Veleszületett anyagcserezavarok kezelésére szolgáló terápiák új útja


Veleszületett anyagcserezavarok - Egy új, a Tel-Aviv Egyetemen született tanulmány azt sugallja, hogy bizonyos veleszületett anyagcsere-betegségek kezelésekor reménykedhetnek az érintettek a zöld tea és a vörösbor segítségében.
Olvasási idő: 2 perc

Bizonyos zöld teában és vörösborban található vegyületek gátolhatják a toxikus metabolitok képződését.

Egy új, a Tel-Aviv Egyetemen született tanulmány azt sugallja, hogy bizonyos veleszületett anyagcsere-betegségek kezelésekor reménykedhetnek az érintettek a zöld tea és a vörösbor segítségében, mert a bennük talált vegyületek blokkolhatják a toxikus metabolitok képződését.

Az öröklött anyagcsere-rendellenességek többségét olyan hibás gén okozza, amely kritikus enzimhiányt idéz elő. A gyógyulás hiányában számos veleszületett anyagcsere-rendellenességben szenvedő betegnek egész élete során szigorú és igényes étrendet kell betartania.

A kutatás vezetője Ehud Gazit, az Élettudományi Kar professzora és doktorandusza, Shira Shaham-Niv két vegyületet vizsgált. Az epigallokatechin gallátot, ami EGCG néven ismert és a zöld tea esetében az orvosi közösségben már korábban felfigyeltek rá az esetleges egészségügyi előnyök miatt; és a vörösborban található csersavat, amelyről úgy tartják, hogy megakadályozza a neurodegeneratív rendellenességeket okozó toxikus amiloid struktúrák kialakulását, mint például az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór.

zöld tea - Veleszületett anyagcserezavarok - Egy új, a Tel-Aviv Egyetemen született tanulmány azt sugallja, hogy bizonyos veleszületett anyagcsere-betegségek kezelésekor reménykedhetnek az érintettek a zöld tea és a vörösbor segítségében.

 

Mivel a veleszületett anyagcserezavarok esetén a szervezet nem termeli a megfelelő anyagcserét biztosító enzimeket, ezért a metabolitok – amelyek többek között a DNS és a fehérjék építőkövei – felhalmozódnak a szervezetben és az ilyen ellenőrizetlen felhalmozódás mérgező, illetve súlyos fejlődési és mentális zavarokat okozhat.

A betegségek e csoportja a gyermekgyógyászati ​​betegségek jelentős részét képezi. A fenilketonuria (PKU) ritka örökletes betegség, amely során a fenilalanin a testszövetekben felszaporodik és ennek következtében rendkívül súlyos idegrendszeri ártalom alakul ki. A fenilketonúriás beteg májában egyáltalán nem, vagy csak csökkent mértékben működik az az enzim, ami a fenilalanint egy másik aminosavvá, tirozinná alakítja át. Ezt az enzimet fenilalanin-hidroxiláznak nevezzük. A PKU hazai gyakorisága 1:9000. Ez azt jelenti, hogy legalább minden ötvenedik ember PKU hordozó, anélkül, hogy tudna róla!

A kórkép kialakulásáért felelős génmeghibásodás a 12. kromoszómán található. Az ilyen betegségben szenvedőknek életük végéig be kell tartaniuk a szigorú difenil-alaninmentes étrendet. „Ez hihetetlenül nehéz feladat, mivel a fenilalanin megtalálható a legtöbb élelmiszertermékben, amit fogyasztunk. – mondta Shaham-Niv. Éppen ezért csak bizonyos anyagok elkerülése az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzuk a veleszületett anyagcserezavarok hosszú távú hatásait, és reméljük, hogy új megközelítésünk megkönnyíti az új gyógyszerek kifejlesztését az ilyen rendellenességek kezelésében.”

Az új kutatás két korábbi tanulmányon alapul. Az első vizsgálat során kimutatták, hogy a fenilalanin képes önképzésre és amiloid struktúrák kialakítására, mint amilyenek az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és más neurodegeneratív betegségek. A második vizsgálatban a Shaham-Niv, más veleszületett anyagcsere-betegségekben felhalmozódó metabolitok esetében is kimutatta, hogy önszerveződési folyamatokon mennek keresztül, és toxikus amiloid aggregátumokat képeznek.

Az új kutatás az EGCG-re és a csersavra összpontosított és a két anyagot három, a veleszületett anyagcsere-betegséggel összefüggő metabolitra vizsgálták: adenin, kumulált tirozin és fenil-alanin. Az eredmények ígéretesek voltak. Mind a csersav, mind az EGCG hatékonyan gátolta a toxikus amiloid struktúrák kialakulását. A kutatók számítógépes szimulációkat is alkalmaztak annak ellenőrzésére, hogy milyen mechanizmus vezet a vegyületekhez.

A kutatók szerint a tanulmányuk ismételten azt bizonyítja, hogy a természet képes a leghatékonyabb gyógyszerkészítmények előállítására.



Previous Szavazzon a 2019-es év madarára!
Next Hamarosan elkészül a Városliget parkfejlesztésének első üteme

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

2 × öt =