Ez a komfort csak a Szent István Egyetem szarvasmarháinak jár majd az intézmény Kaposvári Campusához tartozó tangazdaságában.

A precíziós tejtermelő laboratóriumban a tehenek fejését, takarmányozását, valamint a trágya eltávolítását és kezelését is robotok végzik majd. A forradalmi fejlesztésről dr. Húth Balázs, a Szent István Egyetem Kaposvári Campus Állattenyésztés-technológia és Menedzsment Intézeti Tanszék vezetője számolt be, aki azt is elmondta, hogy a Kaposvári Campuson épülő automatizált istállóban a tehenek vízágyas matracokon pihenhetnek majd. Erre azért van szükség, mert az állatok akkor termelnek tejet, és a tejtermelés akkor valósul meg, ha pihennek.

Így az állattartónak az az érdeke, hogy a tehén minél többet pihenjen, hiszen ekkor termeli a profitot a gazdaságnak. Ezért a tejelő teheneknek olyan kényelmes környezetet teremtenek majd, ahol a genetikai képességeiket maximálisan ki tudják használni. Vannak tehenek, amelyek akár napi 70-80 liter tejet termelnek. Egyértelmű, hogy ezeknek az állatoknak már teljesen más a bioritmusuk, mint a harminc-negyven évvel ezelőtt élt, feleennyi tejet termelő teheneknek. Ezzel pedig az alkalmazott technológiának, a tejtermelés folyamatának is lépést kell tartania a szakértő szerint.

Az elmúlt években hatalmas innováció valósult meg az agráriumban, amely az állattenyésztést is érintette.

dr. Húth Balázs úgy véli, hogy oktatási intézményként felelősségük van abban, hogy a leendő mérnököket megtanítsák a legkorszerűbb technológiák használatára, ehhez pedig tan- és kísérleti üzemre van szükség. A fejlesztések a robotika irányába mozdultak el, így jelenleg egy teljes mértékben robotizált tejtermelő laboratórium építése zajlik a Kaposvári Campuson. Az automatizált klímatechnológiával ellátott helyiség 64 férőhellyel rendelkezik majd, ahol a legkorszerűbb tartástechnológiai megoldások szolgálják a tehenek kényelmét. A már jelenleg is működő teljesítményvizsgáló objektumokban egyedi takarmányfogyasztást, takarmányhasznosítást, valamint teljesítményre vonatkozó méréseket is tudnak végezni a szakemberek.

A hagyományos tartási rendszerekkel ellentétben a precíziós tejtermelő laboratóriumban az állatok – minimalizált humán befolyás mellett – stresszmentesen, kötött „munkarend” nélkül, saját bioritmusoknak megfelelően elégíthetik ki biológiai igényeiket, genetikai képességük maximális kihasználtsága mellett. Az állatok önállóan mennek a fejőrobotokhoz, és veszik igénybe a robot szolgáltatásait, amikor úgy érzik, hogy szükségük van rá. A fejőrobot a munka minden fázisát elvégzi, a tőgy előkészítését, a fejést, a fertőtlenítést – emberi beavatkozás nélkül. Egy robot 60-80 tehenet képes ellátni. A fejési intervallum a tehén saját biológiai ritmusához igazodik, így nem okoz stresszt az állatnak, aki jól érzi magát a fejőállásban mondja az innovációról a SZIE egyik munkatársa.

A projekt megvalósításának élelmiszerbiztonsági szempontból is kulcsszerepe van.

Cél, hogy a lakosságot, illetve az emberiséget minél jobb minőségű élelmiszerrel lássák el. Ezt úgy tudják megtenni, hogy a sokszor hibafaktornak számító humán befolyást a minimálisra csökkentik, és az egyes munkafolyamatokat automatizálják. Ezáltal precíziós jelleggel be tudnak avatkozni egy-egy termelési folyamatba. Ennek segítségével pedig elkerülhető a gyógyszeres kezelés vagy éppen az elhullásból származó veszteség. Ha kevesebb gyógyszert, antibiotikumot alkalmaznak a tejtermelés során, a fogyasztók egészségesebb termékekhez juthatnak. Így ezek a precíziós technológiák élelmiszerbiztonsági szempontokat is szolgálnak.