Kérjük, ne fotózkodjon vadállatokkal!


Kérjük, ne fotózkodjon vadállatokkal!
Olvasási idő: 4 perc

Sokan vannak, akik szeretik a vadon élő állatokat és sokan tesznek azért, hogy életkörülményeik javuljanak.

Azonban az csak keveseknek jut eszébe, hogy ebbe a vadállatokkal való fotózkodás tilalma is beletartozik! A figyelmeztetés nem csak a lelkes, segítőkész amatőröknek szól, hanem a tudósoknak is, és főleg nekik. Természetvédelmi szervezetek, többek között a Természetvédelmi Világszövetség inti óva ezeket az embereket. A nyilatkozat súlyát az adja, hogy a Természetvédelmi Világszövetség viszonylag fajsúlyos szervezetnek mondható. Tagjai között van 81 ország, ugyanakkor 145 ország kormányzati és nem-kormányzati szervezete is, nem beszélve a 77 egyéb nemzetközi szervezetről, amelyekkel szorosan együttműködik. A szövetség több mint egy újabb zöld lobbiszervezet: célja a biodiverzitás megőrzése és az ökológia, vagyis az állat és növényvilág törékeny egyensúlyának fenntartása. Fontos, hogy senki ne fotózkodjon vadállatokkal!

Évszázadokkal ezelőtt és ma is, az ember szívesen teszi közszemlére a vadállatokat.
Évszázadokkal ezelőtt és ma is, az ember szívesen teszi közszemlére a vadállatokat.

A vadállatok helyzete és státuszuk mindig is különleges volt az emberek körében. A felfedezések korában a bátor felfedezők rácsodálkoztak egynémely egyedi színnel, alakkal vagy hanggal rendelkező példányra. Természetesen, ha ezek az állatok zavarták vagy veszélyt jelentettek az emberek helyi csoportjaira, akkor elkezdték a tömeges kiirtásukat, vagy legalábbis az elkergetésüket. Hírmondónak csupán párat tartottak meg, jellemző módon ketrecekben, borzasztó hitvány életkörülmények között.

Nem olyan régen még virágkorukat élték az állatok jól-létét teljesen figyelmen kívül hagyó állatkertek és cirkuszok!

A képlet egyszerű volt, a tulajdonos számára a bevétel számított, így az állatok fokozatos kizsákmányolása egyértelmű volt. Bár ,,dolgozniuk” – mutatványokat előadniuk – nem kellett valami sokat, bőven megfizettek az életterük drasztikus lecsökkentésével, táplálkozásuk egyoldalúságával és azzal a permanens stresszel, amellyel nap mint nap szembe kellett nézniük a látogatók tömegei közepette. Sajnos a magánosított szenzáció-iparon kívül, a tudományos laborokban és egyúttal a menhelyeken sem volt jobb a helyzet.

Joe Exotic nagymacska állatkert tulajdonos és Carole Baskin, a Big Cat Rescue non-profit szervezet élharcosa. A kettejük között feszülő ellentét és hipokrita hozzáállás hasonló témánkhoz a 2020-as Tiger King c. Netflix dokusorozatban. Forrás: Variety
Joe Exotic nagymacska állatkert tulajdonos és Carole Baskin, a Big Cat Rescue non-profit szervezet élharcosa. A kettejük között feszülő ellentét és hipokrita hozzáállás hasonló témánkhoz a 2020-as Tiger King c. Netflix dokusorozatban. Forrás: Variety

Bár összehasonlíthatatlanul jobban éltek a vadállatok a speciálisan a számukra létrehozott menhelyeken, a stresszfaktor nem tűnt el teljesen. Ennek prózai oka, hogy a menedék sem lehet tökéletes rezervátum, ahol ezek a vadállatok, óriási területeken a saját törvényeik szerint élhetnének. Egyedszámuk, szaporodásuk és fizikumuk állandóan dokumentálva van. Továbbá maga a menhely – általában non-profit szervezet – állandó forrásokra van utalva, amelyekért versenyezni kell. Ezáltal az állatokat ismét mutogatni kell, hogy az emberek vagy a kormányzati szervek adakozzanak. Ez pedig lelkes turistákkal és sok fotózkodással jár együtt!

Az emberek fárasztó és stresszes közelsége, a vadállatok természetbeni reintegrációját késleltetheti, akadályozhatja!

Egyrészről sok turistának fogalma sincs, hogy az az állat, ami szenzációs showműsorokban szórakoztatta őket, valójában egy elrabolt és illegálisan fogva tartott, csempészett faj reprezentáns példánya. Másrészről a tudós társadalom néhány képviselője is előszeretettel ,,háziasítja” a gondjaira bízott egyedet, amit aztán annál nehezebb újra szabadon engedni a vadonba. A növekvő kereslet az olyan állati termékek iránt, ami a donor állat halálát jelenti, szintén felmérhetetlen károkat okoz. A vadállatok iránti érdeklődést, a pénzcsináláshoz fenn kell tartani, ezáltal egyre újabb és újabb alkalmazási lehetőségeket fognak feltalálni a tulajdonosok, szerencsétlen vadállatok kárára. Főleg a social médián keresztül, vírus-videók és fotók révén.

A social media platformjainak megjelenésével és szédítő iramú felhasználószámának növekedésével, új kihívások jelentek meg ezen a téren.

Sok helyen – legyen az magán, tudományos vagy állatvédelmi egység – a látogatóknak lehetőségük van a sztárrá avanzsált ritka és gyönyörű állatokkal fotózkodni. A fénykép egyből felkerül a közösségi médiába és lavina-effektust indítva el, másokat is az intézmény meglátogatására sarkall. Ez olyan keresletet támaszt a ritka és eleddig vadon élő állatok iránt, amit legális tenyészetekből már nem lehet pótolni. Sőt, áltudományos egészségmegőrző tradíciók meghonosításával, ,,garantált” afrodiziákumnak kikiáltott állati szervekkel, a védendő állomány pusztulásának folyamata felgyorsul.

Krokodilfej, cápauszony, tigris nemiszerv és medve here. Afrodiziákumok és szerencse amulettek alapanyagai egy piacon. A vadállat-kereskedelem illegalitása mellett. Forrás: dailymail.co.uk
Krokodilfej, cápauszony, tigris nemiszerv és medve here. Afrodiziákumok és szerencse amulettek alapanyagai egy piacon. A vadállat-kereskedelem illegalitása mellett. Forrás: dailymail.co.uk

A hibába sajnos a tudósok is beleesnek. Sian Waters, a Durham Egyetem primatológusa, hívta fel a figyelmet a tudósok körében is népszerű fotózkodásra! Megfigyelése alapján, kutatók háziállatként kezelik a gondjaikra bízott vadállatokat, főleg a főemlősöket. Ez kihathat az állat esélyeire, amelyek nem alakulnak túl rózsásan, ha vissza akar integrálódni eredeti közegébe. Másrészről a kísérletek gépezetébe is homokszem kerülhet, hiszen a befolyásolt állatok vizsgálatával a vizsgálat hipotetikus változói – is jelentős eltéréseket mutathatnak. Mindközül talán a legártalmasabb itt is a hatássokszorozódás!

Rengeteg ember fogja azt képzelni a bújós, ölelkezős ember-állat fotók láttán, hogy szőrös őseink eltarthatók háziállatként is gond nélkül!

Ezek a fotók nem csak torzítják az állatokról kialakult valós képet, hanem különféle kultúrák, többféleképpen is értelmezhetik a látottakat. Bizonyos szociológiai csoportba tartozó ember a háziasítás jeleként azonosítja ezeket a megjelenéseket, de szélsőséges esetekben, vallási fundamentalisták vélhetik úgy, hogy szent állataikat veszély fenyegeti bizonyos emberek részéről vagy az érzékenyítési folyamatként beállítható fotózkodás után, egyesek hajlamosak lesznek azt hinni, hogy vidéken a haszonállatokat kínozzák, legalábbis rosszul tartják.

Egy 2019-es kép a kongói Virunga Nemzeti Parkból. A helyes vadállat fotózás legfontosabb kritériuma a távolság és a kényszerítés nélküli, igazi pillanat megörökítése. Forrás: ctvnews.ca
Egy 2019-es kép a kongói Virunga Nemzeti Parkból. A helyes vadállat fotózás legfontosabb kritériuma a távolság és a kényszerítés nélküli, igazi pillanat megörökítése. Forrás: ctvnews.ca

Nem szabad elfelejteni, hogy a vadállatok tűréshatára igencsak változó. Függ attól, hogy az adott faj melyik állatcsoportba tartozik. Nyilvánvalóan a fejlettebb állatok, főleg emlősök, kevesebb agresszióval és több érzelmi jelet mutató viselkedéssel közelednek ,,gazdáikhoz”. De ettől ezek a fajok még vadállatok maradnak és így a helyük a természetben, a vadonban van. Állatként fontos szerep hárul rájuk az ökoszisztéma fenntartásában, a tápláléklánc-kiegészítésében és olyan mikromenedzselésként körülírható tevékenységekben, mint az állat működése során, akarva-akaratlanul létrejövő, ad-hoc kapcsolat egy másik fajjal, amiből utóbbi vagy mindkettő egyaránt profitál.

Megoldásként a Jane Godall Intézet, a Természetvédelmi Világszövetség azt ajánlja, hogy látogatásunk előtt, mindenképpen járjunk utána, milyen helyeken tartják be a megfelelő távolságtartást a vadállatoktól. Fotózni természetesen továbbra is szabad, azonban ezt tisztes távolból, legalább hét méterről, az állatokat nem megzavarva szabad csak végezni. Ettől azt remélik, hogy a normák lassan megváltoznak, és egyre kevesebben gondolnak normálisként ezekre a kizsákmányoló ember-állat kapcsolatokra. Ismert személyek, celebritások bevonásával, a kutatói munka valódi természetének széleskörű kommunikálásával és egyéb figyelemfelhívó akciókkal hosszú távon sikert lehet elérni.

Azonban mindez káros következményeket fog okozni a civilek által, adományokból fenntartott menedékhelyeknek. Ha ezek kifogynak a pénzből, erősen lecsökken azon aktorok száma, akik szétválasztják a vadonba még visszaintegrálható példányokat az életük végéig gondoskodást igénylőktől. Szerepük, ilyenformán hasonló, mint a vadállatoké, akik fontos alkatrészei a természetes közegüknek és, akiknek a védelmére nem sokért felesküdtek, ezek a bátor, altruista emberek!

Forrás:
sciencemag.org
theguardian.com
human-primate-interactions.org



Previous A termények 30-40 százaléka sohasem jut el a termelőtől a fogyasztóig
Next A kozmikus sugarak rejtélye

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük