A termények 30-40 százaléka sohasem jut el a termelőtől a fogyasztóig


A termények 30-40 százaléka sohasem jut el a termelőtől a fogyasztóig
Fotó: Dr. Farkas Csaba (MATE Műszaki Intézet)
Olvasási idő: 2 perc

A termények 30-40 százaléka sohasem jut el a termelőtől a fogyasztóig a betakarítást követő szállítási és feldolgozási veszteségek, valamint a mechanikai sérülések miatt.

Dr. Farkas Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Műszaki Intézet fiatal kutatójának eredményei alapján jóval pontosabban megérthetjük és így akár meg is előzhetjük a károsodást okozó mechanikai folyamatokat. A betakarítás, feldolgozás, szállítás és csomagolás folyamata és az így fellépő mechanikai hatások még napjainkban is jelentős kockázatot hordoznak a mezőgazdasági és kertészeti termékek épségére nézve.

A gyümölcsöket érő terhelések sokaságában az ismétlődő terhelés az egyik legjelentősebb veszélyforrás, ami gyakran a szállítás közben fellépő rezgésekből adódik.

Mivel ezek a hatások gyakran okoznak sérülést a gyümölcsök felszínén vagy belső szerkezetében, a leszedett termények jelentős része soha nem kerül a fogyasztó elé a piacon. Mert ezeket gépi módszerekkel eleve kiszűrik. Bár a válogatásra fókuszáló módszerek egyre hatékonyabbak, a sérült termények eltávolítása mellett szem előtt kell tartani a lehetséges mechanikai károsodások megelőzését is.

„Az egyes termények különböző sérülési határértékekkel rendelkeznek, melyeket átlépve a külső hatások által okozott kár többféleképpen is megnyilvánulhat. A károsodott térfogat néha kívülről is észlelhető. De az esetek jelentős részében olyan belső elváltozás keletkezik a gyümölcsökben, amit a szemrevételezéssel történő válogatás nem mindig tud kiszűrni. Ilyenkor akár az egész terményhalmaz veszélybe kerülhet, hiszen a romláshoz vezető biológiai folyamatok nem korlátozódnak a sérült terményre” – magyarázza Dr. Farkas Csaba.

A kutató ezt figyelembe véve olyan modellt alkotott, mellyel pontosabban megérthetjük az almatermésű gyümölcsöket érintő mechanikai hatások jelentőségét és a termények anyagi viselkedését.

„Az általam vizsgált Golden Delicious almákat és Packham körtéket egy speciális berendezés segítségével ismétlődő terhelésnek vetettem alá. Ennek köszönhetően meg tudtam határozni, hogy egy adott gyümölcs sejtszerkezetében mikor történik visszafordíthatatlan károsodás, ami valószínűleg romláshoz és ezzel együtt a piacképesség elvesztéséhez vezet. Ez az a pont, amit mindenképpen meg kell akadályozni a feldolgozási folyamatokban” – mutat rá a fiatal kutató.

A kidolgozott modellezési eljárás segítségével a közeljövőben módosítani lehet az alkalmazott tárolási, csomagolási és szállítási körülményeket. Így a gyümölcsök számára veszélyes frekvenciatartományok elkerülhetők lesznek. A számítógépes szimulációk arra is lehetőséget adnak, hogy az egyes gyümölcsök vagy a gyümölcsök és a tároló falai között fellépő kölcsönhatásokat vizsgálják. Ennek főként a hosszútávú szállítás esetén lehet nagy jelentősége, hiszen így végeredményben több sérülésmentes gyümölcs kerülhet a fogyasztók asztalára.



Previous Láthatatlan harcosok, leküzdhetetlen ellenségek
Next Kérjük, ne fotózkodjon vadállatokkal!

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük