Rangeomorphák és az állatvilág harmadik útja


Rangeomorphák és az állatvilág harmadik útja
Olvasási idő: 3 perc

A paleontológia egyik nagyszerű, ám kevéssé ismert, felfedezései a rangeomorphák.

Az óceán rejtélyes lakói mintegy 500 millió évvel ezelőtt éltek. Ránézésre növényszerűek, de a kutatók úgy vélik, hogy a legkorábbi állatok példányai lehettek egykor. A 2000-es évek elején oxfordi, cambridge-i paleontológusok egy csoportja, kiegészülve a kanadai Memorial University kutatóival, a newfoundlandi Mistaken Point-on kezdtek ásatásba. A terület igencsak gazdag fosszíliákban, éppen ezért egyedülálló lehetőséget teremt a kutatók számára a Föld legkorábbi többsejtű élőlényeinek tanulmányozására. Az ásatásokat siker koronázta. A nagy, több kilométeres kiterjedésű fosszíliaágyon jelentős rangeomorpha-telepeket találtak.

Az adott helyszín valószínűleg egy ,,bölcsőde” lehetett, mivel az itt talált több mint 100 lelet mindössze három centiméterestől 6 milliméteres magasságú lenyomatokat őriz, míg a környező területeken a rangeomorphák a 2 métert is elérik.

Bölcsődei rangeomorpha fosszíliája Forrás: livescience.com
Bölcsődei rangeomorpha fosszíliája Forrás: livescience.com

A rangeomorphák földtörténeti kora az időszámításunk előtti 635-től 541 millió évek közé tehető. Ez jobbára az Ediakara-időszak, a Neoproterozoikum elnevezésű földtörténeti idő utolsó időszaka. Ha a Föld történetét négy nagy eonra tagoljuk, ez az időszak a harmadik, Proterozoikumba tartozik. Bár az élet már az eggyel előtti Archaikumban is megjelent, igazán az azt követőben terjedt el, köszönhetően az oxigénkoncentráció növekedésének.

Rangeomorphak illusztrációja Forrás: livescience.com Illusztrátor: Peter Trusler
Rangeomorphak illusztrációja – Forrás: livescience.com – Illusztrátor: Peter Trusler

Az Ediakara-időszak különlegességét az adja, hogy az élet többségében mikroszkopikus egy- és többsejtűekként volt jelen. A rangeomorphák viszont olyan többsejtű élőlények, amelyek ennek ezerszeresére nőve dominálták az óceán talapzatát. Bár a rangeomorphák fenotípusainak morfológiája kétségkívül a növényekére emlékeztet, ekkora mélységben a fotoszintézis teljesen lehetetlen. A tény rögtön át is billent minket az állati oldalra. Szerencsére a választ megadja a fosszília-bölcsőde, amely köszönhetően egy 579 millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenységnek, teljes mértékben megőrződött.

Így kiderült, hogy a rangeomorphák valahol az állatok és növények között helyezkednek el, egyedülálló evolúciós utat kikövezve a további élőlények számára!

Ami a leletekből kiderül:

  • a rangeomorphák olyan gerinctelen, váz nélküli élőlények, amelyek nem rendelkeztek szájjal, bélhúrral vagy szaporítószervvel,
  • helyhez kötött életet éltek, nagy kiterjedésű telepeken,
  • külalakjuk leginkább a páfrányokéhoz volt hasonló
  • a ,,lombozat” viszont tüdőszerű élő szövet, végükön hópehely alakú élettelen fátyollal,
  • ezt a szerkezetét volt képes a légzés, illetve a táplálékszerzés szerinti optimális alakúra formálni,
  • légzése és táplálkozása legvalószínűbben diffúzió útján mehetett végbe.

Óceánbéli elterjedésüket egyfajta hálózat segítette, amivel minden egyed összeköttetésben állhatott a másikkal és, amin keresztül szerves vagy ásványi anyagokat küldhettek egymásnak. Sőt, talán a szaporodásuk is ehhez kapcsolódik. Masszív és bonyolult gyökérrendszerként a hálózattal stabilitást nyerhettek az aljzaton is. A gyökérszerű rostszálak nyomán megfigyelhető, hogy adott telepen egy-egy domináns rangeomorpha faj terjedt csak el.

Változatos formációk Forrás: livescience.com
Változatos formációk Forrás: livescience.com

Teljes leírása sohasem lesz elérhető, mert a fosszíliák csak a lenyomatukat őrzik ezeknek a korai élőlényeknek. A könnyebben tanulmányozható vázzal rendelkező állatok csak ezután jelentek meg és fosszílializálódtak. Az azonban biztos, hogy versenytárs nélkül uralták a vizeket és tökéletesen alkalmazkodtak a környezetükhöz. Geometriai mintázatuk változtatható, nagy területet lefedő hajszálcsöves-rendszer, amely folyamatosan biztosítja a táplálékot társaik, illetve saját részükre. Profitálnak az állatvilágot jellemző táplálkozásból és légzésből, illetve a növényvilágra jellemző helyet nem változtató, telepes életmódból.

Rangeomorphak domináns élőlények voltak a korukban - Forrás: livescience.com
Rangeomorphak domináns élőlények voltak a korukban – Forrás: livescience.com

S, hogy miért nem maradt a továbbiakban domináns az élővilágban ez a fajta hibrid harmadik út?

Ez az állatvilág egyik nagy rejtélye, amit még ma is homály fed. A rangeomorphák tündöklését a bukásuk követte. Ezzel esik egybe az úgynevezett kambriumi robbanás, amikor a ma élő állatok őseinek száma robbanásszerűen megnőtt, azonosítható előzmények nélkül. Kérdés, hogy a megjelenő állatvilág egyszerűen kiszorította-e a rangeomorphákat jobb alkalmazkodóképességével a természetes kiválasztódás során, vagy elsodorták védtelen fajaikat az ekkor evolválódó ragadozók. De az is lehet, hogy egyszerűen csak a vizek kémiai összetétele nem tette lehetővé továbbra is a megszokott tápanyagbeszerzést.

A kambriai időszak kezdetével a rangeomorphák eltűntek az állatvilág domináns egyedei közül és azóta sem találtak még megközelítőleg sem hozzájuk fogható élőlényt. Létezésük mégis több, mint evolúciós zsákutca, inkább egy elvetélt kísérlet.



Previous Mennyire jelentős a Milgrom és Wilson féle Nobel-díjat érő aukcióelmélet?
Next Indul a regisztráció a Kutatók Éjszakája programjaira

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük