Díjat nyert kutatásával Dr. Raposa László Bence az Egyesült Államokban


Díjat nyert kutatásával Dr. Raposa László Bence az Egyesült Államokban
Olvasási idő: 7 perc

2019 elején vehette át Dr. Raposa László Bence, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudományi és Védőnői Intézetének adjunktusa a New York-i Magyar Tudományos Társaság elismerését.

A társaság viszonylag újkeletű. Első találkozóját 2010-ben tartotta a New York-i Magyar Főkonzulátuson. A szervezet ekkor még csak informálisan létezett, hivatalos formát két évvel később kapott, amikor nonprofit civil szervezetként jegyezték be. Életre hívásának apropója, hogy találkozási lehetőséget, kvázi fórumot hozzon létre az Amerikában élő magyar tudósok, kutatók és diákok számára. Amely fórum teret biztosít a magyar identitás megéléséhez és megtartásához, a magyar kultúra és anyanyelv ápolásához, továbbá a magyar kulturális, művészeti és tudományos élet értékeinek méltó bemutatásával hidat teremt az anyaországi magyar, az amerikai magyar, és az amerikai társadalom között. Ebben a feladatában a társaság idővel partnerekre talált, többek között a Balassi Intézet és az Antall József  Tudásközpont közreműködésével.

Dr. Raposa László Bencét több száz pályázóból választották a nyertes négyek közé.Ez a New Yorki Magyar Tudományos Társaság hozta létre a Szent-Györgyi Albert Fiatal Kutatói díjat, amelyet 2015-ben osztott ki először. A pénznyereménnyel járó díjat, olyan 35 évnél nem idősebb kutatók nyerhetik el, akiknek a pályázatát, kutatásaik témáját és a munkáikat bemutató recenziót a zsűri érdemesnek ítéli. Dr. Raposa László Bencét több száz pályázóból választották a nyertes négyek közé.

Ennek apropóján, díjáról, eredményeiről, szakmai mérföldköveiről kérdeztük. Válaszaiból, sok más mellett, megtudhatjuk, miként tájékozódjunk az egészséges táplálkozással kapcsolatos útvesztőkben, mi a helyzet a krónikus betegségekkel. Vannak-e kritikus értékek az adalékanyag-fogyasztás mennyiségét tekintve? Továbbá, hogy kik és mennyire vannak kitéve a rák kockázatának.

Mennyire érte meglepetésként a díj? Tekintve, hogy Ön az első díjazott a Pécsi Tudományegyetemről?

Bár előzetes információim nem voltak arról, hogy a Pécsi Tudományegyetemről hányan pályáztak eddig, a Társaság előző évek nyerteseiről szóló közleménye alapján nagy kihívás és motiváció volt, hogy az egyetem és az Egészségtudományi Kar életében én legyek esetleg az első, aki ennek a kiemelkedő nemzetközi elismerésnek az egyik díjazottja lehet. Szerencsére a szakmai zsűri méltónak találta munkámat!

Egy korábbi interjúban említette, hogy több százan szoktak pályázni. Mennyire bízott abban, hogy az Ön kutatása kerül kiválasztásra?

Őszintén szólva, nagyon bíztam és reménykedtem abban, hogy az én kutatásom (is) elnyeri a szakmai zsűri tetszését. Ugyanakkor évente számtalan kiváló kollegina és kolléga pályázik a díjra, jobbnál jobb és aktuális kutatási témákkal – orvos-egészségtudományi, valamint matematikai területről egyaránt –, melyeknek ugyancsak kiemelkedő létjogosultsága van a mai modern tudományban.  

Szakterülete a táplálkozás epidemológiai, örökletes hatásai, különösen a rák kialakulására nézve. Mit gondol, ennek vagy hasonló szakterületnek mekkora a súlya ma Magyarországon?

Témám valóban a táplálkozás epidemiológia, valamint a molekuláris biológia határterületén helyezkedik el. Magam és kutatócsoportom molekuláris szinten vizsgáljuk a vélhetően daganatkeltő vagy éppen kemopreventív vegyületek hatásait. Továbbá ezek hatásmechanizmusait az egyes sejtciklusban szerepet játszó, a metilációs mintázat kialakításáért felelős gének mRNS expressziójára, valamint az expresszált géntermékekre nézve.

Azt gondolom, hogy korunk folyamatosan fejlődő élelmiszer- és táplálkozástudományában egyre nagyobb létjogosultsága van ennek és az ehhez hasonló témáknak. Az egyes krónikus betegségek kialakulásának pontos, molekuláris patomechanizmusát sok esetben nem ismerjük. Így ezeket szükséges folyamatosan vizsgálni és az egyes szervezetünkbe jutó anyagok hatásait monitorozni, a káros hatásokat pedig detektálni. Maga a terület sok aspektusból kutatott, de hasonló vizsgálatokat végző kutatócsoportról nem hallottam Magyarországon, különös tekintettel az élelmiszer adalékanyagokra. Jelenlegi információim szerint, dietetikai és táplálkozástudományi vizsgálatokat több kutatóközpont is folytat, köztük az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), illetve a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) is.

Mik eddigi pályafutásának mérföldkövei?

Ha pályafutási mérföldkövekről beszélünk sohasem könnyű egy nagy eseményt kiemelni, ugyanakkor talán a Ph.D. doktori fokozat megszerzése ,,summa cum laude” minősítéssel volt az eddigi legnagyobb mérföldkő, illetve teljesítmény szakmai pályafutásom során. Mindemellett, ennek a nemzetközi elismerésnek az elnyerését említhetem meg itt. Szakmai munkámat, bár többször méltatták már egyetemi és állami díjak, ösztöndíjak adományozásával, nemzetközi díjazott eddig még sohasem voltam. Így ez külön nagy öröm és elismerés számomra.

Hogyan vált ez a szakterület az érdeklődési körévé, hogyan talált rá a pályázat témájára?

A kettő szoros összefüggésben áll egymással, ugyanis kutatási témám szerves része a pályázatra beadott anyag. Az egész 2007-ben kezdődött, amikor egyetemi hallgató koromban figyelmes lettem egy botrányt kiváltó kutatásra, melyben a mesterséges élelmiszer-színezékek gyerekek figyelmére, valamint hiperaktivitására gyakorolt hatását vizsgálták. Felvetődött bennem a kérdés, hogyha ezek az anyagok ilyen hatásokkal bírnak, vajon egyéb krónikus betegségek kialakulására nem lehetnek-e hatással? Ekkor kerestem meg az experimentális kísérletekkel foglalkozó, későbbi mentoromat dr. Varjas Tímeát a PTE ÁOK Orvosi Népegészségtani Intézetének adjunktusát, hogy segítsen ezen anyagok vizsgálatában. Ő azóta is töretlenül segíti munkámat. A szakdolgozatot diplomamunka, majd TDK, OTDK és doktori tézis követte, melyek témája mind-mind hasonló témakört ölelt fel. Összegezve elmondható, hogy több mint 10 éve kutatom azt a témát, mely a pályázat alapját is adta.

Az egész 2007-ben kezdődött, amikor egyetemi hallgató koromban figyelmes lettem egy botrányt kiváltó kutatásra, melyben a mesterséges élelmiszer-színezékek gyerekek figyelmére, valamint hiperaktivitására gyakorolt hatását vizsgálták.

Ha szakterületet vagy kutatási területet váltana, merre orientálódna szívesen?

Azt hiszem, szakmai fanatizmusom nem engedné, hogy más szakterületen folytassam karrieremet, hiszen már egyetemi hallgató korom óta ezt a témát kutatom fáradhatatlanul. Természetesen az bizonyos, hogy egy ilyen vagy ehhez hasonló vizsgálatokat végző kutatóintézetet vezetni, felsővezetővé válni szerepel távlati céljaim között.

Mivel keveset lehet tudni a díjazott kutatásról, részletezné kicsit az olvasók számára?

Ez mindig nehéz, hiszen az interjú műfaja nem teszi lehetővé a teljesen részletes szakmai bemutatást. Egy kutató pedig végtelen plusz egy óráig tud beszélni saját vizsgálatáról. De a pályázatra beadott pályamű címe is kiemeli a lényeget: ,,Élelmiszer-adalékanyagok, mint potenciális molekuláris epidemiológiai és epigenetikai rizikófaktorok: változások a metilációs mintázatban és a gyulladásos folyamatok kulcsfontosságú szignalizációs jelátviteli útvonalaiban.” Röviden és tömören a tumorkialakulás többlépcsős folyamatának egyes pontjain vizsgáljuk azon biomarkereket, melyek mind molekuláris epidemiológiai, mind a metilációs mintázat szempontjából ,,fényt deríthetnek” egyes mesterséges élelmiszer-adalékanyagok in vivo mechanizmusaira és a tumorkialakulásban, valamint gyulladásos folyamatokban betöltött szerepére. Vizsgálatainkban génexpressziós változásokat figyeltünk meg a metabolizáló enzimek, a sejtciklus szabályozásban, valamint metiláció kialakításában szerepet játszó gének esetében, mRNS szinten. A kísérleti állatok szerveiből mintát véve, RNS-t izolálunk, majd RT-PCR-al analizáljuk azokat.

Kutatásai, tapasztalatai alapján mit javasol milyen ételeket, adalékanyagokat kerüljünk el?

Ezt a kérdést igazán nehéz megválaszolni, mivel az egyéni érzékenység kérdésköre, valamint a genetikai hajlam nagyban befolyásolja – az életmód mellett – az egyes krónikus betegségek kialakulásának rizikóját. Így ez a témakör nem lehet fekete vagy fehér. Táplálkozás tekintetében elmondható, hogy a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által megalkotott és közzétett OKOSTÁNYÉR elnevezésű táplálkozási ajánlás, iránymutatást nyújthat az egészséges táplálkozással kapcsolatosan, valamint a vegyes és változatos étrend összeállításában. Ha konkrét probléma vagy gyakorlati kérdés merül fel, akkor az ugyancsak dietetikus és táplálkozástudományi szakemberek által megalkotott és lektorált http://mibolmennyitegyek.hu/ portál segíthet a további tájékozódásban.

Én azt vallom, hogy legyünk tudatos vásárlók, tájékozódjunk az élelmiszerek címkéjéről, olyan élelmiszereket, illetve termékeket válasszunk, melyek feldolgozottsági foka nem túl magas (nem túlfinomított, illetve kevés élelmiszeripari beavatkozás érte) és lehetőség szerint kevés adalékanyagot tartalmaz. Magam mesterséges adalékanyagot tartalmazó terméket nem vásárolok vagy fogyasztok, mivel számottevően ezekkel az anyagokkal kapcsolatosan kaptam vizsgálataim során olyan eredményeket, mely egy adott egyéni érzékenység mellett kártékony lehet az egészségre.

Mennyire játszik fajsúlyos szerepet a táplálkozás a krónikus betegségek kialakulásában?

Jelenlegi tudásunk szerint igen fajsúlyos szerepet játszik. A genetikai háttér, illetve genetikai hajlam mellett, az életmód a másik olyan tényező, mely jelentősen befolyásolja egészségünket és egyes krónikus betegségek kialakulását. Mivel az életmódot alapvetően az étrend és a fizikai aktivitás határozza meg, nagy felelősségünk van ezek befolyásolásában. A helytelen táplálkozásról, mint rizikótényezőről számos evidencia ismert. Ilyen a magas zsírtartalmú ételek fogyasztásának és a megnövekedett telítettzsírsav-bevitel káros hatása okozta magas vérnyomás, atherosclerosis, obesitas (elhízás), 2-es típusú diabetes. Valamint az ezek következtében kialakuló szekunder vagy tercier betegségek. Megemlíthetjük továbbá a WHO állásfoglalását. Ez alapján a jelentős vöröshús, valamint feldolgozott húskészítmények növelik az egyes gasztrointesztinális (emésztőcsatornával kapcsolatos) daganatok kialakulását. A világ mortalitási statisztikáit a szív és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek következtében kialakuló halálozás vezeti, így mindenképpen ezek bírnak jelentős szereppel, sok más tényező mellett.

Ez alapján a jelentős vöröshús, valamint feldolgozott húskészítmények növelik az egyes gasztrointesztinális (emésztőcsatornával kapcsolatos) daganatok kialakulását.

A káros élelmiszer adalékanyagokat el kell hagyni teljesen, vagy csak egy kritikus érték alatt kell tartani a fogyasztásukat?

Itt sem beszélhetünk általánosítva az egyes adalékanyagok fogyasztásának következményeiről, hiszen számtalan csoportjuk ismert, mind eredetük, mind felhasználásuk módja alapján. De a mai élelmiszeripar elképzelhetetlen teljesen adalékanyag-mentesen, mivel más a fogyasztói elvárás által támasztott igény. Az erre szakosodott szakmai szervezetek, mint az EFSA vagy az FDA folyamatosan monitorozzák azokat a tudományos eredményeket, melyek ezen anyagok fogyasztásával, felhasználásával kapcsolatosak. Az FDA több száz kutatást használ fel állásfoglalásában, várhatóan a mi eredményeinket is. Amennyiben olyan káros anyagot találnának, mely bizonyítottan egészségkárosító hatással bírna, az azonnali betiltást vonna maga után. Ebben az értelemben direkt toxikus anyaggal nem találkozhatunk élelmiszereinkben.

A hangsúly a mértéken van, mivel az élelmiszergyártók felelőssége annyi, hogy a hatályos jogszabályokban, törvényekben szereplő mennyiségben használják fel az adalékanyagokat. Viszont, hogy az egyén milyen termékeket fogyaszt napi szinten és azokban milyen mennyiségben találhatóak meg ezek az anyagok, arról már kevéssé vannak információi a vásárlónak. Nehéz megítélni, hogy az ajánlott mennyiségen belül történt-e a napi bevitel.

Összefoglalva, az E-számok és az adalékanyagok nem ördögtől valóak. Ugyanakkor mindennapi táplálkozásunkban érdemes csökkenteni azok fogyasztását, amennyiben lehetőség nyílik rá. Ha tehetjük, inkább válasszunk adalékanyag nélküli élelmiszereket!

Ha tehetjük, inkább válasszunk adalékanyag nélküli élelmiszereket!

A káros adalékanyagokat tartalmazó táplálkozás milyen fajta rák kialakulására van nagyobb hatással?

A táplálkozással bevitt direkt és indirekt karcinogén faktorok – így az egyes adalékanyagok ajánlott beviteli mennyiségénél jelentősebb bevitelei is – növelhetik a gasztrointesztinumot (gyomor, vékonybél, vastagbél, végbél), valamint az anyagcserében (metabolizmus) és kiválasztásban résztvevő szerveket (máj, lép, vese) érintő karcinogén megbetegedések rizikóját.

Milyen egészségügybe átkonvertálható eredmény várható a kutatásából?

Korunk népbetegséginek kulcsfontosságú kérdése a prevenció. Megelőzni mindig könnyebb egy betegség kialakulását, mint azt később kezelni. Mivel az általam kutatott vizsgálatok egyes krónikus betegségek, illetve leginkább a daganatok kialakulásának rizikóit vizsgálják ezért ezek az eredmények maximálisan beépíthetőek a tudatos vásárlói attitűdökbe, illetve jelentős pozitív hatásuk prognosztizálható a daganatos betegségek megelőzésében. 

Van olyan korcsoport, amelyik jobban ki van téve a veszélyeknek? Például a gyerekek?

Korcsoportok tekintetében az mondható el, mint bármely egyéb betegség kialakulásával kapcsolatban. A gyermekek, illetve az idősek korcsoportja jellemzően nagyobb rizikóval rendelkezik. Míg a gyermekek az egyes anyagok akut mellékhatásainak vannak jobban kitéve (allergia, viselkedésbeli tényezők, asztmás tünetek stb.), addig az idősebbek a csökkent immunitás, valamint a DNS-repair mechanizmus defektusai miatt mondhatóak veszélyeztetettnek. Az esetleges krónikus következmények miatt.

Az elismeréssel járó pénzdíj összegét hogyan tervezi felhasználni?

Természetesen jó, ha az embert anyagilag is elismerik és lesz mire fordítani az összeget, de ebben az esetben nem ez a fő fókusz. A pénzdíj felhasználásáról és az ebből finanszírozott fejlesztésekről beszámolót kell majd benyújtani a Társaságnak egy éven belül, így nem titok, hogy a jövőbeli kutatásaim eszközigényére, illetve egyéb költségeire kívánom fordítani a teljes összeget. 

Várható-e, hogy részt vesz valamilyen külföldi kutatásban, esetleg nemzetközi projektben?

Tekintettel arra, hogy nagy hangsúlyt fordítok munkámban a nemzetközi tapasztalatszerzésre és több külföldi egyetemen is oktatok alkalomadtán, így vannak élő külföldi kapcsolataim, kapcsolataink. Direkt megkeresés vagy felkérés egyéb külföldi kutatásra még nem érkezett a díj kapcsán, ugyanakkor büszkeséggel tölt el, hogy az elmúlt időszakban kutatási munkánk és publikált eredményeink alapján megkeresést kaptunk az amerikai FDA (Food and Drug Administration) Előkészítő Bizottságának egy tagjától, aki az élelmiszer-adalékanyagokkal kapcsolatos újonnan készülő ajánlásukba fel kívánja használni azokat. Valóban nagy eredmény, hogy mint európai kutatási eredmény, tartják szakmailag annyira relevánsnak, hogy foglalkoznak vele, szót ejtenek róla az USA-ban. Mivel az általunk vizsgált adalékanyagok használatát ezen nemzetközi ajánlások szerint formálják, esetenként módosítják, úgy gondolom ez egy jelentős eredmény, mely alátámasztja, hogy van értelme annak a munkának, amit végzünk.



Previous Mikrohullámú vénás kezelések Magyarországon
Next Világszínvonalú műtői monitor

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.