A New York-i Gawker Media által készített felmérés szerint állítólag tavaly már nem az USA polgárai alkották a világ legkövérebb népét – megelőzték őket a mexikóiak.
A szakértők már 2010-ben azt jósolták, hogy a lakosság rohamos elhízása következtében Mexikó átveszi az Egyesült Államok első helyét a világ legkövérebb népeinek listáján. A latin-amerikai ország táplálkozási szakemberei szerint hazájukban az „elhízási járvány” már gyerekkorban meghatározó lehet, hiszen minden öt túlsúlyos mexikói gyerekből négy élete végéig küzd a súlyproblémákkal.
A túlsúlyos gyermekek kövérségének egyik oka az öröklődés. Amíg a normál testsúlyú szülők gyermekének alig 10 százalék esélye van az elhízásra addig, ha csak az egyik szülő túlsúlyos, akkor 50 százalék, ha pedig mindkét szülő túlsúlyos, 80 százalék az esély. Az öröklődés azonban a hormonelváltozásokhoz hasonlóan nem törvényszerűen függ össze a túlsúllyal, ugyanis inkább a család étkezési és sportolási szokásaiban kell keresni az okokat. Ahol helytelenek az étkezési szokások és a család mozgásszegény életmódot folytat, ott a gyermek ezt a mintát követi, ennek lesz következménye az elhízás.
Az elhízás okaként szokták még emlegetni a hormonális elváltozásokat, ám a kutatások végül azt bizonyították, hogy a hormonháztartás kilengései inkább a súlyproblémákkal küzdő emberekre jellemzőek és a testsúly rendeződésével meg is szűnnek.
Az alkoholfogyasztás is oka lehet a túlzott testsúlygyarapodásnak, ez csak Mexikó nemzeti italára az agávéból erjesztett tequilára nem vonatkozik (mely 38-40 százalék alkoholtartalommal bír), ugyanis mexikói szakemberek kimutatták, hogy az agavéban található természetes cukor megvédte az állatokat az elhízástól és ezzel együtt a cukorbetegségtől is.
A londoni székhelyű Tengerentúli Fejlesztési Intézet 2014 januárjában közzétett jelentése szerint a fejlődő országokban minden harmadik ember túlsúlyos. Véleményük szerint a túlsúlyosok számának növekedését úgy lehetne megakadályozni, hogy meg kell ismertetni az embereket az élelmiszerek jellemzőivel, a magas kalóriatartalmú ételek adóját emelni kell, ösztönözni kell a zöldfélék, gyümölcsök fogyasztását, korlátozni kell a gyorsételek reklámozását és a közintézményekben egészséges ételeket kell biztosítani.
A jelentés szerint a fejlődő országokban vizsgált étrendekben 1961-ről 2009-re négyszeresére nőtt az állati eredetű élelmiszerek aránya. Véleményük szerint népszerűsíteni kellene a halat tartalmazó ételeket, mert a hal olcsóbb is a sertés vagy a szárnyasok tenyésztésénél.
Nem örülhetnek túlságosan az Államokban sem, ott az elhízottak aránya 31,8 százalék, őket követi Új-Zéland (26,5 százalék), Chile (25,1 százalék) és Ausztrália (24,6 százalék). Magyarország ezen a listán az előkelő 25. helyen szerepel, megelőz minket Csehország és Szlovénia, de állítólag még Szlovákia is. A kutatók szerint a megfelelő testsúly növeli az esélyét a hosszabb életnek és javítja a pszichofizikai kondíciónkat az öregkori években. Ám, sokan azzal érvelnek, hogy túlsúlyos emberek viszont kevésbé hajlamosak a depresszióra, de e tény tudományos alátámasztása még folyamatban van.
Az amerikaiak biztos örülnek annak, hogy már nem ők vezetik ezt a listát! Viszont az sokkolt, hogy az anyák kólával itatják a gyerekeket tej helyett! Ezt a helyzetet tényleg kezelni kellene valahogy, és jó dolognak tartom azt, hogy az egészségtelen ételeket megadóztatják, viszont addig, amíg az egészséges ételek is legalább olyan drágák, sok javulás szerintem nem lesz.