környezetvédelmi problémáival. „Brazília egy kifejezetten jelentős ország a biodiverzitás szempontjából, így nekünk kulcsfontosságú szerepünk van a fenntartható fejlődés tükrében.”
Napjainkban pozitív eredménynek könyvelhető el, hogy Juliana Ferreira mellett a National Geographic is lépéseket tett a különböző állatfajták fennmaradásáért.
Egyik új programjuk, „A jövő felfedezői”(Emerging Explorers) olyan tehetséges fiatal tudósokat, fotósokat, felfedezőket és természetvédőket támogat, akik ifjú koruk ellenére igen komoly lépéseket értek már el a tudományok területén.
A díjazottak között Ferreira is szerepel, aki az illegális állatkereskedelem elleni minél hatékonyabb küzdelem érdekében nemrégiben hozta létre a FREELAND Brasil nevű szervezetet, mely számos fronton igyekszik teret nyerni.
A biológus a rendőrséggel, illetve az SOS Fauna-val is szorosan együttműködik. Doktori disszertációját genetikából írta és mára olyan molekuláris markereket fejlesztett ki, amelyekkel hatékonyabban határozhatják meg az elkobozott állatok valós élőhelyét. A National Geographic 10 ezer amerikai dollárral támogatja azokat a tudósokat, akiknek közös célja egyértelműen jobbá tenni a világot.
Elkeserítő tény, hogy az állatkereskedelem bűne és több ezer állat halálának terhe az emberek számlájára írható. Lehet, hogy mint a tápláléklánc csúcsán álló, főemlős azt hisszük bármit megtehetünk, de nem biztos, hogy tevékenységünk kifizetődő lesz később csak azért, mert megvannak az eszközeink környezet elpusztítására.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a különböző fajok megőrzésével foglalkozó szervezet, amely a legveszélyeztetettebb faj kifejezést csak nagyon indokolt esetekben használja.
A következő felsorolásban veszélyeztetettségi sorrendben található meg az egész világ 10 legjobban veszélyeztetett állata:
- csupaszfülű mitu,
- ál-cserepesteknős,
- szibériai tigris,
- jávai orrszarvú,
- északi szélesszájú orrszarvú,
- gangeszi gaviál,
- falklandi pamparóka,
- lapos partiteknős,
- hegyi gorilla,
- óriáspanda.
Következő cikkünkben az állatkereskedelem társadalomban betöltött szerepéről és az ott is közkedvelt állatbazárokról fogunk értekezni – a szerk.
No Comment