Növényvédőszerek az étkezésünkben


Növényvédőszerek az étkezésünkben
Olvasási idő: 3 perc

Az Európai Unióban (EU) az állati és emberi egészség védelme érdekében valamennyi emberi vagy állati fogyasztásra szánt élelmiszerre vonatkozóan be kell tartani összetételük tekintetében a növényvédőszer-maradékok maximális határértékét.

De olyan ez, mint a klímaszorongás, honnan tudjuk, hogy amit jóhiszeműen veszünk az megfelelő, hogy a konyhakertünk földje nem szennyezett! Mivel a növényvédő szerek használata három év alatt jelentős változásokat mutat, a fogyasztók kitettségének és az uniós jog alkalmazásának értékelése céljából előfordulásukat ezekben az élelmiszerekben hároméves ciklusokban ellenőrizni kell. 

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority, EFSA) tudományos jelentést nyújtott be a peszticid-ellenőrzési program tervezésének értékeléséről. Következtetésük szerint legalább 32 különböző élelmiszerből álló 683 mintavételi egység figyelembevételével, 0,75 százalékos hibahatár mellett a megengedett növényvédőszer-maradék határértékek (Maximum Residue Level, MRL) túllépésének aránya 1 százalék felettire tehető. Az Európai Unióban a növényvédő szer hatóanyagoknak a világ talán legszigorúbb engedélyezési folyamatán kell keresztül mennie.

E minták begyűjtését a tagállamok között a lakosság létszámával arányosan kell elosztani, termékenként és évente legalább 12 mintával számolva. A Bizottság honlapján megtalálható az „Élelmiszerekben és takarmányokban jelen lévő növényvédőszer-maradékok elemzésére vonatkozó minőség-ellenőrzési és hitelesítési eljárásokkal kapcsolatos iránymutatás”. A jogszabály 2020. január 1-jén lép hatályba.

A 2017-es vizsgálatának eredményei 30 országra kiterjedően.

2017-ben több mint 11 000 minta vizsgálata történt meg. Ezekben összesen 171 növényvédőszer jelenlétét vizsgálták. A program 12 termékcsoportot érintett. A növényi eredetű élelmiszerek közül gyümölcsféléket (körte, narancs, kivi), zöldségféléket (karfiol, hagyma, répa, burgonya, bab) és gabonaféléket (rozs, rizs), míg az állati eredetű termékek közül a baromfi és a birka zsírszövetet vizsgálták. Az ellenőrzött növényi eredetű élelmiszereknél a legtöbb növényvédő szert a rizs és körte mintákban mérték. Rizs esetében leggyakrabban az isoprothiolane és bromidion-tartalmú peszticideket tudták kimutatni.

Az állati eredetű termékek esetében a környezetben tartósan megmaradó szerves, zsíroldható szennyezők jelenléte még mindig kimutatható, annak ellenére, hogy e szerek használata régóta tilos az Unióban. A jelentés következtetései között szerepel, hogy a környezetben még mindig megtalálhatók a DDT (diklór-difenil-triklóretán) és hexaklórbenzol maradékai, annak ellenére, hogy ezen anyagokat hozzávetőlegesen 4 évtizede kivonták a forgalomból.

A jelentés emellett összevontan értékeli az EU-koordinált éves peszticid-maradék vizsgálati eredményeket és az egyes országok (az Unió 28 tagállama, illetve Norvégia és Izland) saját, kockázatbecslésen alapuló mintavételi terve alapján mért értékeket. E két felmérési típus együttesen több mint 88 000 minta vizsgálatának tapasztalatait összegzi. Az EFSA honlapján elérhető adatbázis országonkénti lekérdezést is lehetővé tesz.

Magyarországon 2607 minta növényvédőszer-maradék tartalmát vizsgálták, amelynek 58,1%-a belföldről, 33%-a az Európai Gazdasági Térségből származott, míg 8,9%-a harmadik országból importált termék volt. A vizsgált minták 54,5%-ánál nem volt kimutatható mennyiségű növényvédőszer-maradék, az esetek további 43,2%-ánál pedig a 396/2005/EK rendeletben meghatározott maximális maradékanyag-határérték alatti értéket mértek. A vizsgált minták 2,3%-ánál fordult elő a határértéknél magasabb növényvédő szer mennyiség jelenléte. (Romániában ugyanez az érték csak 0,9%, Csehországban 2%, Szlovákiában 2,9%,  Horvátországban, Olaszországban 2,5%, Ausztriában, Lengyelországban 3,3%, Bulgáriában 9,2%, Szlovéniában 1%, Spanyolországban 3%, Litvániában 0%, Németországban 4,2%, Hollandiában 9,5%) A vizsgálatok eredménye alapján elmondható, hogy hazánkban a határértéknél magasabb peszticid-tartalmú termékek aránya átlagosan 1,8%-kal kisebb, mint a vizsgálatba bevont összes ország átlagában.

Mi van akkor pontosan a glifozáttal?

Mi van akkor pontosan a glifozáttal?

A glifozát gyenge szerves sav, színtelen kristályos, szilárd vegyület, vízben jól oldódik. Magyarországon 2017-ben a több mint 28 484 tonna felhasznált növényvédő szerből 8679 tonna volt az I. kategóriás, azaz a kizárólag felsőfokú növényvédelmi szakirányú képesítéssel rendelkezők által megvásárolható készítmény. Ezt a gyomirtót használják a mezőgazdaságon kívül vasúti pályatestek mellett, erdő- és cserjeirtásra, valamint a kiskertekben is népszerű. Csak kevéssel maradt el ettől a kén felhasználása, ami 1262 tonna volt. Harmadik helyen az s-metolaklór áll 646 tonnával, ami ugyancsak gyomirtó, szelektív egyszikűirtó hatóanyag a magról kelő gyomok ellen.

Mi a helyzet Amerikában?

Az Environmental Working Group szerint a fodros kel nem igazán jó étel, mert több mint 92%-ukban 2-nél több peszticid maradékot észleltek, és egyetlen minta akár 18 különböző maradékot is tartalmazhat. Amerikában olyan növényvédőszereket is használnak még, amiket Európában már régen betiltottak. Az EWG összeállította a 12 peszticidekkel legjobban és legkevésbé szennyezett élelmiszer listáját. FIGYELEM AMERIKÁRÓL VAN SZÓ!

  1. eper
  2. spenót
  3. fodros kel
  4. nektarin
  5. almák
  6. szőlő
  7. őszibarack
  8. cseresznye
  9. körte
  10. zeller
  11. burgonya

Akit megnyugtat, rengeteg tanulmány kimutatta már, hogy a glifozátnál vannak sokkal többet használt, ám sokkal inkább rákkeltő anyagok, ilyen a nikotin, az alkohol és a koffein is. Akit nem az, mint mi is, kicsit utána jár annak, honnan szerzi be az ételt és mit eszik.



Previous Google Science Fair - A tudomány vására
Next SMR reaktorok az energia szolgálatában

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.