Tölgyes élőhelyeket érintő erdőkezelési kísérlet


Tölgyes élőhelyeket érintő erdőkezelési kísérlet
Olvasási idő: 3 perc

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói egy komplex, természetvédelmi szempontokra fókuszáló erdőkezelési rendszer kialakításán dolgoznak a hazai Natura 2000 tölgyes élőhelyeken.

A több nemzetipark-igazgatósággal és civil szervezettel együttműködésben zajló LIFE 4 Oak Forests projekt valószínűleg a világ egyik legösszetettebb és legkiterjedtebb, tölgyes élőhelyeken folyó erdőkezelési kísérlete. Az erdők fontos gazdasági szerepet töltenek be és jelentős az ökológiai funkciójuk is. Többek között megkötik és tárolják az üvegházhatású szén-dioxidot, amivel hozzájárulnak a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, árvízvédelmet nyújtanak, valamint rekreációs és sportolási helyszínt biztosítanak az emberek számára. De egy erdő rengeteg növény- és állatfajnak ad otthont, így növeli a biodiverzitást is.

A múltban az ökológiai és a gazdasági szempontok sokszor kerültek összeütközésbe, mert úgy tűnt, hogy a fakitermelés érdekei nem összeegyeztethetők az ökológusok elképzeléseivel. Általánosságban elmondható, hogy a gazdasági céllal kezelt európai erdők legnagyobb része ma is azonos korú és egy vagy kevés fafajból álló faállományú. Már csak azért is, mert ezekből nagyobb nyereség remélhető. A természetvédelmi szempontú erdőkezelés célja ezzel szemben a természetes erdei élőhelyek megőrzése, állapotuk visszaállítása azok változatos fajösszetételével, eltérő korú fáival és gazdag állatvilágával.

Világ-, illetve európai szinten is egyre jobban terjed egy alternatív erdőművelési szemlélet.

Ez a szemlélet azon a felismerésen alapszik, hogy csak a természetességi szempontból jó állapotban lévő erdő őrizheti meg termőképességét hosszú távon a klímaváltozás okozta körülmények között. Ennek köszönhetően egyre több erdőgazdálkodó veszi figyelembe a természetes folyamatokat is például a fahasználatokra irányuló beavatkozások esetében.

„A világ szerencsére afelé halad, hogy a gazdasági célú erdőkezelésbe egyre inkább beépítik az ökológiai és a természetvédelmi szempontokat is” – mondja Dr. Aszalós Réka, az ÖK tudományos munkatársa. – E két cél csak egymás mellett létezhet. Nem mondhatunk le sem a fokozottan védett területekről, sem pedig az intenzíven kezelt gazdasági erdőkről. A gazdálkodás során azonban biztosítani kell az erdők védelmi funkcióit is. Mostani kísérleteinkkel a természetvédelmi intézkedések legjobb módszereit kutatjuk, hogy ezzel is segítsük az erdőgazdálkodókat” – fejti ki a szakember.

A LIFE 4 Oak Forests projektben az ÖK kutatói mellett a Bükki, a Balaton-felvidéki, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a WWF Magyarország, az Érmelléki Természetvédelmi Többcélú Egyesület, valamint az olasz Ente di gestione per i Parchi e la Biodiversità-Romagna természetvédelmi szervezet munkatársai is részt vesznek. A magyarországi kísérleti területeken – 1555 hektár tölgyesben – már elkezdődtek a természetvédelmi beavatkozások. Az erdőkezelési projektben azt kutatják, hogyan lehet egy tölgyes természetes állapotát visszaállítani, ha az elmúlt évtizedekben az intenzív emberi használat már megváltoztatta azt. 

Egy homogén és egy fajgazdagabb, természetesebb szerkezetű cseres-kocsánytalan tölgyes

A projektben terepi kísérletek segítségével vizsgálják, hogy a tölgyesek szerkezetét, fajösszetételét érintő beavatkozások hogyan hatnak az erdő szerkezetére, élővilágára. Eközben igyekeznek visszaállítani a tölgyerdők biodiverzitását. Ennek érdekében bizonyos területekről kiirtják az invazív, az őshonos fajok kárára agresszíven terjedő idegenhonos növényeket. Az így megritkult területen az egészséges erdei ökoszisztémához nélkülözhetetlen elegyfajokat telepítenek.

Az erdő szerkezetének átalakítása első látásra nem minden esetben tűnik természetvédelmi tevékenységnek, hiszen ez a fák kivágásával is jár. Csakhogy a fák halála – ha nem viszik ki azokat az erdőből – ugyanúgy része az erdő természetes életciklusának, mint az új magoncok megtelepedése. Amikor egy öreg fa elhal és kidől, lék nyílik a lombkoronában, és a kidőlt vagy kiszáradt fa helyén (sőt akár magán a kidőlt rönkön) a fiatal fáknak és más növényeknek lehetőségük nyílik új életet kezdeni. Az erdei holtfa a természetes erdő egyik legfontosabb szerkezeti eleme. Jelenlétével növekszik a diverzitás, az erdő pedig ellenállóbbá válik a változó környezet viszontagságaival szemben.

„Az ökoszisztémák immunrendszerét, stabilitását a fajok közötti minél hálózatosabb kapcsolatok jelentik. Minél összetettebb kapcsolatokat tudunk kialakítani az erdei élőlények között, annál inkább természetes erdőre fog hasonlítani az élőhely” – folytatja Aszalós Réka. – Ebben azoknak a fajoknak – köztük a gombáknak is – fontos szerepük van, amelyeket a gyakorlatban esetleg klasszikusan ellenségnek tekintünk.”

Alapállapot-felvétel fatérképezés segítségével egy projektterületen

A kutatók azt tapasztalták, hogy a holtfa létrehozását célzó beavatkozások már egészen gyorsan eredményt hoztak. Az álló holtfák környezetében ugyanis megnőtt a harkályok száma, az általuk kivájt odúkba pedig később más odúlakó madarak és emlősök költözhetnek. Vannak olyan területek is, ahol a szakemberek az öreg fák körül kitisztítják a velük versengő egyéb fákat, hogy azok tovább élhessenek, növekedhessenek.

A LIFE 4 Oak Forests erdőkezelési projekt keretében az ökológusok felmérték az erdők beavatkozások előtti állapotát. Így ismerik az ott élő állat- és növényfajokat, az erdő faji és szerkezeti tulajdonságait, illetve a terület ökológiai jellemzőit. Mivel beavatkozások után is folyamatosan monitorozni fogják a kezelt területeken történő változásokat, az itteni tapasztalatokkal hozzájáruljanak további 21 500 hektárnyi Natura 2000-es magyarországi tölgyes jövőbeli, természetvédelmi szempontú kezeléséhez.



Previous Fogadj örökbe egy budapesti virágágyást!
Next A tudatos gyógyszerhasználat fontossága

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük